Az ADHD okai
Az okok és okok, amelyek kellően tisztázzák, miért fejlődnek az emberek ADHD még nem nevezték meg véglegesen. A probléma a személy egyéniségében rejlik. Néhány állítás azonban megfogalmazható: Amint azt már fentebb említettük, bebizonyosodott, hogy - különösen az azonos ikrek esetében - mindkét gyermeket ugyanazok a tünetek érintik.
Azt is kimutatták, hogy megváltozott agy a funkciók genetikailag öröklődnek, és felelősek lehetnek az alább említett neurobiológiai / neurokémiai összetevőkért. Az 1990-es évek óta neurobiológiai / neurokémiai megközelítést feltételeztek, mivel a biológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az érintett betegek a hírvivő anyagok egyensúlyhiányában szenvednek szerotonin, dopamin és a noradrenalin a agy, amelynek eredményeként az információátvitel az egyes agyterületek idegsejtjei között nem működik megfelelően. A hírvivő anyagok különböző módon hatnak az emberre.
Például azt feltételezik, hogy szerotonin lényegében befolyásolja a hangulatot, míg dopamin fizikai aktivitásra vonatkozik. noradrenalinmásrészt befolyásolja a figyelem képességét. Újra és újra az allergia kerül szóba, mint a figyelemhiány kialakulásának oka.
Bár a fennálló allergia nem feltétlenül jelenti azt, hogy figyelemhiány is fennáll, az allergia kivált egy stresszes helyzetet, amelyre a test vagy a mellékvesekéreg adrenalin felszabadulást vált ki, és végül fokozott kortizoltermeléssel reagál. A kortizol az ún glükokortikoidok és csökkenést okoz szerotonin szintje a testben. Mivel - mint már fentebb említettük - a szerotonin lényegében befolyásolja a hangulatot, ennek a területnek az ingadozása a logikus következménye.
Pontosan ezek a hangulati és figyelmi ingadozások figyelhetők meg a figyelemhiányos gyermeknél. A neurobiológiai vagy neurokémiai komponensre való visszatéréshez most eljutunk az információátadás bemutatásához, amelyet a következőképpen kell elképzelni: agy, az idegsejtek sokasága egyfajta hálózatot alkot. Az általunk észlelt összes tevékenység magában foglalja az idegsejtek aktivitását és az ingerek továbbításának képességét.
Az idegsejtek azonban nincsenek összekapcsolva egymással, mivel ez az ingerek állandó továbbadásához és ezáltal az inger túlterheléséhez vezetne. Két idegsejt között tehát van egy rés, a szinaptikus rés, amelyet csak a hírvivő anyagok képesek legyőzni (lásd: neurotranszmitterek). Egyszerű nyelven ez azt jelenti: inger érkezik idegsejt Az 1. idegsejt felszabadítja a hírvivő anyagokat, amelyek a szinaptikus résen keresztül kikötnek a 1. idegsejt receptorainál és továbbadják az ingert.
Ha az inger továbbítása nem működik megfelelően, akkor az információ továbbítása zavart okoz. Jelenleg azt feltételezik, hogy mind a transzporter gén, mind a dokkoló helye dopamin különböznek az ADS betegeknél. A káros hatásokról a pre-, peri- és postnatalis területeken is még mindig tárgyalnak.
Ezek közé tartozik különösen szövődmények a születés során és a csecsemőt érintő balesetek fej terület. Szintén a csecsemő betegségei a központi területen idegrendszer az AD (H) S kialakulásának okaként tekinthető. A káros hatásokra a prenatális területen példaként említhető az oktatási hiány, a pszichés stressz, mint például a család / társadalom magas követelményei a gyermekkel vagy a felnőttel szemben, döntő szerepet játszhatnak az AD (H) D kialakulásában, valamint a szélsőséges ingerközösségben. Általános szabályként azonban a fent említett szempontokat nem tekintik tényleges oknak.
Bizonyos körülmények között azonban sokszor felerősíthetik a problémát. - Az anya fokozott alkohol- és / vagy nikotinfogyasztása, aminek következtében az agytörzs (thalamus) nem fejlett ki teljesen (agy-szerves komponens)
- Agy-funkcionális okok, amelyek által a nagyagy nincs kellően ellátva vér. - Fertőző betegségek
- Vérzés
- ...
Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (ADHD röviden) pszichiátriai-neurológiai rendellenesség, amely főleg fiatalkorban vagy gyermekkor és ezután felnőtt korban is folytatható. Szenvedő gyermekek ADHD kezdetben alig szoptató nyugtalanság miatt tűnik ki. A gyermekek számára nehéz ülni, és az érintetteknek legtöbbször állandóan mozgásban kell lenniük.
A tartós nyugtalanság mellett a betegséget súlyos koncentrációs rendellenességek tovább osztályozzák. Az érintettek általában csak nagyon rövid ideig koncentrálhatnak egy témára vagy tevékenységre. Gyermekeknél a koncentrálóképesség bizonyos csökkenése gyakran normális, és nincs betegségértéke.
A felnőttkori súlyos koncentrációs rendellenességeknek azonban mindig az ADHD-ra kell gondolniuk. Különösen az ADHD-ban szenvedő gyermekek erősek lesznek gyakran feltűnőek hangulatingadozás. Gyakran vannak olyan dühkitörések és hirtelen támadások, amelyek nem felelnek meg a környező körülményeknek.
A gyermekeket gyakran nehéz megnyugtatni. Gyakran a gyerekek nyugtalanságuk miatt alvászavaroktól is szenvednek, ami azt eredményezi, hogy napközben nem tudnak aludni, ami ismét fokozott agresszióhoz vezethet, és hangulatingadozás. Szintén nagyon gyakran az érintett emberek szembetűnőek, mert figyelmen kívül hagyják a társadalmi határokat, és bizonyos magatartások nem felelnek meg a normáknak.
További az ADHD tünetei szervezetlenség és gyors kimerültség. Az ADHD-ban szenvedő felnőttek különösen szembetűnőek a munkájukban, mert nem képesek rendesen elvégezni a szokásos munkájukat, és nem fejezik be a munkát időben. Az ADHD-betegeket gyakran rendezetleneknek és kaotikusnak nevezik, ami annak a ténynek köszönhető, hogy a betegek soha nem képesek hosszú ideig koncentrálni egy bizonyos munkára.
A gyors kimerültség annak a ténynek köszönhető, hogy az ADHD-betegek láthatják és értékelhetik nehéz helyzetüket. Észreveszik, hogy nem tudnak bizonyos normál munkasorozatokat végrehajtani, mint mások, és hiányzik belőlük egy rendszer és egy közös szál. Állandó nyugtalansággal kombinálva az ADHD-betegek hamarosan elérik teljesítményük és stresszük határait.
Körülbelül 2 millió embert érint az ADHD anélkül, hogy tudná, hogy betegségben szenvednek. Gyakran a betegséget nem diagnosztizálják, mert egy bizonyos egyéni vonás felelősséggel tartozik az adott viselkedésért. A kritikusok azzal vádolják az ADHD-betegséget, hogy túl gyorsan diagnosztizálták őket, de a tünetek a sajátos jellemvonásokra is vonatkozhatnak.
Az ADHD a pszichiátria egyik legvitatottabb klinikai képe. Gyakran megkérdőjelezik a diagnózis módját azzal, hogy vádolják a túlzott diagnózist és kritizálják a kezelés módját. A kritikusok elítélik, hogy az ADHD gyógyszeres kezelésére gyakran nincs szükség, és túl korán és hosszan kezdik meg.
Erre a kérdésre nemleges választ lehet adni. Az érintettek elhamarkodott megbélyegzése azonban sajnos nem ritka. Az ADHD spektrum a halktól a hangosig, a nyugodtól a hiperaktívig, az álmodozótól a (nagyon jól) koncentráltig terjed.
Egyrészt az ADHD minden gyermeknél külön-külön nyilvánul meg, ezért egyáltalán nem kell kaotikusnak lennie, másrészt a tünetek kezelése rendkívül fontos. Még akkor is, ha a gyermek az ADHD szembetűnő, kaotikus és hiperaktív formájától szenved, megfelelő terápiával és tehetségének népszerűsítésével kompenzálni tudja gyengeségeit. A figyelemhiányos hiperaktivitási szindrómát általában gyermekkor és serdülőkor.
Ennek oka, hogy a kiváltott panaszok és tünetek sokkal gyakoribbak gyermekkor mint a felnőtteknél. A gyermekeket szokatlan nyugtalanság, életkoruktól eltérõ koncentrációs rendellenességek, valamint súlyos hangulatingadozás. A felnőtteknél általában ugyanazok a tünetek jelentkeznek, de ezeket gyakran olyan tulajdonságnak tekintik, amelyet nem lehet befolyásolni.
Azt mondják, hogy az ADHD-ban szenvedő felnőttek száma, akik esetleg nincsenek tisztában vele, körülbelül 2 millió ember. Szinte minden betegség gyermekkorban kezdődik, és észrevétlenül terjed felnőttkorban. Az ADHD-ban szenvedő felnőttek általában szembetűnőek a társadalomban súlyos hangulatváltozásuk és gyakori ingerültségük miatt.
Nehéz őket felmérni, és a hangulatuk kiszámíthatatlan. Ezenkívül kaotikusnak és rendezetlennek írják le őket, és gyakran a felnőttek negatívan emelkednek ki, különösen a munkahelyi alulteljesítmény miatt. Csak nagyon ritkán fordulnak orvoshoz, és még ritkábban veszik figyelembe a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességeket.
Ehelyett minden lehetséges belső betegséget megvizsgálnak, mint pl pajzsmirigy-túlműködés, ami szintén olyan tünetekhez vezethet. A gyermekek és felnőttek diagnózisát a pszichiáter Az pszichiáter először több személyes konzultáció során megfigyeli a beteget, és értékeli őt különböző helyzetekben.
Vannak kísérő kérdőívek is, amelyek megerősíthetik az ADHD gyanúját. Amint a diagnózis megerősítést nyer, meg kell kezdeni a kezelést. Ezt semmiképpen sem szabad kizárólag gyógyszeres kezeléssel végrehajtani, hanem először pszichoterápiás módszerrel lehet megoldani.
A rendszeres beszélgetési és viselkedési terápiáknak biztosítaniuk kell, hogy a beteg képes legyen jobban reflektálni és felmérni önmagát különböző helyzetekben. Ezenkívül meg kell mutatni a páciensnek azokat az intézkedéseket, amelyek önállóan és fenntarthatóan javítják koncentrációját, és jobban kontrollálják agresszióit, és nem engedik, hogy eleve felmerüljenek. A pszichoterápiás foglalkozásokat több hónapig kell lefolytatni, és szükség esetén és sikeresen meg kell hosszabbítani.
Ezen túlmenően, vagy siker hiányában, a kezelést meg lehet kezdeni az ADHD kezelésére használt két általános gyógyszer egyikével. A ma is alkalmazott szokásos gyógyszer az Ritalin®. A kissé új gyógyszer, amely a piacra került, az atomoxetin.
Most másodszor választott gyógyszerként használják. Mindkét gyógyszernek csökkentenie kell az érzékszervi ingadozásokat és a koncentrációs rendellenességeket, és segítenie kell a beteget abban, hogy jobban beilleszkedjen a társadalomba. Itt többet megtudhat a kísérő problémákról.
Ami a iskolázás, ezek tartalmazzák diszlexia szintén diszkalkulia. A koncentráció gyengeség oldalán többet megtudhat azokról a problémákról, amelyek tünetekként jelennek meg az ADHD területén is. - LRS / Lasthenia
- diszkalkulia
- Koncentráció hiánya
A vizsgálati helyzettől függően a gyakorisága depresszió az ADHD betegeknél 10-20%.
Az ADHD tünetei miatti társadalmi kirekesztés, megbélyegzés, kudarctól való félelem és rossz tapasztalatok alacsonyabb önbecsülést jelentenek, és érzékennyé teszik az érintetteket depresszió. Különösen gyermekeknél az egyesület depresszió és az ADHD jelentős. Mivel a depresszió és az ADHD súlyosbítja egymást, a betegeket korán külön meg kell vizsgálni és kezelni kell.
