Subdural vérömleny vérzése a agy és általában annak eredményeként következik be fej sérülés. Különbséget lehet tenni akut és krónikus subduralis között vérömleny, és a tünetek mindkét esetben azonosak, de eltérő ütemben fordulhatnak elő. Azonnali diagnózis különösen fontos, mivel életveszélyes szövődmények léphetnek fel.
Mi az a subduralis haematoma?
A subduralis haematomák általában a fej sérülés, és néha életveszélyes lehet. Ez egy agyvérzés hogy a calvariában található koponya a felületén agy. Különbség van az akut és a krónikus forma között. Akut subduralis vérömleny súlyos miatt következik be fej könnyebb fejsérülés vagy fokozott esés következtében sérülés és krónikus is előfordulhat. A kifejezést a leíráshoz is használják vér vérrögök a agy. Ezek veleszületett érrendszeri rendellenességek eredményeként vagy annak következtében jelentkezhetnek kockázati tényezők mint például magas vérnyomás, dohányzásvagy elhízottság.
Okok
Amint repedés vagy repedés a érközött fordul elő koponya és az agy felszínén, az úgynevezett subduralis haematomák alakulnak ki. Így súlyos fejsérülés okozhatja az agy és a koponya kitölteni vér. Ez az akut subduralis haematoma a maga nemében a legveszélyesebbek közé tartozik, mivel életveszélyes tüneteket okozhat. Az akut subduralis vérömlenyek nagyrészt a fej ütésének vagy ütésének köszönhetők, leesés vagy általában autóbalesetek következtében. Ezek a hematomák a tünetekkel együtt azonnal jelentkeznek. A krónikus subduralis haematomák viszont lassan fejlődnek. Enyhe vagy ismétlődő fejsérüléseket tekintik az oknak. Ezért gyakran előfordul, hogy az idősebb embereket érinti, ha többszörös esés történt. A tünetek általában később, néha akár több hétig is jelentkeznek, ezért nem ismerik fel azonnal. A kezelés könnyebb, bár életveszélyes szövődmények még mindig előfordulhatnak.
Tünetek, panaszok és jelek
tünetei subduralis haematoma azonnal megjelennek akut formában és késleltetett vagy egyáltalán nem krónikus formában. A tünetek felismerése azonban rendkívül fontos az időben történő kezelés érdekében. A leggyakoribb tünetek fejfájás, beszédzavarok és görcsök. Látászavarok, zsibbadás, erővesztés és eszméletvesztés is lehetnek
A tudatvesztés kísérő tünetekként érezheti magát.
A betegség diagnózisa és lefolyása
Diagnosztizálni a subduralis haematoma, egy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy CT (számítógépes tomográfia) vizsgálat szükséges. Ezen kívül egy CBC nézi a pirosat és a fehéret vér a sejtek száma információt szolgáltathat, mivel az elégtelen vörösvértestszám súlyos vérveszteségre utal. Néha a fizikális vizsgálat szintén elvégezhető, és vérnyomás pulzus ellenőrzése, mivel ezek a tényezők belső vérzést jelezhetnek.
Szövődmények
A subduralis haematoma számos szövődményt okozhat, és egyes esetekben késői következményekkel járhat. A legtöbb esetben a koponyaűri nyomás nő azoknál, akik a traumás agyi sérülés. Ez lehet vezet nak nek eszik vagy halál. Továbbá rohamok is előfordulhatnak, amelyek a balesetek fokozott kockázatával járnak. Súlyosabb sérülések esetén elképzelhető az izomgyengeség vagy a test bizonyos területeinek zsibbadása is. A subduralis haematoma tipikus késői hatása a mentális teljesítmény korlátai és a neurológiai rendellenességek. A trauma következtében egyes betegeknél mentális rendellenességek is kialakulnak, mint pl szorongási rendellenességek or depresszió. Mivel a subduralis haematoma műtéti kezelése bonyolult eljárás, kisebb és nagyobb szövődmények jelentkezhetnek. A craniotomia lehetséges kockázatai közé tartozik a vérzés és a véraláfutás, valamint a fertőzés és sebgyógyulás problémák. Esetenként vérrögök képződnek, amelyek görcsöket okozhatnak és esetleg vezet halálig. A koponya nyitásával járó specifikus kockázatok közé tartozik az egészséges agyszövet sérülése, a cerebrospinalis folyadék szivárgása és a levegő felhalmozódása a koponyaüregben. Érzéstelenítés nemkívánatos eseményekkel is társulhat. Például hirtelen szív meghibásodás léphet fel.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Fejsérülés után alaposan meg kell fontolni, hogy fennáll-e tartós vagy fokozódó kényelmetlenség. Kisebb sérülések esetén nem mindig szükséges orvoshoz fordulni. Ha a kényelmetlenség néhány percen belül szinte teljesen csökken, általában nincs szükség további kezelésre. Ha azonban van egy betegség érzése, szédülés vagy a járás bizonytalansága, konzultáció szükséges az orvossal. Fejfájás, a vérzést vagy a koponyacsont károsodását meg kell vizsgálni és kezelni kell. Függetlenül attól, hogy a fej sérülését leesés, ütés, baleset vagy erő okozta-e, sérülés állhat fenn, amely súlyos esetekben visszafordíthatatlan károsodást vagy az egyén idő előtti halálát okozhatja. Ezért az orvos látogatása szükséges beszédzavarok, általános diszfunkció vagy hirtelen görcsök. A látás hirtelen csökkenését a szervezet riasztó jeleként kell érteni. Mivel néhány beteg közvetlen fejsérülés nélkül is tapasztalhatja a leírt panaszokat, orvoshoz is kell fordulni, ha a szabálytalanságok a fejre gyakorolt hatás vagy vélt hatás nélkül jelentkeznek. Hirtelen veszteség erő, zsibbadást vagy érzékszervi zavarokat is a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni. Ha eszméletvesztés vagy eszméletvesztés van, mentőt kell riasztani. Ezekben az esetekben életveszély áll fenn, ezért az érintettnek azonnal orvosi ellátásra van szüksége.
Kezelés és terápia
Az akut subduralis haematoma kezelése csak kórházban végezhető, mivel az agy duzzanata bármikor előfordulhat. Ez a duzzanat megnövekedett koponyaűri nyomást okoz, amelyet a koponyában lévő speciális sorjalyukakkal kell kezelni. A nagy subduralis haematoma eltávolítására úgynevezett craniotomiát hajtanak végre. Ez egy műtéti eljárás, amelyet különösen akut esetekben kell végrehajtani. Ezen eljárás során a koponya egy részét eltávolítják, majd a vérrög vagy haematoma leszívódik és kiürül. Kisebb vérömlenyek esetén fúrt lyukak segítségével lehet ezeket elvezetni. Ez magában foglalja a vékony csövek behelyezését a koponya kis lyukaiba, lehetővé téve a vér kiszabadulását a hematomából. Ezenkívül az agyi sérüléseket gyógyszeres kezeléssel is kezelik, mivel például kortikoszteroidokat lehet használni a harcban gyulladás. Az egyidejű tünetek, például görcsök kezelése vagy megelőzése megfelelő gyógyszerekkel is elérhető. Ennek ellenére a subduralis haematomák szövődményei nem ritkák. Ezek akár a kezelés vége után is bekövetkezhetnek. Tartós zsibbadás, izomgyengeség, görcsrohamok vagy növekvő koponyaűri nyomás léphet fel. Ez utóbbi különösen veszélyes, mivel lehet vezet nak nek eszik vagy akár a halál. A szövődmények súlyossága a koponyasérülés súlyosságától függően változhat. A prognózis a sérülés súlyosságától, a subduralis haematoma helyétől és mértékétől is függ. A krónikus subduralis haematomák esetében az esély jó, ahol viszont az akut forma nagyban változhat. Az Egyesült Államok Idegsebészeti Osztálya (ULCA) szerint az esetek körülbelül 50-90 százalékában haláleset következik be feltétel vagy szövődmények.
Megelőzés
A veleszületett érrendszeri rendellenességek miatt az agyban bármikor előfordulhat vérzés, a megelőzés ebben az esetben nem lehetséges. Azonban, magas vérnyomás szintén óriási kockázatnak tekintik agy vérzés és ennek megfelelően kezelhető. Ezért a rendszeres orvosi ellenőrzés elengedhetetlen, ha magas vérnyomás már diagnosztizálták. Dohányzó szintén növeli annak kockázatát agy vérzés kettő-háromszorosával. Ugyanez vonatkozik a normál, magas alkohol fogyasztás, súlyos elhízottság és megemelkedett koleszterin szintek. Ezért a megelőzés mindenképpen lehetséges az agyi vérzés kockázatának csökkentésére. Tervezett orvoslátogatások, egészséges diéta, és a megfelelő testmozgás hosszú utat tehet a problémák kialakulása előtt.
Utókezelés
Mivel a betegség gyorsan vezethet gondolkodási zavarokhoz és sok más tünethez, elengedhetetlen, hogy az érintett egyének elkerüljék az esetleges helyzeteket feszültség. A testet kellően megkímélni kell ahhoz, hogy ezek a panaszok megelőzhetők legyenek. Mivel a betegség általában fejsérüléssel jár, az érintett személyeknek a sérülést kellően lehűtenie kell. A hűtőcsomagok és a tömörítések nagyon hasznosak a kellemetlenségek enyhítésében és a duzzanat kezelésében. Ha a feltétel már számos kellemetlenséget váltott ki, a szenvedőknek át kell esniük fizikoterápia. A betegség okozta agyi vérzések esetén súlyos és maradandó következményes károsodás léphet fel. A betegségben szenvedőknek támogató csoportot kell keresniük. Nagyon hasznos lehet beszél a betegségről más szenvedőkkel. Ez azt is eredményezi, hogy az érintettek nem érzik magukat egyedül, és megismertetik őket olyan módszerekkel és gyakorlatokkal, amelyek megmutatják nekik, hogyan élhetnek a betegséggel nagyrészt normális életet. Az agyi vérzések után következményes károsodásként az érintett személyek személyiségének változása is bekövetkezhet. A betegségben szenvedők számára nagyon fontos, hogy pszichológust keressenek fel. Ezen túlmenően a családtagokat kellően tájékoztatni kell a betegségről, hogy sürgősségi esetekben azonnali intézkedéseket lehessen hozni. A családtagok segítsége és támogatása elengedhetetlen.
Ezt teheti meg maga is
Subduralis haematoma után a gondolkodási nehézségek és egyéb neurológiai tünetek egy ideig folytatódhatnak. A legfontosabb önsegítő intézkedés az elkerülés feszültség és könnyedén vegye a testet. Mivel a subduralis haematoma általában súlyos fejsérülésekkel fordul elő, a fejet mindenképpen le kell hűteni. Hűtő tömörítések, de túróból vagy gyógyszerből készült tömörítések is kenőcsök alkalmasak bármilyen duzzanat enyhítésére és fájdalom. Ha a subduralis haematoma hosszú távú kényelmetlenséget okozott, átfogó fizikoterápia szükséges. Ha a agy vérzés súlyos, maradandó diszfunkció maradhat. Azok a személyek, akik szenvedtek subduralis haematomában, részesülnek abban, ha beszélgetnek más érintettekkel. Az orvos kapcsolatba léphet egy önsegítő csoporttal, és szükség esetén más szakorvosokhoz és egészségügyi szakemberekhez utalhatja őket. A személyiség változása súlyos agyi vérzés után is bekövetkezhet. A hozzátartozók feladata, hogy az érintettet a lehető legnagyobb mértékben támogassák. Ezenkívül mindig figyelni kell az orvos rendszeres látogatására. Az agyi vérzés utáni első hónapokban agyi vizsgálatokat kell rendszeresen elvégezni. Ha nem mutatnak rendellenességeket, akkor sem intézkedések el kell különíteni a tipikus terápiás intézkedésektől.
