diszkalkulia

Szinonimák tágabb értelemben

  • diszkalkulia
  • Aritmuszténia
  • acalculia
  • Tanulási zavar a matematikai területen
  • Tanulási nehézségek a matematika órákon
  • Matematikai problémák

Meghatározás

A „dyscalculia” kifejezés a görögből származik. A „dys” előtag viszont nehéz, nehéz, másrészt „kalkulie” -t jelent: számolni, mérlegelni, megfontolni. Mint diszlexia, a dyscalculia egy részleges teljesítményzavar, amely normális vagy átlag feletti intelligenciával fordulhat elő.

A diszkalkulia olyan matematikai alapok problémáit tartalmazza, mint például az alap számtan. A diszkalkulia körülhatárolása gyakran nehéz, mivel az aritmetikai problémák általános gyengeségű gyermekeknél és más tantárgyaknál is jelentkeznek, amelyek nem tartoznak a szoros értelemben vett diszkalkulia körébe. A diszkalkulia és a diszkalkulia hasonló a diszlexia, amely csak egy része az LRS-nek (= műveltség). A diszlexia a teljes problématerületet magában foglalja

Frekvencia

Sok gyermek számtani problémát mutat (általában matematika), csak néhány, becslések szerint 5 - 10% esik a diszkalkulia területére. A nemek közötti megoszlás kérdése nem értékelhető egyértelműen. A nemek szerinti megoszlást vizsgáló tanulmányok különböző eredményeket hoztak.

Történelem

A matematikaoktatás tartalma és tanítási módja évszázadok alatt alakult ki. Minden számtan eredete a Krisztus előtti 3. században kereshető, mind az ókori egyiptomiakkal, mind a babilóniaiakkal. Kezdetben az aritmetika szigorúan követte a szabályokat, és nem kérdőjelezte meg a konkrét okokat. A miértek megkérdőjelezése egyre fontosabbá vált, és manapság - különösen a PISA közzététele után - különös jelentőségű tanulmányi eredmények. Ha többet szeretne megtudni a történelmi fejlődésről, kattintson a Matematika története elemre.

Okok

Csakúgy, mint a diszlexia és diszlexia esetén több-okozati megközelítést feltételezünk. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az aritmetika problémáinak okai széles körben diverzifikáltak és mindenekelőtt összefüggenek. 1. társadalmi tényezők: 2. alkotmányos okok:

  • A családon belüli okok (családon belüli konfliktusok, kulturális különbségek, tapasztalathiány, kedvezőtlen életkörülmények)
  • Okok az iskola területén (pl. Iskolai szervezeti hiányosságok, tanár-diák kapcsolat - stb.)
  • Neurotikus - pszichogén okok (pl .: szorongás, félelem - védekezési mechanizmusok, agresszív viselkedés, apátia)
  • A genetikai öröklődés jelei
  • Minimális agyi diszfunkció (MCD)
  • Az agyi tevékenység egy másik szervezetének bizonyítéka
  • Az érzékelés gyengeségei
  • Nemspecifikus különbségek
  • Fejlődési hiányok
  • Dyscalculia a gyakorlat hiánya miatt