A jejunum a vékonybél között patkóbél és az ileum. Legfontosabb funkciója a abszorpció táplálékból származó tápanyagok. A jejunum független betegségei nem ismertek.
Mi a jejunum?
Köznyelven a vékonybél jejunumnak hívják. Ez a név abból ered, hogy a bél ezen szakasza mindig üresnek tűnik az elhunyt egyéneknél. Latin neve jejunum. Embereknél a jejunum körülbelül 2–2.5 méter hosszú. A határ a patkóbél és a jejunum definiálva van. A második régióban található ágyéki csigolya. A jejunum és az ileum közötti átmenetnél azonban nincs éles határ. Mindkét bélszegmens felépítése és működése hasonló, de nem azonos. A különbségeket azonban csak finom szöveti vizsgálattal lehet meghatározni. A bélfal szerkezetének fokozatos változása miatt a felszívódó tápanyagok fokozatos változása is bekövetkezik. Így a jejunumból az ileumig indulva, zsírban oldódik vitaminok, fehérjék, víz-oldódó vitaminok és a zsírok felszívódnak először a következő sorrendben. Így a jejunum és az ileum a funkcionális egységet képviseli vékonybél, így az orvosi szakirodalomban mindkét szakasz funkcióit, felépítését és betegségeit együttesen vizsgálják.
Anatómia és felépítés
A számos hurokba helyezett jejunum a mesenteriumon keresztül a hasfalhoz kapcsolódik. A következő ileum is részt vesz ebben a szuszpenziós szerkezetben, amelyet radix mesenteriinek vagy vékonybél mesenteriumnak neveznek. Ez a szerkezet a patkóbél-jejunum kanyar és az ileum találkozásánál ér véget és vastagbél. Mivel a jejunum hurkok nagyon mozgékonyak, helyük is változó. Nagyon mozgékony szervként a vékonybélnek sem állandó a hossza. 3.5 és 6 méter között mozog. A hossza a vékonybél összehúzódási állapotától függ. A jejunumnak, mint minden más üreges szervnek, van egy nyálkahártyája (tunica nyálkahártya). Ezt dupla réteg simaizom követi. A végső réteg a kötőszöveti borító (serosa borító) hashártya. Az ileum mellett a vakbél és az emelkedő vastagbél, a jejunumot a felső mesentericus biztosítja ütőér. Ebből kiindulva ütőér, a jejunális artériák kifejezetten felelősek a jejunum ellátásáért. A felső mesentericustól jobbra ütőér fut a felsőbb mesentericus ér, amely a használtat elvezeti vér a jejunumból a portálig ér. A jejunum működését és mozgását az enterális irányítja idegrendszer. Az enterális részeként idegrendszer, a myenterialis plexus felelős a nyelőcső perisztaltikájáért és mozgékonyságáért, gyomor, vékonybél (beleértve a jejunumot is), és vastagbél.
Funkció és feladatok
A jejunum a duodenummal és az ileummal együtt az a funkció, hogy felszívja a tápanyagokat az enzimatikusan feldolgozott élelmiszerpépből. Az élelmiszerekből felszívódó fontos anyagok a zsírok, fehérjék, szénhidrátok, ásványok, vitaminok, sók és a víz. Ezek az anyagok ezután átjutnak a vér és eléri a test minden részét. Az ételben lévő tápanyagok hatékony felszívódása érdekében a vékonybélnek a lehető legnagyobb felületűnek kell lennie. Erre a célra különféle struktúrák fejlődnek ki, mint például a Kerkig redők (plicae circulares), a vékonybél villiái (villi interstinales), a Lieberkühni kripták (glandulae interstinales) és a mikrovillusok. A Kerkig redők alkotják a vékonybél durva domborulatát. Ennek során mind a nyálkahártya és a submucosa kidomborodik. A vékonybélbolyhok ismét ujjalakú kiemelkedések hámszövet és lamina propria. Lieberkühn kriptái a villi völgyeiben lévő csőszerű mélyedések. A mikrovillák megnövelik a beleket nyálkahártya tízszeres. Úgynevezett ecsethatárként képviselik a nyálkahártya mikrorelayjét. A vékonybél mindhárom része tartalmazza ezeket a szerkezeteket. Alakjuk és méretük azonban attól függ, hol találhatók. Így a Kerkig redők fokozatosan lejjebb kerülnek a duodenumból a jejunumon át az ileumig. Továbbá a bélbolyhok a jejunumban vannak a leghosszabbak a-val ujjalakú szerkezet. Ezek a finom különbségek meghatározzák, hogy mely tápanyagok szívódnak fel elsősorban. Az élelmiszerpépet a gyomor a vastagbélre a vékonybél perisztaltikája révén. Ennek során annak összehúzódások a nyombéltől a jejunumon át az ileumig fokozatosan lassabbá válik.
Betegségek
A jejunum független betegségei nagyon ritkák. Leggyakrabban a jejunumot másodlagosan érintik a vékonybél egyéb betegségei. Továbbá, hasi fájdalom gyakran nem lehet könnyen kijelölni. Így néha intenzív vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a vékonybél, a vastagbél vagy akár a teljes belek érintettek-e. A vékonybél számos betegsége kezdetben nem specifikus fájdalom az alsó hasban. A vastagbél, a hasnyálmirigy, a hashártya vagy a epehólyag akkor meg kell különböztetni ezeket. A vékonybél betegségeit gyakran hullámszerűség kíséri fájdalom vagy kólika. Ennek okai lehetnek az általános gyomor-bélrendszer gyulladás, bélfekély vagy mesenterialis infarktus. A vékonybél gyulladása enteritisnek nevezik. Az enteritist különböző fertőzések okozhatják baktériumok or vírusok. Azonban, autoimmun betegségek, Mint például a Crohn-betegség or colitis ulcerosa, szintén okozhat a vékonybél gyulladása. -ban colitis ulcerosa, Ellentétben Crohn-betegség, általában csak a vastagbél érintett. Bizonyos esetekben azonban a vékonybél is érintett lehet. Az élelmiszer-intolerancia reakciókat vált ki a vékonybélben. Úgynevezett cöliákia a betegséget például az iránti intolerancia váltja ki sikér. Ebben a betegségben a bélbolyhok olyan drasztikusan zsugorodnak, hogy a abszorpció tápanyagok mennyisége szigorúan korlátozott. Vastagbél rák a vékonybélben és főleg a jejunumban nagyon ritka, mert az ételpép gyors áthaladása lehetővé teszi, hogy a rákkeltő anyagok csak rövid ideig működjenek.
Tipikus és gyakori bélbetegségek
- Crohn-kór (krónikus gyulladásos bélbetegség)
- Bélgyulladás (enteritis)
- Bélpolipok
- Bélkólika
- Diverticula a bélben (diverticulosis)
