Mágneses rezonancia angiográfia: kezelés, hatások és kockázatok

Mágneses rezonancia angiográfia diagnosztikai eljárásként szolgál a vér hajók. A hagyományos vizsgálati módszerektől eltérően a röntgensugarak használata nem szükséges. Ennek az eljárásnak azonban vannak ellenjavallatai.

Mi a mágneses rezonancia angiográfia?

Mágneses rezonancia angiográfia, vagy MRA, egy képalkotó eljárás, amelyet a diagnosztikai képalkotáshoz használnak vér hajók. Mágneses rezonancia angiográfia, más néven MRA, egy képalkotó eljárás, amelyet a vér hajók. Azon alapul mágneses rezonancia képalkotás. A vizsgálat fő tárgyai az artériák. Ritka esetekben vénákat is vizsgálnak. Bizonyos esetekben itt teljesen nem invazív technikák alkalmazhatók, anélkül, hogy műtéti beavatkozásokra lenne szükség injekciók. A hagyományos angiográfiával ellentétben nincs szükség katéter behelyezésére. Vannak olyan mágneses rezonancia angiográfiás módszerek is, amelyeket kontrasztanyagokkal hajtanak végre. A káros röntgensugarak használata azonban megszűnik. A hagyományos angiográfiával készített kétdimenziós képek helyett a mágneses rezonancia angiográfia általában háromdimenziós adathalmazokat szerez. Ez lehetővé teszi az erek értékelését minden nézési irányból. Mágneses rezonancia angiográfiát alkalmaznak gyanús esetekben érelmeszesedés, embóliák, trombózis, aneurizmák vagy más érrendszeri rendellenességek.

Funkció, hatás és célok

Mágneses rezonancia angiográfia, mint az általános mágneses rezonancia képalkotás, a nukleáris mágneses rezonancia fizikai elvein alapszik. Azon a tényen alapul, hogy az atommagok, jelen esetben protonok (hidrogén atommagok), kémiai vegyületekben forognak. A forgást nyomatékként definiálják. A nyomaték mágneses momentumot generál mozgó töltésként. Ha egy külső álló mágneses teret alkalmazunk, a proton mágneses nyomatéka ehhez a mezőhöz igazodik. Ez gyenge hosszanti mágnesezést eredményez (paramágnesesség). Ha egy erős váltakozó mezőt a statikus mágneses mező irányába keresztirányban alkalmazunk, a mágnesezés megdől és részben vagy teljesen keresztirányú mágnesessé alakul. Ez azonnal megkezdi a keresztirányú mágnesezés precessziós mozgását a statikus mágneses tér mezői körül. Egy tekercs regisztrálja ezt a precessziós mozgást az elektromos feszültség megváltoztatásával. A váltakozó mező kikapcsolásakor a protonok mágneses nyomatékai ismét a statikus mágneses mezőhöz igazodnak. A keresztirányú mágnesezettség lassan bomlik. Ezt a bomlási időt hívják kikapcsolódás. Azonban a kikapcsolódás a protonok fizikai és kémiai környezetétől függ. Így a keresztirányú mágnesezések különböző időket vesznek igénybe, hogy elbomljanak a test különböző szöveteiben és területein. Ezeket a különböző lazításokat a képen a fényerő különbségei fejezik ki. Csak így jön létre a háromdimenziós kép. Ez az elv az erek képalkotására is vonatkozik, ebben az esetben mágneses rezonancia angiográfiának nevezik. A mágneses rezonancia angiográfiának sokféle technikája létezik. Három módszert alkalmaznak különösen gyakran. Ezek a módszerek magukban foglalják a repülési idő MRA-t, a fáziskontrasztos MRA-t és a kontraszt-fokozott MRA-t. A repülés ideje MRA (TOF-MRA) a friss vér és a környező szövet közötti mágnesezettség különbségén alapul. Ez kihasználja azt a tényt, hogy a beáramló vér erősebben mágneses, mint az álló szövet. A megfelelő szövet mágnesezettségét már csökkentette a nagyfrekvenciás mezőnek való kitettség. A vér és a szövet eltérő jelintenzitása képként jelenik meg. A képábrázolásban azonban gyakran előfordulnak műtárgyak, ha a vér már hosszú ideig folyt a vizsgált területen. Az RF mező vérrel való érintkezésének csökkentése érdekében a vizsgálati mezőnek merőlegesnek kell lennie a véráramlás irányára ebben a módszerben. A repülés ideje alatt az MRA nem igényli a kontrasztanyag mert itt gyors 2D vagy 3D gradiens technikák használhatók. A fáziskontrasztos MRA fontos szerepet játszik másik módszerként. A repülés idejéhez hasonlóan az áramló vér és a környező szövetek közötti különbségek jelgazdagan jelennek meg. Itt azonban a vért nem a mágnesezés, hanem a szövet fáziskülönbségei különböztetik meg. Ehhez a módszerhez nem szükséges a kontrasztanyag. A harmadik módszert kontraszt-fokozott MRA-nak hívják. Alapja a kontrasztanyag, ami jelentősen lerövidíti a kikapcsolódás. A másik két módszerrel összehasonlítva a kontraszt-fokozott mágneses rezonancia angiográfia jelentősen lerövidíti a képfelvétel idejét.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

A hagyományos angiográfiával összehasonlítva a mágneses rezonancia angiográfiának számos előnye van, de hátránya is. E módszer alkalmazása nem igényel műtéti beavatkozást. Így katétert nem kell elhelyezni. Ennek azonban hátránya lehet, hogy a vizsgálat és az egyidejű kezelés nem kombinálható. A mágneses rezonancia angiográfia háromdimenziós képeket hoz létre, amelyek lehetővé teszik az erek különböző nézési irányokból történő értékelését. Ennek a módszernek azonban egyértelmű ellenjavallatai is vannak. Ezek az ellenjavallatok elsősorban a mágneses mező hatására vonatkoznak. Például a pacemakerek vagy a defibrillátorok viselőinek nem szabad átesniük a mágneses rezonancia angiográfián. A felhasznált mágneses tér károsíthatja az eszközöket és okozhat Egészség problémák. Továbbá, ha vannak vasaló töredékek vagy más fémes tárgyak (pl. cavafilterek) a testben, ennek a módszernek a használata ellenjavallt. A mágneses rezonancia angiográfiát szintén nem szabad alkalmazni az első 13 hétben terhesség. Kochleáris implantátum (hallásprotézis) viselése esetén ellenjavallat is felmerül. Ez az eszköz mágnest tartalmaz. Azonban némi cochleáris implantátumok, Az MRA a gyártó pontos utasításai szerint hajtható végre. Beültetett inzulin szivattyúk nem teszik lehetővé a mágneses rezonancia angiográfiát, mert ezek az eszközök is károsodhatnak. A fémtartalmú színes pigmenteket tartalmazó tetoválások esetén az MRA okozhat égések hoz bőr. Hasonlóképpen, a mágneses rezonancia angiográfia szintén nem ajánlott nem eltávolítható mágneses piercingekhez a vizsgálat területén.