1. hierarchizálás jellegzetes csoportok szerint | A sportteljesítmény strukturálása

1. hierarchizálás jellegzetes csoportok szerint

A sportteljesítmény hierarchizálása a részleges teljesítmények / tényezők különböző magyarázati szintekbe sorolása, amelyek visszafordíthatatlanul alapulnak egymással. (Mely jellemzők fontosak az előadás szempontjából) A hierarchizálás az első lépés a képzés-tudományos teljesítménydiagnosztika és függőleges irányban zajlik. Minél magasabb, annál összetettebb. A hierarchizálás tudományos és elméleti megfontolásokon alapul. 2 A hierarchizáláshoz megfelelő modellek:

• Levonási láncok (BALLREICH)
• Teljesítménypiramisok (LETZELTER)

2. a belső rend viszonyai

Ez a lépés az egyes befolyásváltozók egy szinten belüli kapcsolatára és a befolyásváltozók szintek közötti kapcsolatára vonatkozik: A korrelációk elemzésére korrelációs elemzéseket és faktorelemzéseket használnak. Röviden: Ha az egyéni jellemzők közötti korreláció magas, ez a képzési gazdaságot eredményezi a képzési gyakorlat számára. (pozitív transzferhatások, pl. a maximális teljesítmény betanításával a robbanóerő is javul) 10. példa Harc: A 10 Harc melyik szakágában van magas korreláció?

- A 100 méteres sprint és a távolugrás azonos edzéssel hasonlóan javul. 100 méter és a gerelyhajítás csak nagyon rosszul korrelál.

• Réteg immanensek: A jellemzők összefüggései egy rétegen belül
• Keresztszint: Különböző szintű magyarázatok jellemzőinek összefüggései
• Pozitív belső kapcsolatok (Az A képzési funkció javítja a B funkciót, lásd fent)
• Negatív belső kapcsolat (az A edzés jellemzője rontja a B tulajdonságot, az aerob állóképességet és a sprintelő erőt)
• Független jellemzők (Az A jellemző kiképzése nem javítja vagy rontja a teljesítményt)

3. a befolyásoló tényezők rangsorolása

A prioritási folyamat során megállapítják a képzési célok vegyértékeit. Arról szól, hogy meghatározzuk az előadás vezető jellemzőit. Példák a vezető jellemzőkre: A cél egy olyan prioritási katalógus létrehozása, amely meghatározza a képezhetőséget. Ne feledje azonban, hogy a képzési célok sorrendjének és az egyes befolyásoló változók sorrendjének nem kell azonosnak lennie a prioritási katalógusban.

A befolyásoló tényezőnek csak akkor van értelme, ha képezhető. Négy lépés a befolyásoló tényezők rangsorolásához (nem visszafordítható): Két további lépés a képzési célok rangsorolásához: 5. meghatározza a csak optimalizált és maximalizált jellemzőket. (mindegyik a kapcsolatok.

Példa maximális erő: Súlyemelőknek maximálisnak kell lenniük, csak sprintereknek optimálisnak) 6. A jellemzők betaníthatóságának meghatározása. (pl. a testmagasság különösen fontos a kosárlabda számára, de az edzhetőség 0.

Csak azoknak a paramétereknek van értelme, amelyek kiképezhetők. Differenciálás: képességspecifikus, életkori, nemi és képzettség-specifikus)

• A távolugrás kezdősebessége a verseny teljesítményének körülbelül 2/3-a - a távolugróknak ezért nagy sprint képességgel kell rendelkezniük
• A maximális erő a lövés erejének 3/5 része -> A lövészeknek ezért nagy értéket kell adniuk a maximális erő kiképzésére.
• Az összes hipotetikus teljesítményre vonatkozó jellemző meghatározása. (Mi lehet mind fontos?

  tudományosan nem bizonyított! )

• Az összes logikai teljesítményre vonatkozó jellemző meghatározása. (Nyilvánvalóak)
• Az összes empirikus és statisztikailag a teljesítmény szempontjából releváns jellemző meghatározása. (A jelentőséget varianciaanalízissel vagy korrelációs elemzéssel igazolták)
• Az empirikus-statisztikai teljesítményre vonatkozó jellemzők sorrendjének meghatározása. (Ez az elsőbbségi katalógus: korrelációs együtthatók, a teljesítménycsoportok közötti standard értékekben kifejezett átlagos értékkülönbségek, többszörös korrelációs és regressziós elemzések regressziós együtthatói határozzák meg)