95 százalékos hatékonyság, 80 százalékos hatékonyság – vagy csak 70 százalékos hatékonyság? Az újonnan kifejlesztett Corona-vakcinák adatai először is sok emberben tudatják, hogy az oltások hatékonysága eltérő – és egyetlen oltás sem nyújt 100 százalékos védelmet.
Az első emberek már inkább nem oltják be az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson „kevésbé hatékony” vakcináival. De vajon tényleg akkora-e a különbség, mint amennyire a számok sugallják?
Betegség elleni hatékonyság
Az oltás hatékonyságának tesztelése érdekében a nagy, III. fázisú vizsgálatok azt hasonlítják össze, hogy hány résztvevő betegszik meg oltás nélkül, és hányan betegszenek meg annak ellenére.
Ha egy előre meghatározott számú résztvevő megbetegszik, ez a kettős vakság megszűnik. Ebben az esetben a betegek közé tartozik minden résztvevő, akinél tünetek jelentkeztek, még akkor is, ha csak átmeneti köhögésről volt szó. Ha a fertőzöttek között kisebb a beoltottak aránya, mint a be nem oltottaké, akkor a vakcina hatásos.
A hatékonysági adatok tehát a kockázat relatív csökkenésére utalnak. Megmutatják, hogy mennyivel alacsonyabb a megbetegedések kockázata a beoltott embereknél, mint a be nem oltottaknál. Azonban nem tükrözik, hogy mindkét csoportban milyen magas a betegség általános kockázata. Ennek az az oka, hogy ez sok más tényezőtől is függ, például attól, hogy a vírus jelenleg mennyire terjed (incidenciája), vagy mennyire sebezhetőek az egyes személyek.
Teljes védelem a súlyos lefolyások ellen
A döntő tényező azonban az, hogy a vakcinák mennyire megbízhatóan akadályozzák meg a betegség súlyos lefolyását. Ez a védelem pedig az összes jóváhagyott vakcinával végzett vizsgálatok során rendkívül magas volt: a vizsgálatokban egyetlen beoltott résztvevő sem betegedett meg súlyosan covid-19-ben – ez vonatkozik mind az mRNS-sel beoltott alanyokra, mind azokra, akiket vektoroltással kaptak.
Fertőzés elleni hatékonyság
A hatékonyság egy másik formája azt írja le, hogy egy vakcina mennyire véd nemcsak a betegség kitörése ellen, hanem a fertőzés ellen is. Az orvosok ezt "steril immunitásnak" nevezik. Ha ez garantált, az azt jelenti, hogy egy beoltott személy mást nem fertőzhet meg.
A jelenlegi ismeretek alapján a koronavakcinák nem tudják teljesen megakadályozni az újrafertőződést, de úgy tűnik, hogy a vírus továbbadásának valószínűsége még ilyen esetekben is jelentősen csökken.
Hatékonyság mutánsok ellen
Emiatt a felnőttek és az idősebb gyermekek sokkal kisebb eséllyel kapnak el influenzát, mint a fiatalabb gyermekek. Ennek oka, hogy életük során már gyakran érintkeztek influenzavírusokkal. Immunmemóriájuk ezért az új influenzavírusokra is reagál, igaz, kevésbé, mint a „régi ismerősökre”.
A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák azonban úgy tűnik, hogy veszítettek hatásosságukból.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vakcináknak egyáltalán nincs védőhatásuk a mutánsokkal szemben. Például továbbra is legalább a betegség súlyos progresszióját megakadályozhatják. Az azonban, hogy ez valójában mennyiben van így, és hogy a vakcinák mennyire hatnak a különböző mutációk ellen, még várni kell.
Nincs 100 százalékos védelem a betegségek és a halál ellen
Ez különösen igaz az idősekre, akik még mindig a beoltottak legnagyobb részét teszik ki: immunrendszerük gyengébb, mint a fiatalabbaké, ezért az immunválaszuk alacsonyabb lehet. Ugyanakkor ők azok, akiknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy fertőzés következtében meghalnak.
