Agorafóbia és klausztrofóbia

Bevezetés

A köznyelvben a klausztrofóbia a zárt terektől való félelem. Ez a meghatározás azonban nem teljes. Az ún tériszony a klausztrofóbia szinonimájaként használják.

Itt a beteg fél azoktól a helyzetektől, amikor védtelenül ki van téve kínos tüneteknek vagy tehetetlen körülményeknek. Mindkettő pszichiátriai háttere szorongási rendellenességek jól kutatott és dokumentált. Jelentős különbségek vannak azonban a klausztrofóbia és a tériszony. Ez utóbbi gyakran pánikbetegséggel jár, ami tovább növeli a beteg szenvedését.

Okoz

A klausztrofóbia-érzés okának meghatározása a múltban nehéznek bizonyult. Különböző szempontok játszanak szerepet a szorongás kialakulásában általában és különösen. Különböző elméleteket dolgoztak ki a szorongás vagy pánikbetegség okainak magyarázatára.

Feltételezzük azonban, hogy nemcsak egy modell érvényes, hanem valószínűleg a kölcsönhatás váltja ki a betegséget. Ban,-ben tanulás elméleti magyarázó modell, feltételezzük, hogy a klausztrofóbiát idővel megtanulták. A negatív események konkrét objektumokkal vagy helyekkel társulnak - például lifttel vagy nyilvános térrel.

Vagy az élmény közvetlenül kapcsolódik az ingerhez (pl. Elakadt egy liftben), vagy az élmény akaratlanul kapcsolódik az ingerhez úgynevezett kondicionálás útján. Ez utóbbi általában véletlenül történik: negatív élmény egy bizonyos helyen (pl. Nyilvános helyen) történik, és az érzések ezután társulnak a helyszínhez. Visszatérve a kapcsolódó érzések kialakulnak.

Epiktet görög filozófus a következőképpen írta le ezt a körülményt: „Nem önmagában a dolgok aggasztják az embert, hanem a dolgokról alkotott nézete. "Ha szorongási rendellenességek pszichodinamikai hátterük szerint vizsgálják, különösen könnyű kapcsolatot teremteni a beteg mögöttes jelleme és a félelem átélése között klaustrofóbia esetén. Ha a beteg nem képes semmilyen határt megmutatni a való életben, és átlagosan többnyire elfoglalják az interperszonális kapcsolatok, ez alapvető félelmet okozhat a bezártságtól.

A betegben klaustrofóbia alakul ki - a félelem a zárt terektől. Azt is gondolják, hogy a biokémiai folyamatok, amelyek a agy valamint a genetikai hajlam befolyásolja egyes betegeknél a szorongás és a pánikbetegségek kialakulását. Mivel minden embernek más a DNS-je, a (néha minimális) különbségek is vannak agy.

Azokat a területeket, ahol az érzelmek kialakulásának biokémiai folyamatai zajlanak, nem zárják ki, ezért egyénileg is többé-kevésbé érzékenyek a megfelelő rendellenességekre. A neurobiológiai és a neurokémiai szempontok területe azonban rendkívül bonyolult és kevés kutatott. A szorongás általában, de az is szorongási rendellenességek mint például a klausztrofóbia, egy másik alapbetegség kísérő tünetei lehetnek.

Különböző pszichiátriai betegségek, például pszichózisok, téveszmék vagy személyiségzavarok játszanak szerepet itt, de különféle testi rendellenességek is. Különösen komplikációk a szív és a tüdő halálfélelmet okozhat az érintett betegeknél. Szív rohamok, szívritmuszavar, légszomj vagy allergiás tünetek sokk csak néhány példa a félelmet kiváltó szomatikus (fizikai) betegségekre. A drogfogyasztás mellékhatásaként a szorongás és a pánikbetegségek úgynevezett „horrorutakhoz” vezethetnek. A veszély itt elsősorban a kiváltó anyagokból származik hallucinációk (LSD, hallucinogén gombák) vagy aktiváló, eufórikus jellegűek (amfetaminok, kokain, eksztázis).