Mi az agy?
Az agy (encephalon) a központi idegrendszer azon része, amely a csontos koponyában található és kitölti azt. Számtalan idegsejtből áll, amelyek afferens és efferens idegpályákon keresztül kapcsolódnak a szervezethez és irányítják azt.
Az emberi agy térfogata körülbelül 20-22 gramm testtömeg-kilogrammonként. A súly (agy) a testtömeg körülbelül három százalékát teszi ki 1.5-XNUMX kilogrammal.
Egy embernek körülbelül 100 milliárd agysejtje van, amelyek a központi idegrendszert, az agyunkat alkotják, és egymással kapcsolatban állnak. E kapcsolatok számát 100 billióra becsülik.
Glia sejtek
Az agy idegsejtjei a gliasejtek támasztószövetébe ágyazódnak. Ezen sejtek feladatairól és felépítésükről a Gliális sejtek című cikkben olvashat.
Agyi membránok
Az agy szerkezete: Öt rész
Az emberi agy nagyjából öt részre osztható:
- Nagyagy (telencephalon)
- Agyközi (Diencephalon)
- Középagy (Mesencephalon)
- Kisagy (cerebellum)
- Utóagy (myelencephalon, medulla oblongata)
Kisagy (Telencephalon)
A nagyagy az agy legnagyobb és legnehezebb része, és ráncaival és barázdáival egy diómaghoz hasonlít. Tudjon meg többet anatómiájáról és funkciójáról a Cerebrum cikkben.
Diencephalon (agyközi)
Az alsó koponya régióban található az agy alapja, amely – a koponya csontos alapjának megfelelően – erősebben modellezett. Itt található az agytörzs.
agytörzs
Az agytörzs az agy filogenetikailag legrégebbi része, és a középagyból, a medulla oblongata és a hídból (híd) áll. Bővebben az agytörzs cikkben.
Középagy (Mesencephalon)
Medulla oblongata (Myelencephalon)
A meyelencephalon, más néven utóagy, az agy és a gerincvelő közötti átmenetet képviseli. Az agynak erről a szakaszáról a Medulla oblongata cikkben olvashat bővebben.
Kisagy
Az agytörzs felett és a két agyfélteke alatt található a kisagy. Funkcióiról és anatómiájáról a Cerebellum cikkben olvashat bővebben.
szürkeállomány
Alapi idegsejtek
A bazális ganglionok agyi és diencephaliás szürkeállomány-magok csoportja. Tudjon meg többet róluk és funkcióikról a Basalis ganglion cikkben.
fehér anyag
A szürkeállományon kívül fehérállomány is található, amely az idegsejtek folyamataiból, az idegrostokból (axonokból) áll. A fehérállomány a nagyagy és a kisagy velőjében található.
Agyidegek
A vérellátás (agy)
Az agy körülbelül 800 milliliter vért kap percenként. Ez a mennyiség kissé változhat 50 éves korig, de ezt követően csökken (az oxigén- és glükózfogyasztással együtt). A percenkénti perctérfogat 15-20 százalékát az agy vérellátása teszi ki.
Az agy vérellátását a közös nyaki artériából kiinduló jobb és bal belső nyaki artéria, valamint a csigolyatestekből kiinduló, az occipitalis nyíláson keresztül a koponyaüregbe jutó vertebralis artéria biztosítja. A további artériák lezárják ezeket, hogy egy vaszkuláris gyűrűt (circulus arteriosus cerebri) képezzenek, amely átfogja a diencephalon alapját.
CSF
A cerebrospinális folyadék az agyat és a gerincvelőt is védő módon körülvevő folyadék. További információ a cerebrospinális folyadékról a CSF cikkben.
Kamrai rendszer
Az agyban több üreg (agykamra) van, amelyekben a cerebrospinális folyadék kering, és amelyek együtt alkotják a kamrai rendszert. Erről bővebben a Kamrai rendszer című cikkben olvashat.
A vér-agy gát
Energiafogyasztás (agy) és agykapacitás
Az agy energiafogyasztása óriási. A szervezet teljes energiaszükségletének csaknem egynegyedét az agy adja. A napi táplálékkal elfogyasztott glükóz legfeljebb kétharmadát az agy használja fel.
Az agy kapacitása lényegesen nagyobb, mint amit a mindennapi életben használunk. Ez azt jelenti, hogy agyunk kapacitásának nagy része kihasználatlan.
Az agy fejlődése
Kezdetben három egymást követő szakasz (elsődleges agyi vezikulák) képződik az agy anlagából, amelyek aztán az előagyot, a középagyot és a rombusz agyat alkotják. A további fejlődés során ezekből további öt, másodlagos agyhólyag fejlődik ki: Az előagyból fejlődik ki a nagyagy és a diencephalon. A rombusz agyból kiemelkedik a medulla oblongata, a híd és a kisagy.
Mi az agy funkciója?
A diencephalonnak több szakasza van, köztük a thalamus és a hypothalamus: az érzékszervi benyomások feldolgozása a thalamusban történik; a hipotalamusz szabályozza az alvás-ébrenlét ritmust, az éhséget és a szomjúságot, a fájdalom- és hőmérsékletérzést, valamint a nemi vágyat.
thalamus
A „tudatkapunak” tekintett diencephalon e fontos részéről mindent megtudhat, ami fontos a Thalamus című cikkben.
hypothalamus
Agyalapi mirigy
Az agyalapi mirigy szárral kapcsolódik a hipotalamuszhoz. A hormonális mirigy anatómiájáról és működéséről az agyalapi mirigy cikkben olvashat bővebben.
A kisagy koordinálja mozgásunkat és egyensúlyunkat, és tárolja a tanult mozdulatokat.
A nagyagy egyrészt nyelvet és logikát, másrészt kreativitást és irányérzéket tartalmaz.
Limbikus rendszer
A limbikus rendszer szabályozza az affektus- és hajtási viselkedést, valamint annak kapcsolatait a vegetatív szervi funkciókkal. Erről a fejlődési szempontból igen idős agyterületről a Limbikus rendszer című cikkben olvashat bővebben.
A limbikus rendszeren belül két fontos részterület az amygdala (mandulamag) és a hippocampus:
amygdala
Az amygdala funkcióiról az Amygdala cikkben olvashat.
hippocampus
Memory design
Az agy nagyon fontos funkciója a memória – az ultrarövid távtól a rövidtávon át a hosszú távú memóriáig. Erről bővebben a Memória című cikkben olvashat.
Hogyan működik az agy?
Hol található az agy?
Az agy a csontos koponyában található, teljesen kitölti azt, és az occipitalis lyukon keresztül gerincvelőként folytatódik a gerincoszlopban.
Milyen problémákat okozhat az agy?
Mivel az agy egy nagyon összetett és rendkívül érzékeny rendszer, különféle hatások (testen belülről vagy kívülről) megzavarhatják vagy károsíthatják – bár a csontos koponya viszonylag jól védi.
Súlyosabb sérülés a koponya zúzódása, ami az agy anyagának károsodását jelenti. A tudatzavar ezután egy óránál tovább tarthat. Bénulás és epilepsziás rohamok is előfordulhatnak.
Az agyban a szubdurális hematómák a külső és a középső agyhártya, azaz a dura mater és a pókhártya közötti vérfolyások. Az áthidaló vénák megrepedése következtében alakulnak ki, általában súlyosabb agyi zúzódással összefüggésben.
A 25 éves kor előtt fellépő epilepsziás rohamot korai gyermekkori agykárosodás okozza. Az élet későbbi szakaszában fellépő rohamok oka lehet daganat vagy más agyi vagy agyi érrendszeri betegség.
Az agydaganatok bármely életkorban előfordulhatnak, lehetnek jó- és rosszindulatúak.
A stroke egy akut keringési zavar az agyban. Az oxigénellátás hirtelen megszakadása az idegsejtek elhalását okozza az érintett agyterületen.
