A hallux rigidus működése
Az operációhoz különféle eljárások állnak rendelkezésre hallux rigidus. Minden eljárást a pácienshez kell igazítani feltétel, a betegség stádiumát és természetesen a kívánt eredményt. A műtétet csak a későbbi szakaszokban veszik figyelembe, míg a korai szakaszokat konzervatív módon kezelik.
A betegség középső szakaszában műtétet kell végezni az ízület megőrzése érdekében. Az egyik itt figyelembe vett eljárás az úgynevezett cheilectomia. Ez magában foglalja a ízületi kapszula.
Az ízületi membrán egy részének eltávolítása után a porcogó ellenőrzik. Az ízület területén porcogó, a kiálló részeket (ostephytes) eltávolítjuk, és a porc egészét az ízület területén kisimítjuk. Kiterjedt öntözés után a sebet ismét lezárják.
Ezzel a módszerrel az ízület, valamint az ínszalag és az ín készülék vonatkozó részei érintetlenek maradnak. Az alacsony invazivitás miatt a későbbi műveletek más módszerekkel továbbra is lehetségesek. Ez a módszer összehasonlítható a programban gyakran alkalmazott simítással térdízület egy térdben endoszkópia.
A műtét után a lehető leghamarabb el kell kezdeni a mozgásgyakorlatokat és a rakodást vastag zokni segítségével. A nagylábujj ízületének mobilitásának helyreállítására szolgáló másik módszer az alapfalan osteotomia. Az ék kivágásra kerül a lábközépcsont csont felülről.
A talp felé vezető csontos réteg először sértetlen marad, majd az ék alakú bemetszés lezárásaként kissé felszakad. Ebben a műtéti eljárásban az eredményt bilincsekkel vagy csavarokkal stabilizálják. A műtét után 6 hétig merev cipőt kell viselni a láb stabilizálásához, amíg a csont szilárdan meg nem gyógyul.
Ez a technika alkalmazható különféle csontok lábfejét, de mindig azt eredményezi, hogy ék vagy korong kivágásával az ízület helyzete fej megváltozik a nagyobb mobilitás érdekében és minimalizálja a helytelen terhelés kockázatát. Az arthrodesis egy másik eljárás, amelyet különösen azoknál a betegeknél alkalmaznak, akiknek nagy terhelésstabilitásuk szükséges. Az arthrodesis során az érintett ízület megmerevedik.
Az egész eljárás célja a csontok a lábujj és a lábközépcsont csontos meghosszabbításával. Az eredeti ízületi terület, beleértve porcogó és az ízület felületét ez váltja fel csontosodás. A művelet során az ízületet eltávolítják, és a csontos felületeket összekapcsolják.
Ezt a konstrukciót először szegekkel vagy csavarokkal kell stabilizálni, amíg az eredményül kapott csont önmagában nem tudja kezelni ezt a feladatot. Ez a technika variációkat is eredményez, a pontos tünetek függvényében. Az úgynevezett lapidus arthrodesisben például a lábközépcsont és a tarsus megmerevedik.
A stabilizáláshoz szükséges csavarok mellett lemezeket is használnak. A műtét után a lábat néhány napig meg kell emelni. Magát a nagylábujjat akkor kb. 6 hétig nem szabad terhelni, hogy a csont bizonyos fokú stabilitást érjen el.
Az arthrodesis megváltoztatja a láb gördülő mozgását terhelés alatt. Ez különösen hasznos a megelőzés érdekében fájdalom. A protetikai eljárásokkal ellentétben a későbbi lazítás veszélye nem áll fenn.
A betegek 90% -a szerint a műtét után elégedett az eredménnyel. A metatarsophalangealis ízület esetén a nagylábujj protézissel is lehetséges hallux rigidus. A protézisek legfőbb előnye, hogy az ízület természetes mozgékonyságát a lehető legnagyobb mértékben fenntartják vagy helyreállítják.
Így a műtét utáni korlátozásoknak kevésbé szigorúaknak kell lenniük. Azonban még ezeknek a protéziseknek sem engedélyezett a maximális stressznek kitett tevékenységek végzése. A protézis hasonló módon van felszerelve, mint a térdízületpéldául az anatómiai jellemzőkhöz igazítva. Ezt az eljárást ma már sok helyen standardnak tekintik.
Az előnyök a mobilitás mellett a gyorsat is magukban foglalják fájdalom megkönnyebbülés. Ezenkívül, ha a protézissel problémák merülnek fel, a nagyon kíméletes illesztési eljárás azt jelenti, hogy egy későbbi beavatkozás egy másik eljárással is lehetséges. Itt is stabil talpú cipőt kell viselni körülbelül 6 hétig, és kerülni kell a gördülést. 6 hét elteltével azonban a protézist jól meg kell kötni a csontnál, hogy lehetséges legyen a terhelés.
A sorozat összes cikke:
