Az agykéreg az ember legkülső rétegére utal nagyagy. A kifejezés a latin kéreg (kéreg) cerebri (agy), és gyakran kéregként rövidítik.
Mi az agykéreg?
Az ember nagyagy a teljes összeg mintegy 85 százalékát teszi ki agy tömeg és evolúciós értelemben az agy legfiatalabb része. Az átfedő agykéreg az emberi érzékszervi érzékelés sokféle feladatát látja el, és nagy területe miatt a teljes terület felét foglalja el. agy kötet. A kérget szürkeállománynak is nevezik, mivel magas az idegsejtjeinek száma, amelyek vörösesbarna-szürke színben fürdik. Az agykéregben található idegsejtek száma 19 és 23 milliárd között mozog, az egyén méretétől és nemétől függően. Az agykéreg idegsejtjei feldolgozzák a test egyes érzékszerveinek kódolt jeleit, és átalakítják azokat specifikus benyomásokká. Az agykéreg tehát elengedhetetlen összetevője érzékszervi érzékelésünknek. Egyes tudósok abban is hisznek, hogy meg tudják találni a tudat székhelyét az elülső agykéregben. Ez a kutatási hipotézis azonban, akárcsak maga a tudat misztériuma, rendkívül ellentmondásos.
Anatómia és felépítés
A nagyagykét féltekének nevezett tükörkép-félre osztva az elülső területtől az oldalakon át a fej és a talamusz, hypothalamus, agytörzsés kisagy. A cerebrumot befogadó agykéreg két-öt milliméter vastag réteg, amely számos redőben és tekerésben fekszik. Ez a hajtogatás lehetővé teszi a felület maximális terjeszkedését a szűk térben koponya. Az embereknél a kéreg területe átlagosan 1800 négyzetcentiméter. Az agykéreg jellegzetes szerkezete az emlősök evolúciójában az idők folyamán lassan alakult ki. A legrégebbi részek közé tartozik a paleocortex, amely a szagok észleléséért felelős és amely régi kéregként fordítódik le. Az úgynevezett archicortex, amelyet gyakran a limbikus rendszer és befolyásolja az érzelmi reakciókat, és a hippocampus, ami döntő fontosságú a emlékezet, szintén a történelem elején alakult ki. Az agykéreg ezen ősi részei azonban teszik ki a teljes kéregnek csak egytizede. A fennmaradó 90 százalékot az úgynevezett agykéregben, vagy új kéreg. A agykéregben felépítése és összetétele egyre bonyolultabbá vált, hasonlóan az érzékszervek magasabb fejlődéséhez, mint például történt bőr és nyálkahártya, izomzat, íz szervek és belső fül. A teljes agykéreg nagyjából négy-hat lebenyre is felosztható, az úgynevezett lobi, amelyek határai alkotják a legkiemelkedőbb barázdákat.
Funkciók és feladatok
Az agykéreg különböző lebenyei különböző feladatokat kapnak. Például az időbeli vagy időbeli lebeny (lobus temporalis) felelős a hallásért, szag, és a beszéd. A parietális lebeny (Lobus parietalis) átalakítja a jeleket íz érzékelés és érintés. A hátsó lebeny vagy az occipitalis lebeny (lobus occipitalis) aktív a látásban, a frontális lebeny vagy a frontális lebeny (lobus frontalis) felelős a mozgásért, a gondolkodási folyamatokért és a beszédért. Sok esetben az agykéreg is két további lebenyre oszlik: az úgynevezett szigetelt lebenyre (lobus insularis) és a végtag lebenyére (lobus limbicus). Az előbbi a kémiai ingerek feldolgozását végzi szag és a íz, valamint a jelentés értelmében kulcsfontosságú feladatok egyensúly. Ez utóbbi döntő jelentőségű az érzelmek és a hajtó viselkedés kialakulásában, és ellenőrzi a felszabadulást endorfinok, amelynek lehet fájdalomenyhítő és eufóriát okozó hatások. A kéregben az érzékszervekből érkező jeleket az upstream agyi régiók segítségével koherens benyomásokká és a környezet érzékelésévé dolgozzák fel. Az érzékszervektől kapott jelek többségét a talamusz és továbbítják a kéreg megfelelő „magasabb” régiójába, hogy összefüggő észleléssé „fordítsák”. Az agykéreg felelős az információk tárolásáért is, ezáltal alkotva biológiai alapjainkat emlékezet. Az ész és a gondolkodás, a célorientált cselekvés és az érzések megjelenése mind az agykérgünk folyamatainak termékei.
Betegségek és rendellenességek
Szenzoros érzékelésünk az agykéreg és az érzékszervek komplex kölcsönhatásának van kitéve. Ha a kéregben az adott érzékszervért felelős terület károsodik, az érzékszervi érzékelés zavart vagy teljesen hiányozhat a működő érzékszerv ellenére. Például, ha az agykéregben a látóközpont megsérült, vakság a teljesen működő szemek ellenére is előfordulhat. Ha az agykéreg bizonyos magasabb szintű területei érintettek, az illető láthatja, de nem tudja hasznos információkká alakítani a látottakat. Így a helyi rendellenességek miatt például nem képes felismerni vagy megkülönböztetni az arcokat. A frontális lebeny legalacsonyabb fordulatának sérülése korlátozhatja a beszédet, de gyakran nem a beszéd megértését. A frontális lebeny elülső részén bekövetkező sérülések személyiségváltozásokat okozhatnak, vagy csökkenthetik az intelligenciát. Az agykérget érintő, széles körben elterjedt és sajnos még gyógyíthatatlan betegség Alzheimer-kór betegség. Ban ben Alzheimer-kór betegek, fehérje fehérjék neurofibrillekként ismertek a kéreg idegsejtjeiben. Ezek fehérjék megzavarják az érintett sejtekben a szállítási folyamatokat, ami a betegség előrehaladtával az idegsejtek pusztulásához vezet. Kezdetben a felelős területek emlékezet és a kognitív képességeket leginkább befolyásolja, ezáltal Alzheimer-kór gyakran a feledékenység által érezteti magát. Az agykéreg károsodása súlyosságában és tüneteiben nagymértékben változhat az agy nagy komplexitása és érzékenysége miatt, és folyamatos orvosi kutatás tárgyát képezi.
