Az ösztönök vagy hajtások veleszületett vezetés bázisok bizonyos viselkedésekre. Az ösztönös viselkedés a mentális kontrollon kívül történik, és a központba ágyazódik idegrendszer keresztül reflex, például. Az embereknél az ösztönök veleszületett rendje a társadalmi rendnek van alárendelve.
Melyek az ösztönök?
Az ösztönös viselkedés a mentális kontrollon kívül zajlik, és a központba ágyazódik idegrendszer keresztül reflex, például. Az ösztönöket természetes hajtásoknak is nevezik. Nem tanultak, hanem veleszületettek. Belső hajtás bázisok a sztereotípiás és merev viselkedéshez, amely visszavert irányítás nélkül halad. Ezek a viselkedések főleg állatoknál figyelhetők meg. De az emberek néha spontán és reflexió nélkül is cselekszenek egy bizonyos „érzés” alapján. Otto von Klineberg csak a viselkedésmintákat nevezi ösztönös mintáknak, amelyek minden kultúra emberében előfordulnak, függetlenek a lenyomatoktól, és fiziológiai vagy biokémiai rögzítéssel rendelkeznek a szervezetben. Az ösztönös viselkedés tehát olyan viselkedési mintákat jelent, amelyeket az emberek a tudatos gondolkodáson kívül mutatnak be. Az ösztönös viselkedést egy speciális érzékelési inger váltja ki, más néven kulcsinger. A hajtáselmélettel a pszichológia feltételezi az ember veleszületett hajtóerejét és alapvető szükségleteit. Ebben az összefüggésben a túlélési ösztön fogalma egyre nagyobb szerepet játszik.
Funkció és feladat
A vándormadarak dél felé vonzódnak. A méhek automatikusan felhívják a méhsejtet. Ezek a viselkedési minták a tévedhetetlen ösztön viselkedési sémái. Az állatoknál az ösztönös viselkedés motivációjaként megfigyelhető egy belső ok, amely bizonyos helyzeteket keres fel. Ezt az összefüggést étvágy-viselkedésnek is nevezik. Ezen étvágygerjesztő viselkedés szerint az állatok sztereotip viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket ösztönreakcióknak nevezünk. Például, ha az étvágy viselkedése arra készteti őket, hogy fészkelőhelyet keressenek, akkor sztereotip módon elkezdik a fészkelést, amint megtalálják a fészkelőhelyet. Az ösztönmagatartás folyamatai a idegrendszer. Ez igaz az emberek ösztönös viselkedésére is. Minden ösztönmagatartás egyéni ösztönmozgásokból áll. Az ember önkéntelen késztetésként vagy azonnali hajlamként érzi valami konkrét cselekedetet. Belső nyugtalanság lép fel. A test irányítja az egyes ösztönmozgásokat. Amíg a test készen áll a cselekvésre, reflexív viselkedési szekvenciák fordulhatnak elő. Az emberi lény inger-reflex rendszere tehát nagyrészt veleszületett és ösztönös. A test így automatikusan megakadályozza a veszélyt. Veleszületett reflex ezt a fajtát feltétel nélküli reflexeknek is nevezik. Például, amikor az emberek érzékelnek egy tárgyat repülő közvetlenül velük szemben ösztönösen védik a saját fejüket. Ez az ösztönös reflex független tudatától, és megfelel a agy egy bizonyos veszélyingerre. Az ösztönök és a feltétel nélküli, ösztönös reflexek következésképpen beépülnek az emberi idegrendszerbe. További példák az ételbevitel, lélegző vagy tüsszentés. Az emberek azonban életük során feltételes reflexeket is kialakítanak. Ez azt jelenti, hogy képesek tanulás és új reflexeket szereznek a környezetükkel érintkezve. Ez különbözteti meg az embereket a rovaroktól. Ösztönös viselkedésüket továbbra sem befolyásolja tanulás viselkedés egy életen át. Azok alapján tanulás viselkedés, az emberek akár bizonyos ösztönös cselekedetek szokását is megszakíthatják. Ösztöneik adott rendje tehát az élet folyamán társadalmi rendnek van alárendelve. Veszélyes helyzetekben például az emberek belső nyugtalanságot éreznek versenyzés formájában szív és izzadás, ami valójában ki akarja váltani a repülési impulzust. Egy felnőtt ember azonban általában ellenáll ennek a repülési impulzusnak. Az ösztönös viselkedést tehát tetszés szerint elnyomják. A csecsemőkorban viszont az emberek gyakran ösztönös cselekedeteket hajtanak végre. Ösztönösen szívják például anyjuk mellét. Megható egy csecsemő száj val,-vel ujj szopási reflexet vált ki. Ez a viselkedés veleszületett és a túlélési ösztön részeként megy végbe. Bár sok ösztönös viselkedés már felnőttkorban elveszett, egyes tudósok feltételezik, hogy többek között az agresszió és a rangra törekvés emberi ösztön. Így sok döntés már nem tudatos döntés, hanem ösztönös cselekedet. Ez az elmélet azonban nagyon ellentmondásos, és vannak olyan eredmények, amelyek a viselkedés okát a társadalmi kulturális elemekben keresik. Így nehéz megkülönböztetni az ösztönöket a tanult viselkedéstől. Többnyire valószínűleg összjátékról van szó.
Betegségek és betegségek
Az ember ösztönei és hajtóereje egyre nagyobb szerepet játszanak a pszichoanalízis szempontjából. Amint leírtuk, az ember elnyom bizonyos ösztönös viselkedéseket a társadalmi rend érdekében. A belső indítékok alapján önként elnyomja például erőszakos ösztönét és féktelen nemi ösztönét, mert különben nem élhetne a társadalomban. A hajtás elnyomása azonban önkéntelenül is megtörténhet. Freud elméletei szerint bizonyos hajtások akaratlan elnyomása a leggyakoribb oka mentális betegségek. Freud szerint például a neurózisról szinte mindig azt mondják, hogy annak oka a meghajtások lemondása. Így a neurózis állítólag a hibás szexuális fejlődésben gyökerezik, amely arra kényszerítette a gyermeket, hogy elnyomja saját hajtóerejét és vágyait. A hajtási vágyak így visszaszorulnak az öntudatlanba, és kontroll nélkül vezet az eredeti céltól való eltéréshez és a neurotikus viselkedési minták kialakulásához. A meghajtók így már nem mutathatják meg magukat nyíltan a leírt folyamatban, hanem viselkedésükben hatékonyak maradnak, és helyettesítő elégedettségeket keresnek. Időközben azonban Freud számos elmélete súlyos kritika alá került.
