Mi az a hipoérzékenység?
A hiposzenzitizációt allergén immunterápiának (AIT), deszenzitizációnak vagy specifikus immunterápiának (SIT) is nevezik. Ritkábban használják az „allergia elleni védőoltás” kifejezést.
A terápia elnevezése is ebből a hatásmódból származik: a „hypo” a „kevesebbet”, a „szenzitizáció” pedig az immunrendszer védekező reakciójának kialakulását jelenti egy bizonyos anyaggal szemben.
Csak oki kezelés
Elvileg három módja van az allergia kezelésére:
- expozíciós profilaxis: az allergiát okozó anyag kerülése (allergén absztinencia)
- Gyógyszeres kezelés
- Túlérzékenység
Mi történik a szervezetben allergia során?
Az emberi immunrendszert úgy alakították ki, hogy megvédje a szervezetet a káros hatásoktól, például a baktériumoktól és vírusoktól. Az immunrendszer ezeket elsősorban felszíni szerkezetük alapján ismeri fel, és szükség esetén védekező anyagokat (antitesteket) képez.
Egyelőre nem tisztázott véglegesen, hogy egyesek miért allergiásak bizonyos anyagokra, mások miért nem.
Ebben az összefüggésben a hiposzenzitizáció megközelítése leginkább egyfajta „konfrontációs terápiaként” írható le az allergénnel.
Mikor történik a hiposzenzitizáció?
A hiposzenzitizációt az orvosok javasolják többek között a következő esetekben:
- ha fennáll a másodlagos betegségek, például az allergiás bronchiális asztma veszélye, azaz az allergia úgynevezett padlóváltozása a felső légúti traktusból az alsó légutakra.
- a gyógyszeres terápia súlyos mellékhatásai esetén.
A bizonytalan hatékonyság és a lehetséges mellékhatások miatt a legtöbb esetben a mai napig nem javasolták az állati szőr és az ételallergia miatti hiposzenzitizációt. Az orális immunterápia (OIT) azonban ma már engedélyezett az EU-ban és Svájcban 17-XNUMX éves gyermekek és serdülők számára, akik mogyoróallergiában szenvednek (lásd alább).
Hiposzenzitizáció gyermekeknél
Mit tehet a hiposzenzitizáció?
A túlérzékenység lehet
- csökkenti a meglévő allergia tüneteit.
- csökkenti az allergiás asztma kockázatát.
- támogatja az asztma enyhe formáinak kezelését.
- valószínűleg megakadályozza a további I-es típusú allergia kialakulását.
- segít csökkenteni az allergia vagy asztma elleni gyógyszerek szükségességét.
Mit csinálsz hiposzenzitizáció alatt?
Az allergén beadásának módjától függően az orvosok a hiposzenzitizáció két fő formáját különböztetik meg:
- szubkután immunterápia (SCIT): A klasszikus hiposzenzitizáció során az allergént a bőr alá fecskendezik.
- szublingvális immunterápia (SLIT): Az allergént a nyelv alá helyezik (tabletta formájában) vagy csepegtetik.
Szubkután immunterápia (SCIT)
Az orvos minden adagemelés előtt figyel az előző injekció esetleges mellékhatásaira, és szükség esetén módosítja az oltási ütemtervet. Szükség esetén gyógyszert is felírhat az esetlegesen előforduló allergiás tünetek kezelésére. Például antihisztaminokat használnak. Ezek gátolják a szervezet saját hírvivő anyagának, a hisztaminnak a hatását, amely kulcsszerepet játszik az azonnali típusú allergiás reakciókban.
Szublingvális immunterápia (SLIT)
A hiposzenzitizáció időtartama
Az allergén adagolásának időtartama az alapallergiától függ. A kezelés átlagos időtartama három év, darázsméreg-allergia esetén három-öt év. Méhméreg allergia esetén a hiposzenzitizálást határozatlan ideig végezzük – az orvosnak hosszú távon rendszeresen „fenntartó oltást” kell beadnia.
Ezenkívül az orvos bőrpróbát végezhet a kérdéses antigénnel, és vért vehet a pácienstől az immunválasz meghatározására: I. típusú allergiás betegeknél általában specifikus immunglobin E (IgE) található a vérben. Az antitestek ezen osztálya fontos szerepet játszik az azonnali típusú allergiás reakciók kiváltásában. Ha a vér IgE szintje lecsökkent vagy teljesen normalizálódott, a hiposzenzitizáció sikeresen befejezettnek tekinthető.
Összességében a hiposzenzitizáció nagyon biztonságos eljárás. A mellékhatások közé tartozhatnak a beadott allergénnel szembeni allergiás reakciók, például tüsszögés, szemkönnyezés, duzzanat vagy viszketés.
Súlyosabb, de könnyen kezelhető mellékhatások, amelyek a hiposzenzitizációval lehetségesek, közé tartoznak a testszerte fellépő duzzanat (urticaria = csalánkiütés) és a nyaki duzzanat (Quincke-ödéma, angioödéma).
Ahhoz, hogy megfigyelhesse a páciens reakcióit, általában minden terápia után fél órát kell a rendelőben tartózkodnia megfigyelésre. Ezenkívül kerülnie kell a fizikai stresszt és az alkoholt a kérdéses napon.
Mikor ne kezdjék el az allergiás betegek a hiposzenzitizációt?
Nem minden ilyen allergiában szenvedő beteget kell hiposzenzitizálni. A hiposzenzitizáció leggyakoribb kizárási kritériumai a következők:
- jelenlegi rák
- szív- és érrendszeri betegségek vagy béta-blokkolók szedése
- súlyos autoimmun betegségek vagy immunhiányok
- ellenőrizetlen asztma
- kezeletlen krónikus fertőzés (például HIV vagy hepatitis C)
- súlyos pszichiátriai betegségek
- rossz adherencia a terápiához (adherencia)
- gyulladásos bélbetegségek és nyílt sebek a szájüregben (SLIT alatt)
Még akkor is, ha a fent említett ellenjavallatok valamelyike fennáll, egyes esetekben hiposzenzitizáció lehetséges. A betegeknek azt tanácsoljuk, hogy beszéljék meg orvosukkal az ilyen kezelés előnyeit és kockázatait.
