A felső szívideg szívideg, és a felső nyaki részről nyúlik ki idegdúc a szívfonathoz. Ez a szimpatikus autonóm része idegrendszer és elsősorban a szívműködést befolyásolja. Bizonyos szerek és a gyógyszerek fokozhatják (szimpatomimetikumok) vagy csillapítani (szimpatolitikumok) annak hatásait.
Mi a dre superior szívideg?
Az emberi testnek összesen három szíve van idegek amelyek összekapcsolják a létfontosságú szervet a szimpatikus idegrendszer. A felső szív-nyaki ideg egyike, és kissé eltérően fut a test két felében. Teljes egészében a szimpatikus idegrendszer (szimpatikus idegrendszer) az autonóm / autonóm idegrendszer aktiváló részét képezi. A szív, befolyásolja a szívverést, a feszültséget és kikapcsolódás a szívizomrostok, a gerjesztés vezetése és az érintett sejtek küszöbértéke.
Anatómia és felépítés
A felső szívideg nem fut szimmetrikusan a test mindkét oldalán, mert a szív kissé balra tolódik a mellkasban. A test ezen felében a test tövénél végződik szív (basic cordis), amely a szív csúcsával szemben helyezkedik el. A szív tövében a felső szívideg csatlakozik a plexushoz idegek szívfonatnak nevezzük. Ezt a szívfonatot nemcsak a szimpatikus idegrostok, hanem a paraszimpatikusak is befolyásolják. A felső szívideg az aortaív irányából származik, és feljebb a bal közös terület területéről nyaki artéria. Ott követi az útját a vér edény az alján nyak. A felső szívideg a felső nyaki részből származik idegdúc. Ezt idegdúc egy idegcsomópont, ahol a különféle idegrostok összefognak és az idegsejt sűrűség különösen magas. A test jobb felében viszont a szívideg a nyaki szuperciliáris gangliontól az aortaív mögött haladva a szív felé fut, és neuronjeleket továbbít a szívfonat felé is. Ezenkívül a felső szívideg egyes rostjai vezet a középső nyaki ganglionhoz vagy a középső nyaki ganglionhoz.
Funkció és feladatok
A felső szívideg feladata a jelek továbbítása, elsősorban a felső nyaki ganglion és a szív tövében lévő plexus vagy plexus összekapcsolása. Ott az ideg továbbítja jeleit a szívfonat mély részére; ez a rész a szerv irányításáért felelős. A három szív egyikeként idegek, a felső szívfonat létfontosságú. A szívfonatban az információk nemcsak a nyaki ganglionból érkeznek a felső szívidegen keresztül, hanem a közepes nyaki ganglionból is a középső szívidegen keresztül és a csillagképes ganglion az alsó szívidegen keresztül. Ez a három útvonal a szimpatikus idegrendszer; a szívfonat parasimpatikus ellátása a vagus ideg, amely mélységi érzékelési feladatokat is ellát. A szimpatikus idegrendszer befolyásolja a szívverést, a feszültséget és kikapcsolódás a szívizomrostok (összehúzódás), gerjesztési vezetés és ingerküszöb. Ahhoz, hogy a felsőbb rendű szívideg elvégezhesse funkcióját, két döntő mechanizmusra támaszkodik: az információk elektromos továbbítására a idegszál és biokémiai transzmisszió a többi idegsejt csomópontjában. Egyetlen idegszál, az elektromos akciós potenciál csak egy irányban terjedhet. Ennek oka az idegek regenerációs ideje, amelynek az elektromos töltés után először helyre kell állnia az eredeti töltöttség állapotának helyreállításával. Ha az elektromos impulzus elhagyja az első szálszakaszt és elmozdul a másodikba, akkor az első szakaszt az előző töltésváltozás blokkolja; ezért a akciós potenciál csak egy irányban terjedhet tovább, és a harmadik szakaszra utazik. A biokémiai átvitel a [8-szinapszisoknál] viszont messenger anyagokon (neurotranszmittereken) alapszik. Az elektromos jel a szinapszisban kémiai jellé alakul és keresztezi a szinaptikus hasadék hogy stimulálja a későbbieket idegsejt.A szimpatikus idegrendszerben a neurotranszmitterek acetilkolin (preganglionikus idegsejteken) és noradrenalin (posztganglionikus neuronoknál).
Betegségek
Beállításában szívátültetés, a szívidegek kapcsolódása a transzplantált szervhez kihívást jelent. Funkcionális szinten bizonyos szerek és a gyógyszerek befolyásolhatják a szívműködést azáltal, hogy befolyásolják a szimpatikus idegrendszert; ebben az összefüggésben a felső szív nyaki ideg vagy megváltozott idegjeleket fogad, vagy a szerek megváltoztatják saját információátadásukat. Részben azonban ezek az anyagok az izomsejtekre és más szövetekre is hatnak. Olyan anyagokat nevezünk, amelyek fokozzák a szimpatikus idegrendszer hatását szimpatomimetikumok és közvetlenül vagy közvetve cselekszenek. Közvetlen szimpatomimetikumok maguk is neurotranszmitterekként működnek, és ugyanazt a reakciót váltják ki a sejtek receptorain, mint a tényleges hírvivő anyag. Ezzel szemben a közvetett szimpatomimetikumok csökkentik a neurotranszmitter lebomlás, lehetővé téve számukra, hogy tovább foglalják el a receptorokat. Serkentő szerek mint például kokain és a amfetaminok a közvetett szimpatomimetikumok jól ismert példái. Szimpatolitikumok adrenolitikumokként is ismertek. A szimpatomimetikumokhoz hasonlóan a szimpatikus inhibitorokat is fel lehet osztani közvetlen és közvetett szerekre. A gyógyszerek egy csoportja, amely a szimpatolitikumok alfa-blokkolók, ahol az „alfa” utótag a receptorok típusára utal, amelyekre hatnak. Az orvostudományban elsősorban a szív-és érrendszer; tipikus alkalmazás az magas vérnyomás. Ezenkívül az alfa-blokkolók fontolóra vehetők a jóindulatú betegeknél is prosztata bővítés.
