A lábánál az emberek és a négylábúak közötti különbségek a legszembetűnőbbek. Sok négylábú baráttal ellentétben az embereknek a talajra támaszkodó lábra van szükségük 2 vagy 3 ponttal a normál, biztonságos állványhoz. A lábat az alsó végtaghoz köti boka ízületek.
Megkülönböztetik a felsőt boka ízület (OSG) és az alsó bokaízület (USG). A felső boka az ízületnek fontos feladata a láb gördítése. Az alsó bokaízületmásrészt felelős a ferde és egyenetlen terepekhez való jobb alkalmazkodásért.
A lábujjak is ezt a célt szolgálják, amellyel további „karmolás” lehetséges. A sokkokat a láb anatómiai ívszerkezete csillapítja, amely többből áll csontok. Végül elmondható, hogy a láb mozgékonyságát a felső és az alsó teszi lehetővé bokaízület. Boka ízületek mint ilyenek az ízületek szalagokkal vannak rögzítve vagy rögzítve.
Lábcsontok
A láb (Pes) összesen 26 csontból áll, amelyek 3 különböző területre oszthatók: a tarsális gyökér (tarsus) a metatarsus (metatarsus)
- A tarsus (a láb gyökere)
- A lábközépcsont
- Az elülső láb (antetarsus)
A tarsal mostantól tovább osztható: Csánk csont (talus): A csánk csont vagy talus az úgynevezett trochleát vagy ízületi tekercset hordozza „csont testén”. Fontos együttes kapcsolatot alkot a boka felső ízülete a malleolaris villával, egy bokavillával vagy a felső bokaízület ízületi villájával. Közvetlenül az ízületi görgő mögött van a processus posterior tali, a boka csontjának csontos folyamata.
In az alsó bokaízületazonban az ízületi felületeket a talus képezi fej Együtt a scaphoid csont (Os navicular). Sarokcsont (calcaneus): A sarokcsont alkotja a lábváz legnagyobb és leghosszabb csontját. A calcaneus alapalakja köbös, így 6 felülete van.
A gumó calcanei-vel a földön nyugszik, és a képződésében is részt vesz az alsó bokaízület. A Musculus flexor hallucis longus ínja egy horonyban fut a vízszintes csontvetület alatt a calcaneuson. A calcaneus tényleges funkciója az alsó hajlító izmok karjának működése láb.
Ez a csont a töréseknél is fontos szerepet játszik. Így a nagy magasságból történő ugrások gyakran ennek a csontnak a töréseihez vezetnek, amelyeket általában mindig műtéti úton kell kezelni. Sajka alakú (Os naviculare): Egyszerűsítve: a scaphoid nem más, mint egyfajta csontlemez, amely a fej a talus és a három sphenoid csontok.
Ezeket a következőképpen nevezzük: Ossa cuneiformia medial Ossa cuneiformia intermedium Ossa cuneiformia lateral Ezeknek az ék alakja csontok nagyrészt felelős a láb anatómiai keresztirányú görbületéért. Felületeiken kialakulnak ízületek az úgynevezett Ossa metatarsi 1, 2 & 3-mal, amelyek a lábközép csontos alapját képezik. Cuboid csont (Os cuboideum): A cuboid csont piramis alakú csont a tarsal csont család.
4. / 5. között fekszik lábközépcsont és a sarokcsont fent emlitett. Az ízületi képződmények az oldalsó elülső végén fordulnak elő sarokcsont és az Ossa metatarsi 4 & 5. A csont alsó oldalán egy horony is található, amelyben a musculus peroneus longus ín fut.
- Ossa cuneiformia mediális
- Ossa cuneiformia intermedium
- Ossa cuneiformia laterale
A lábközépcsont a csontok (Ossa metatarsalia 1-5) teljes egészében alkotják a metatarsust. Magukon a csontokon különbséget tesznek az alap, a tengely és a gömb alakú között fej. Utóbbi ezután ízületet képez a lábujjak tövével.
Az Os metatarsi 1 a legvastagabb és egyben a legrövidebb lábközépcsont csont. A nagy terhelés miatt az Os metatarsi 5 a második legvastagabb. A lábujjak, más néven digiti alkotják a elöl.
Itt is szisztémás számozási rendszert használnak. Így megkülönböztethető az 1-5 digitus pedis, ahol az 1 digitus pedis a nagy lábujjat (hallux), a digitus pedis V pedig a kis lábujjat jelöli. A 2-5. Lábujjak felépítése megegyezik.
Mindegyik egy alapfalanból, egy középső falanxból és egy végfalból áll. Csakúgy, mint a kéz, a nagylábujj is csak 2 falangból áll. Csökkent mozgásképességük miatt a lábujj csontváza visszahúzódik a kéz ujjaihoz képest.
