színek vakság egyike a speciális nappali faliórákban bővelkedő színlátási rendellenességek és lehet veleszületett vagy szerzett. Színlátási rendellenességek, néha színérzéki rendellenességeknek nevezik, magukban foglalják a színlátás hiányát és a szín különböző formáit vakság. Veleszületett szín vakság folyamata során állandó marad és nem romlik. Szerzett színlátási rendellenességekazonban kezelés nélkül súlyosbodhat a progresszióban.
Mi a színvakság?
Háromféle van színvakság. Achondroplasia esetén teljes színvakság. Az érintett személyek csak fekete-fehéret és szürke árnyalatokat láthatnak. Részleges színvakság, amelyet monokromáziának is neveznek, amikor az érintett személy csak egy színt képes érzékelni. A dichromasia részleges színvakság is. Ebben a formában azonban az érintettek összekeverik két színt egymással. Ezért a dichromasia három alcsoportra oszlik. A vakság akkor van, amikor a vörös szín nem érzékelhető, ezért összetévesztik a zöld színnel. Zöld vakság esetén az érintett személy nem érzékeli a zöld színt, és összekeveri azt a piros színnel. Ha kék vakság áll fenn, akkor a kék szín nem érzékelhető helyesen, ezért összekeverhető a sárga színnel. A színvakság általában veleszületett, és nemhez kötött módon öröklődik. A leggyakoribb forma a zöld vakság. A kék vakság és a teljes színvakság rendkívül ritka.
Okok
A színvakság lehet veleszületett vagy szerzett. A legtöbb esetben veleszületett feltétel. Azonban számos betegség van látóideg vagy retina, amely színvakságot okozhat. A színeket nagyon specifikus érzékszervi sejtek segítségével, kúpokként ismerik fel. Három különböző típusú kúp van, amelyeken három különböző színű pigment található. Az L kúpok érzékelik a vörös színt, az M kúpok a zöld színt, az S kúpok pedig a kék színt. E három alapszín keverésével minden látható színárnyalat létrejön a agy. Ha az érzékelés egy vagy akár az összes kúpban zavart, színvakság következik be.
Tünetek, panaszok és jelek
A színvakság kifejezést főleg köznyelven használják, és valójában arra utal, hogy nem lehet megkülönböztetni a piros és a zöld színt. Így az érintett személy általában nem vak minden színre, hanem elsősorban a két fő színre. A többi színt szürke homály fedi fel, de megkülönböztethetők egymástól. Tünetileg észrevehető, hogy az érintett személyeknek már vannak nehézségeik gyermekkor hogy megkülönböztesse a vöröset a zöld tárgyaktól. A jelenség általában gyermekrajzokon fordul elő, amelyek során a gyermek olyan színválasztást választ, amely irritálónak vagy kreatívnak tűnik a felnőtt számára. Közelebbi vizsgálat után általában kiderül a vizuális érzékelés képtelensége. A színek egymástól való megkülönböztetésének képtelensége bizonyos nehézségeket okoz a mindennapi életben, de ezeket általában más módon könnyen kompenzálni lehet. Például az érintett személyek nem képesek megkülönböztetni az éretleneket eper érett eperből, ezért segítségre van szükségük a választásban. A színvakság nincs hatással a felnőttek vezetési képességére, mert a közlekedési lámpa fázisai a sorrend alapján detektálhatók. A megfelelő ruhák kiválasztásakor gyakran segítségre van szükség, a szekrény színeinek címkézése vagy a színválogatás itt javulást hoz. A színvakság nem betegség, nem vezet a látás további romlásához, és inkább anatómiai jellemző. A legtöbb érintett ember jól megbirkózik a mindennapi életben.
Diagnózis és lefolyás
A színvakság két különböző módszerrel diagnosztizálható. Az első módszer a színérzék ellenőrzése speciális színtáblák, az Ishihara-diagramok segítségével. Ezeken a táblákon különféle számok vannak, amelyek színes foltokból állnak. A háttér is foltos, de más színű. A számoknak és a háttérnek ugyanakkora a fényereje. A színvakságban szenvedő betegek vagy egyáltalán nem ismerik fel a számokat, vagy helytelenül ismerik fel őket. A különböző paneleken elért eredmények kiértékelésével az orvos meghatározhatja a színvakság melyik formáját. A diagnózis második lehetősége az úgynevezett anomaloszkóp. Ez egy olyan típusú cső, amelyen keresztül a beteg egy kétrészes tesztlemezt néz. A lemez alsó részén egy bizonyos sárga árnyalat jelenik meg, amelynek fényereje megváltoztatható. A tesztlemez felső részén a páciensnek utánoznia kell a sárga tónust a vörös és a zöld keverésével. A páciens keverési eredménye alapján az orvos diagnosztizálhatja a színvakság egy meghatározott formáját. A színvakság minden veleszületett formája progressziójában állandó marad. A színvakságban a tünetek súlyossága az októl függően változik. Leggyakrabban a látászavar a vörös-zöld tartományban fordul elő. Sajnos nincs hatékony terápia veleszületett színvakság esetén. A megszerzett formákban más betegségek ok-okozati felelősséggel tartoznak a látászavarért. A legtöbb esetben ezek a látóideg vagy a retina. Az okozó betegségtől függően más vizuális funkciók is károsodhatnak.
Szövődmények
A színvakságnál sokféle szövődmény fordul elő. Általában a beteg képes vezet hétköznapi élet, még színvakság esetén is, és működését és tevékenységét csak alig befolyásolja. Veleszületett színvakság esetén azonban nincs ismert gyógymód. Ebben az esetben a betegnek egész életében együtt kell élnie a tünettel. A szövődmények elsősorban pszichológiai jellegűek lehetnek vezet az önbecsülés csökkentésére. Bizonyos esetekben az érintett személy nem végezhet bizonyos szakmákat vagy nem vehet részt aktívan a közúti forgalomban. A színvakság miatt a balesetek kockázata is némileg megnő. Ha azonban nem következnek be balesetek vagy egyéb sérülések, a színvakság miatt a várható élettartam nem csökken. A színvakság miatt a mindennapi élet egyes tevékenységei nehezebbek, de gyakorlatokkal elsajátíthatók. Ha a színvakság egy betegség során jelentkezik, ez bizonyos esetekben javítható vagy teljesen gyógyítható. Az alapbetegséget azonban mindig először kezelik. A színvakság önmagában nem vezet különösebb orvosi szövődményekhez.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A színvakság általában nem igényli orvoslátogatást. A színvakság tünetei az idő múlásával nem romlanak, és sajnos nem kezelhetők. Ha azonban a betegség nem veleszületett, hanem megszerzett, érdemes meglátogatni az orvost a további szövődmények elkerülése érdekében. Az orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek fokozódnak, vagy ha a színvakság mellett a beteg látása is negatívan alakul. Ez különféle panaszokhoz vezethet, például fátyol látáshoz vagy akár kettős látáshoz. A színvakság vizsgálatát és kezelését általában egy szemész. Bizonyos esetekben a színvakság teljesen gyógyítható az alapbetegség diagnosztizálásával. Ezek az esetek azonban nagyon ritkán fordulnak elő. Abban az esetben látáskárosodás, a vizuális segédeszközt továbbra is folyamatosan viselni kell, hogy ez a látásromlás ne mozduljon tovább. Különösen gyermekeknél a szülőknek figyelniük kell a vizuális ruhák helyes viselésére AIDS. Általános szabály, hogy ez feltétel nem befolyásolja vagy csökkenti a beteg életminőségét.
Kezelés és terápia
Ha a színvakság vagy a színlátás rendellenessége veleszületett, még nincs kezelési módszer annak gyógyítására. Ha az ok egy másik betegség, intézkedések kezelhető. Bizonyos esetekben ez a színvakság csökkentését vagy akár gyógyítását is lehetővé teszi.
Kitekintés és előrejelzés
A színvakság prognózisa függ a jelen lévő károsodás mértékétől, valamint a betegség okától. Veleszületett látászavar esetén a színvakságban a modern orvosi terápiák ellenére sem lehet változás. A hiányzó vizuális cellák, amelyek lehetővé teszik a színlátást, nem jöttek létre a embrió genetikai okokból. Ha az élet során színvakság tapasztalható, a látásélesség további romlása alakulhat ki. Ez különösen igaz az érintett egyénekre, akik nem fordulnak orvoshoz. A károsodás mértékétől függően speciális viselet szemüveg, nagyító vagy távcső használata javíthatja a látást. Optimális fényterhelés mellett, valamint kétszínű látás esetén a tünetek enyhítése érhető el. Egyes esetekben a színvakság neurológiai okai miatt szenvedő betegek esélyt kapnak a gyógyulásra. Ha az orvosoknak kiterjedt vizsgálatokkal sikerül megtalálniuk a károsodások okát, akkor fennáll a gyógyulás esélye. Ha az ok műtéttel kezelhető vagy kijavítható, a beteg jó prognózissal rendelkezik. Néhány hónap után terápia, a szokásos látás visszatérhet. Hasonlóképpen spontán gyógyulás fordulhat elő traumás betegeknél vagy sokk.
Megelőzés
Mivel a színvakság az esetek többségében veleszületett betegség, nem lehet megelőzőt alkalmazni intézkedések a betegség előfordulása ellen. A betegség nemtől függő módon öröklődik. A férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők. Ezért van értelme korai diagnózist végezni, ha örökletes hajlam van a színvakság előfordulására.
Követés
Színvakság esetén az utógondozás lehetőségei rendkívül korlátozottak. Általában ez feltétel sem kezelhető, ezért az érintett egyéneknek életük végéig együtt kell élniük ezzel a panasszal. A színvakság csak nagyon ritka esetekben kezelhető vagy javítható. Ennél a betegségnél nem fordul elő öngyógyítás, bár a színvakság nem csökkenti az érintett várható élettartamát. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobb a panasz további lefolyása. Az érintett személyek többnyire életük során másoktól függenek a betegség miatt, így a mindennapi életben nincsenek túlságosan korlátozva őket. Ebben az összefüggésben a saját családjának vagy barátainak szeretetteljes és gondoskodó támogatása nagyon pozitívan befolyásolja a betegség lefolyását. Ez megakadályozhatja azt is depresszió vagy más lehetséges pszichológiai zavarok, amelyek negatívan befolyásolhatják az érintett személy életminőségét. Hasznos lehet a színvakság más betegekkel való kapcsolatfelvétel is. Ez gyakran információcseréhez vezet, ami sokkal könnyebbé teheti a mindennapokat. Ha a színvakság veleszületett, a genetikai tanácsadás néha hasznos lehet gyermekvállalási vágy esetén.
Mit tehetsz te magad
A szem retinájában a legélesebb látás területén három különböző kúp alakú fotoreceptor található, a makula, amelyek mindegyike különösen érzékeny a kék, a zöld és a vörös fényre. A retina fennmaradó területén főleg rúd alakú fotoreceptorok találhatók, amelyek rendkívül gyenge fényt érzékelnek és rendkívül érzékenyek a periféria mozgó tárgyaira. Meg kell különböztetni a valódi színvakságot, amelyben a színlátás egy vagy több típusú kúpja genetikai hajlam vagy egyéb tényezők miatt teljesen elbukik, a gyakoribb színhiánytól. Színhiány akkor jelentkezik, ha például a piros vagy a zöld kúpjai csökkent vizuális teljesítményt mutatnak. A veleszületett színvakságra (egyelőre) nincsenek hatékony terápiák. A veleszületett színvakság az élet során nem változik. Ha szerzett színvakságról van szó, akkor a lefolyás az okozó tényezőktől függ. Ha ezek kiküszöbölhetők, nem várható további vizuális romlás, de komoly javulás sem, mert a meghibásodott fotoreceptorok nem tudnak megújulni. Önsegítés intézkedések tartalmaz olyan képzést, amely megtanítja, hogyan kell értelmezni a kijelentéseket a másodlagos fényinformációkból. Például a közlekedési lámpánál világító piros mindig a legfelső, míg a zöld lámpa az alsó. Ha egy autó hátulján a normál világítás hirtelen erősebben világít, akkor ez a féklámpa.
