24 órás vérnyomásmérés

24 órás vérnyomásmérés (szinonima: hosszú távú vérnyomásmérés) olyan diagnosztikai módszer, amelyben a vérnyomást egy éjjel-nappal mérik rendszeres időközönként, például 15 vagy 30 percenként. Vérnyomásmérés járóbeteg vagy fekvőbeteg alapon végezhető. A járóbeteg verziót ambulánsnak is nevezik vér nyomás ellenőrzés (ABDM, ABPM).

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Hipertónia (magas vérnyomás)
  • Vérnyomásválság
  • Gyakorolja a magas vérnyomást (fehér köpenyes magas vérnyomás)
  • Az antihipertenzív terápiás intézkedések értékelése
  • Lehetővé teszi a mártási formák megkülönböztetését:
    • „Normál merítőkanál” - normális éjszakai vér nyomásesés: a napi átlagos ABMD * 10 és <20% -a.
    • „Nem merülő” - csökkent éjszakai vér nyomásesés: a napi átlagos ABMD * <0% és <10% -a.
    • „Extrém dipper” vagy „overdipper” - eltúlzott éjszakai vérnyomás csökkenés: a napi átlagos ABMD * 20% -a.
    • „Fordított dipper” (angolul „inverted dipper”) - a nappali-éjszakai ritmus inverziója (megfordítása): éjszakai vérnyomás a napi átlag 0% -ának csökkenése, vagy az éjszakai vérnyomás emelkedik a nappali-éjszakai ritmus inverziójával.

Egyéb jelzések

  • Amikor aránytalanság van az alkalmi vérnyomás és a szervkárosodás szintje között, például amikor a diastolés állandó ≥ 105 Hgmm (közepes vagy súlyos hipertónia) alkalmi vérnyomása magas nyomású szervkárosodás nélkül vagy 90-104 Hgmm ( enyhe magas vérnyomás), a végszerv károsodásával, a gyakorlatban mérik
  • > 20 Hgmm szisztolés és> 10 Hgmm diasztolés különbségek a vérnyomás önmérése során (megfelelő technikával) és orvos által mért értékek között
  • Éjszaka megnövekedett vérnyomásértékek vagy megszüntetett cirkadián profil gyanúja, előnyösen másodlagos magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, például a különösen gyakori vese magas vérnyomás, ideértve a diabéteszes nephropathiát és a renális érrendszeri magas vérnyomást veseartéria szűkületében és a magas vérnyomás endokrin formáiban hiperaldoszteronizmus, feokromocitóma)
  • Gyanított hipertónia - rendszeres monitorozás szükséges, mert fokozott a hipertónia kialakulásának kockázata
  • Terhesség magas vérnyomás, preeclampsia (akkor is, ha csak a határ emelkedik vérnyomás).
  • Alvási apnoe szindróma
  • Veseátültetés
  • Szívátültetés
  • Hipertóniás betegek rotációs váltásban

* ABMD (= ambuláns vérnyomás ellenőrzés).

Az eljárás

A 24 órában vérnyomásmérés, mint az egyszerű mérésnél, a vérnyomást a felkaron mandzsetta segítségével mérjük. Ez a teljesen automatikus mandzsetta egy kis felvevőhöz csatlakozik, amely minden esetben regisztrálja és tárolja a kapott értékeket. A betegnek meg kell felelnie a szokásos napi rutinjának. Az ugyanabban az időben vezetett napló később megmutathatja az összefüggést az erőfeszítés és a vérnyomás változásai között. Ezeket az adatokat a vizsgálat végén a számítógépen olvassa fel, és az orvos olvassa fel. A magas vérnyomás küszöbértékeinek meghatározása a hosszú távú vérnyomásmérés során:

Szisztolés (Hgmm) Diasztolés (Hgmm)
Hosszú távú vérnyomásmérés (ABDM) ≥ 135 ≥ 85
Éjszakai átlag ≥ 120 ≥ 75
24 órás átlag ≥ 130 ≥ 80

További megjegyzések

  • Egy vizsgálat során 2,600 normotenzív vagy hipertóniás vérnyomásban szenvedő beteget követtek körülbelül 6 éven keresztül. A vérnyomást évente 48 órás ambuláns méréssel határozták meg, csakúgy, mint a résztvevők aktivitását. Ez azt mutatta, hogy az éjszakai vérnyomás erősen megjósolta cukorbetegség betegség kockázata. Minél alacsonyabb az éjszakai vérnyomás, annál nagyobb a csökkenése cukorbetegség kockázat. Ezzel szemben a napközben mért vérnyomás nem volt hatással a kockázatra.
  • A metaanalízis megmutatta: Aki nem merült, annak szignifikánsan magasabb volt a kardiovaszkuláris kockázata. Azoknak, akik csak kissé merülnek, a szív- és érrendszeri prognózisuk is rosszabb volt. A meghatározott végponttól (koszorúér-események, apoplexusok (stroke), kardiovaszkuláris mortalitás (halálozási arány) és minden okból eredő halálozás) függően az események aránya akár 89% -kal is magasabb volt; még a csökkentett merítőkanálnak is statisztikailag szignifikánsan 27% -kal nagyobb volt a kockázata.
  • Egy hosszú távú nemzetközi vizsgálatban az éjszakai vérnyomás volt a legfontosabb kockázati tényező a jövőbeli szív- és érrendszeri betegségek vagy a beteg halála szempontjából, a 24 órás átlagos vérnyomás mellett: A szisztolés vérnyomás minden 20 mmHg-os emelkedése nőtt:
    • A halál kockázata 23% -kal (HR 1.23; 95% konfidencia intervallum 1.17–1.28).
    • A kardiovaszkuláris esemény kockázata 36% -kal (HR 1.36; 1.30-1.43).

    Az éjszakai vérnyomásesés (merülés) prognosztikai jelentőségét szintén megerősítették:

    • Extrém merülés (a vérnyomás éjszaka a napi érték több mint 20% -ával csökken): 10 év alatt a betegek 3.73% -a halt meg.
    • Normális „merülés (10–20% -os csökkenés): 10 év alatt 4.08% halt meg.
    • Nem süllyedő (kevesebb, mint 10%): 10 év alatt 4.62% ​​halt meg
    • Fordított merülés (éjszakai vérnyomás-emelkedés): 10 év alatt 5.76% -uk halt meg
  • Egy kohorszos vizsgálatban a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés a halálozást (mortalitást) jobban jósolta, mint az orvos által elvégzett egyedi vérnyomásmérés:
    • A 24 órás mérés során a megnövekedett szisztolés vérnyomás standard eltérésenként 58% -kal növelte a halálozási kockázatot (kockázati arány, 1.58; 95% konfidencia intervallum, 1.56-1.60)
    • Ezzel szemben a terepen végzett egyszeri mérés után a mortalitási kockázat csak 2% -kal nőtt szórásonként (kockázati arány, 1.02; 1.00-1.04)
  • Mivel az éjszakai megemelkedett vérnyomás a kardiovaszkuláris események (kardiovaszkuláris halálozás, miokardiális infarktus (szív támadás), apopleksiia (ütés), szívelégtelenség (szívelégtelenség)), mint csak nappal magas vérnyomás, magas vérnyomásban szenvedő, éjszakai magas vérnyomásban szenvedő betegeknek vérnyomáscsökkentőt kell elsősorban lefekvéskor szedniük.

A 24 órás vérnyomásmérés fontos paraméter a betegség diagnosztizálásában és kezelésében magas vérnyomás és egyéb jelzések.

A magas vérnyomás krónterápiája

Terápia a 24 órás vérnyomásméréstől függően:

  • A reggeli adagot emelje

    • Vérnyomáscsökkentők, bizonyítottan hosszú távú hatékonysággal komplikálatlan magas vérnyomásban, normál nappali-éjszakai ritmus mellett („normál merítőkanál”)
  • Reggeli és esti adagolás emelkedett nappali vérnyomás és nem megfelelő éjszakai vérnyomáscsökkenés esetén („nem merülő” / „fordított merítő”).
  • Este adag vérnyomáscsökkentő kombináció terápia és további kalcium antagonista, alfa-blokkoló (például, doxazozin), Vagy klonidin (α2-receptor agonista) refrakter éjszakai magas vérnyomásban („nem dipper” / „inverted dipper”).
  • Egyetlen este adag normál nappali és éjszakai magas vérnyomás esetén.
    • Megjegyzés: Súlyos éjszakai hipotenzió esetén („extrém merítőkanál”) nincs esti adagolás.

Megjegyzés: Műszakos munka esetén a befogadási időt mindig az aktív szakasz elejére kell tenni.