Foglalkozási terápia: kezelés, hatások és kockázatok

In foglalkozásterápia, a mindennapi tevékenységeket az emberek cselekvőképességének bővítésére és fenntartására használják. Ez ugyanúgy vonatkozik testi vagy szellemi fogyatékossággal élő emberekre, mint a betegek után a ütés vagy olyan gyermekek, akiknél fejlődési késést figyeltek meg.

Mi a foglalkozási terápia?

A alkalmazási területek of foglalkozásterápia sokfélék. Az egyik fő alkalmazási terület a neurológiai rendellenességekben szenvedő betegek rehabilitációja. A bruttó és a finommotorikus képességeket edzik foglalkozásterápia, ahogy az értelme is egyensúly or emlékezet. Ezeken a területeken foglalkozási terápia szorosan együttműködik más tudományágakkal, mint például a neurológia, az ortopédia és a pszichiátria. Németországban foglalkozási terápia a terápia elismert formája, egységesen szabályozott képzéssel. A mindennapi feladatokkal, például terápiás felügyelet mellett végzett egyszerű háztartási tevékenységekkel való foglalkozás célja, hogy segítse a beteget a lehető legnagyobb függetlenség elérésében a mindennapi életben, valamint a kóros viselkedési és mozgási szokások elvetését. Foglalkozási terápia támogató módon is beavatkozik olyan tevékenységekbe, mint a barátokkal való társasági élet.

Funkció, hatás és célok

A alkalmazási területek foglalkozási terápia sokféle. Az egyik fő alkalmazási terület a neurológiai rendellenességekben szenvedő betegek rehabilitációja, mint pl ütés, Parkinson kór or sclerosis multiplex. Azok a betegek, akiknek neurológiai funkciója károsodott a balesetek után, foglalkozási terápiával is segíthetnek. A beteg számára nehézségeket okozó feladatok elsajátításával a idegrendszer képzett és támogatják a rehabilitációt. Ezenkívül a betegek megtanulják kezelni a helyzetüknek megfelelő mindennapi körülményeket. A bruttó és a finommotorikus készségeket a foglalkozás-terápia részeként képzik, ahogyan ez érzékeli is egyensúly or emlékezet.

Munkahelyi terápia gyermekekkel

A gyermekgyógyászatban a foglalkozási terápia különféle korlátozásokban játszik fontos szerepet. A foglalkozási terapeutákkal konzultálnak a fejlődés késleltetése vagy viselkedési problémák (étkezési rendellenességek, korlátozott társadalmi viselkedés), valamint veleszületett szervi károsodások esetén. Ebben az esetben is az a cél, hogy az érintett személyek el tudják érni a maximális függetlenséget, és a kóros mozgási és viselkedési mintákat egészségesebbre cseréljék. Ebben az összefüggésben a házi feladatok elvégzése éppúgy része a foglalkozási terápiás kezelésnek, mint a kézimunkák vagy más gyermekorientált feladatok, mint pl. főzés. Ebben az összefüggésben a foglalkozási terapeuták gyakran együttműködnek szociális intézményekkel vagy speciális óvodákkal, iskolákkal és a gyermekek rehabilitációs központjaival.

Foglalkozási terápia és ortopédia

Ortopédiai károsodások esetén a foglalkozási terápia elsősorban a beteg motoros funkcióit érinti. Ez utóbbi megtanul kompetensen bánni bármelyikkel AIDS amire a mindennapi életben szükség lehet. A mindennapi használatra alkalmas gyakorlatok segítségével megpróbálják optimalizálni az izmok mozgástartományát és ízületek. Itt történik a foglalkozási terápia és fizikoterápia átfedés. Mindkettőt gyakran párhuzamosan használják a lehető legjobb hatás elérése érdekében. Szükség esetén a beteg terápiás felügyelet mellett megtanulja a betegség miatt lehetetlenné vált mozgások kompenzációs alternatíváit. Még akkor is, ha a mindennapi feladatokkal való megbirkózás váratlan külső hatások nélkül, kizárólag az életkor miatt, nehezebbé válik, foglalkozás-terápiával javítható a beteg életminősége. Célzott támogatás révén a testi és szellemi képességek megőrizhetők, sőt néha javíthatók is. Fontos továbbá az otthoni környezet hozzáigazítása a beteg megváltozott képességeihez az életminőség minél hosszabb megőrzése érdekében. A geriátriai területen a foglalkozási terápia középpontjában a kognitív képességek elősegítése és megőrzése áll. Ezenkívül a foglalkozási terápia alkalmas segédeszközként a mentális fogyatékossággal élő emberek ellenálló képességének és motivációjának képzésére. Az egyszerű és összetettebb feladatok elsajátításával a betegek önbizalmat és mindennapi kompetenciát szereznek. A szocio-emocionális kompetenciát és a testészlelés feldolgozását mindennapi és kreatív feladatok révén gyakorolják. Így terápiás felügyelet mellett a betegek megtanulják helyesen viselkedni egy adott helyzetben, és kölcsönhatásba lépni a környezetükkel. A pszichiátriai területen a foglalkozási terápiát elsősorban a szenvedélybetegek és a legkülönbözőbb mentális zavarokkal küzdő emberek számára alkalmazzák. A tevékenységi területtől függően a foglalkozási terápia többé-kevésbé sikeresen teljesíti a holisztikus koncepciót és reagál a beteg igényeire. Az optimális terápiás eredmények eléréséhez szoros konzultációra van szükség a többi érintett szakterülettel. német Egészség a biztosítótársaságok általában fizetik a foglalkozási terápia költségeit, mert az emberek környezettel való kezelésének megközelítése gyakran ígéretes eredményekhez vezet.