él vakcinák farmakológiai laboratóriumban tenyésztik, hogy gyengített anyagot termeljenek kórokozók egy betegség. Ezek csillapítottak kórokozók injektálják az emberi testbe, aktiválva a immunrendszer válaszolni.
Mik az élő oltások?
él vakcinák farmakológiai laboratóriumban tenyésztik, hogy gyengített anyagot termeljenek kórokozók egy betegség. Élő vakcinák funkcionális immunizálás csíra amelyeket a szervezetbe szállítanak. A csíra gyengített formában szállítják, de képesek szaporodni, és így megakadályozni egy betegség kitörését. A csillapított formát csillapítottnak is nevezzük. Az élő vakcinákat injekcióként (spray-oltás) vagy orálisan (orális oltás) adják be. Ha például a vakcinát vírusos betegség esetén alkalmazzák, akkor azt élő gyengítettnek nevezik befolyásolja vírusoltás (LAIV). Ennek oka az, hogy definíció szerint vírusok nem élő szervezetek és nem képesek szaporodni. Ezért a kifejezés élő oltás tekintetében nem helyes vírusok, de ennek ellenére besorolják. A. Fő előnye élő oltás az, hogy miután immunizálták, a védelem egy életen át tart, és nem kell rendszeresen frissíteni. Az élő oltásokkal történő oltás azonban nem alkalmas a legyengült emberek számára immunrendszer. Elvileg ez az oltási forma a tényleges klinikai képhez hasonló mellékhatásokat okozhat. Ezek általában 3-4 nap múlva csökkennek. Az első farmakológiailag kifejlesztett vakcinák gyakran okoztak betegséget, de ma ezek magas szintű védelmet nyújtanak, és jelentősen csökkentik a megbetegedés kockázatát.
Farmakológiai hatás
A. Legfontosabb összetevője immunrendszer is antitestek. A legfőbb felelősek az ún T-limfociták és a B-limfociták. Ezek a leukociták, a fehér vér sejtek. Csatlakoznak a kórokozókhoz, és aktiválják a kórokozók elpusztításának mechanizmusait. Az élő vakcinák kórokozóit speciális farmakológiai körülmények között növesztik, így annyira meggyengültek, hogy nem okozhatnak tényleges betegséget. Amikor az élő vakcinát a szervezetbe injektálják, a testet szándékosan „fertőzik”. Erre a célra különösen alkalmasak azok az oltások, amelyek csak egy kórokozó egyedi jellemzőivel rendelkeznek. Gyakran ezeket genetikailag állítják elő, és ezáltal a kórokozó minimálisra csökken. A gyengített forma ellenére a kórokozók képesek szaporodni a szervezetben. A szorzás arra készteti az immunrendszert, hogy aktívvá váljon. Az immunrendszer harcolni kezd a kórokozókkal, bár különleges termesztésük miatt nem károsak a szervezetre. Így az immunrendszer edzésfázisban van, és megfelelő formában felveszi a kórokozó jellemzőit antitestek.
Orvosi alkalmazás és felhasználás
Az élő vakcinával történő oltást az orvostudományban aktív immunizálásként is ismerik. A testet stimulálják a termelésre antitestek az injekció beadása után. Az ilyen oltások célja tehát nem az immunrendszer támogatása, hanem a szervezet saját védelmi funkcióinak megerősítése kórokozók sugallásával. Az ilyen oltások tipikus példái a következők:
- rubeola - egy fertőző betegség a rubeola vírus okozta.
- mumpsz - a mumpsz vírus által okozott vírusos betegség (paramyxovirus parotitidis).
- Himlő - az orthopoxvirus variola kórokozó által okozott vírusos betegség.
- bárányhimlő - egy fertőző betegség a varicella zoster vírus okozta.
- Sárga láz (Sziámi betegség) - an fertőző betegség okozta sárgaláz vírus.
- Tuberkulózis (TBC) - a Mycobacterium tuberculosis által okozott bakteriális fertőző betegség.
- Tífusz láz (tífusz láz) - a baktérium által okozott fertőző betegség Salmonella Typhi.
- rotavírus fertőzés - a rotavírus által okozott fertőző betegség.
- Influenza (befolyásolja) - az influenza vírus által okozott vírusos betegségek csoportja.
A különböző betegségek elleni élő vakcinákat egyszerre lehet beadni. Ha nem egyidejűleg adják be, akkor kb. 14 napnak kell eltelnie az oltások között. Ez azonban csak az élő oltásokra vonatkozik, az elhalt oltásokra nem. Az élő oltásokkal történő oltás egyik hátránya azonban az, hogy kezdetben csak stimulálja az immunrendszer aktivitását, és nem nyújt azonnali védelmet. Ez csak egy idő után következik be, amikor a szervezet sikeresen küzdött az injekcióval ellátott betegség ellen. A halálos oltásokkal végzett immunizálás ehhez képest azonnali hatást fejt ki (pl. veszettség, tetanusz).
Kockázatok és mellékhatások
Ma is sok szülő úgy gondolja, hogy megnő az allergia kockázata, asztma or hirtelen csecsemőhalál szindróma egy „teljesen beoltott” csecsemőben. Sok éveken át tartó tanulmány és az oltások továbbfejlesztése révén azonban bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Azonban akut bőr - irritáció az injekció beadásának helyén, általános gyengeségérzet és fejfájás és a fájdalom a végtagokban előfordulhatnak. Ebben az összefüggésben a betegek gyakran jelentenek influenza-szerű tünetek, amelyek azonban gyorsan alábbhagynak. Ritka esetekben súlyos allergiás reakció megeshet. Egyes esetekben a betegség kitörése a kórokozók injekciója miatt is bekövetkezhet. Ebben az esetben azonban a betegség és tünetei jelentősen gyengülnek. Ha a beteg az immunrendszer funkcionális rendellenességében szenved, általában kerülni kell az élő oltásokat. Általánosságban fontos, hogy a vakcinázást követően könnyedén kezeljük, és támogassuk a testet az injektált kórokozók elleni harcban.
