Rövid áttekintés:
- Tünetek: Fájdalom jelentkezik, amikor a vesekövek belépnek az ureterbe. Lehetséges tünetek közé tartozik a görcsszerű fájdalom, hányinger és izzadás.
- Okok és kockázati tényezők: A vesekő akkor fordul elő, ha bizonyos anyagok nagy koncentrációban vannak jelen a vizeletben, és kristályokat képeznek.
- Diagnózis: Különféle vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre a vesekő diagnosztizálására, többek között ultrahang, röntgen vagy számítógépes tomográfia (CT).
- A betegség lefolyása és prognózisa: A sikeres kezelés után a vesekő kiújulhat. A jó kőprofilaxis azonban jelentősen csökkentheti a kiújulás gyakoriságát.
Mi a vesekő?
A vesekövek (vesekövek (vesekövek vagy nephrolithiasis) húgyúti kövek, és a vizelet összetevőiből képződő lerakódások. A vese tubulusaiban, a vesemedencében és a húgyutakban (például az ureterekben vagy a hólyagban) képződnek. Egyesek olyan kicsik, mint a rizsszemek, mások kitölthetik az egész vesemedencét (effúziós kövek).
A vesekő jóléti betegségnek számít, melynek kialakulását a fehérjedús étrend, a túlevés, az elhízás és a mozgáshiány segíti elő.
A nephrolithiasis a vesék helyzetétől függően a jobb és a bal oldalon egyaránt előfordul. A valaha diagnosztizált legnagyobb vesekő 1.36 kilogrammot nyomott.
Összetételüktől függően az orvosok megkülönböztetik a vesekő különböző típusait:
- Kalciumtartalmú kövek: Az összes vesekő 70-80 százalékát ezek teszik ki. A kalcium-oxalát kövek messze a leggyakoribbak, ezt követik a kalcium-foszfát kövek.
- Húgysavkövek: Az összes vesekő körülbelül 15 százalékát teszik ki, és urátköveknek is nevezik.
- Magnézium-ammónium-foszfát kövek: Körülbelül tíz százalékot tesznek ki. Más nevek struvit vagy fertőző kövek.
- Cisztin és xantin kövek: Ezek a vesekövek mindössze két százalékát teszik ki.
A vesekövek általában 20 és 40 éves kor között fordulnak elő, és körülbelül kétszer olyan gyakoriak férfiaknál, mint nőknél.
Milyen tüneteket okoz a vesekő?
A betegek nem mindig tapasztalnak tüneteket, ha vesekőjük van. A fájdalom akkor jelentkezik, amikor a vesekövek a vesékből az ureterbe jutnak, ahol lassan vándorolnak. Ezek az úgynevezett húgycsőkövek méretüktől függően különböző mértékű kényelmetlenséget okoznak. A vesekövek (vesekőgyulladás) a következő tüneteket okozzák nőknél és férfiaknál:
A vesekavics és a nagyon apró kövek bejutnak a vizeletbe, és a vizelettel együtt ürülnek ki – az érintett legfeljebb kis, szúró fájdalmat érez vizelés közben.
Az orvosok ezután vesekólikáról (uréterkólikáról) beszélnek. Ez az egyik legintenzívebben érezhető fájdalomtípus az emberekben, és az ureter irritációja és túlnyúlása okozza az áthaladó vesekő által okozott fájdalmat.
Vesekólikára utaló jelek és ezért vesekő
- Hirtelen fellépő, éles, szúró, görcsszerű, hullámszerű fájdalom, amely a vesekő elhelyezkedésétől függően a hátba, az alhas oldalára, a lágyékra vagy a nemi szervekre (a szeméremajkak, herék) sugárzik
- Hányinger, hányinger és hányás
- A bélmozgás és a puffadás már nem múlik el (reflexes bélelzáródás).
- Gyakori kis mennyiségű vizeletürítés (pollakiuria) és vizelési inger, amelyet nem lehet elnyomni
- Motoros nyugtalanság
- Izzadás, hajlam az összeesésre
- Láz, hidegrázás és fájdalom vizelés közben, további húgyúti fertőzéssel
Amint a kilépő vesekő eléri a hólyagot, a vesekólika spontán eltűnik. Az, hogy ez milyen gyorsan történik, a kő méretétől függ. Kisebb vesekő esetén a vesekólika néha csak percekig tart.
A körülbelül fél centiméteres vesekövek okozta vesekőlikás általában néhány óra múlva véget ér. Súlyos esetekben, amikor a vesekő megakad az ureterben, több napig is eltarthat.
Krónikus vesekő: tünetek
Mi okozza a veseköveket?
A vesekő akkor képződik, ha bizonyos anyagok túl magas koncentrációban vannak jelen a vizeletben. Kezdetben kis kristályokká válnak ki, amelyek idővel összeolvadnak és vesekővé nőnek – először vese kavics képződik, majd végül vesekövek alakulnak ki.
A vizelet kőképző anyagokkal való túltelítettségének okai az
- A kőképző anyagok (például kalcium, foszfát, oxalát, húgysav) fokozott és a nem kőképző anyagok (magnézium, citrát) csökkent kiválasztódása
- Folyadékhiány és kiszáradás (pl. erős izzadás), trópusi éghajlat vagy krónikus bélbetegségek miatti fokozott vizeletkoncentráció
- A húgysav metabolizmusának megnövekedett húgysavkiválasztással járó zavarai, amelyek vagy enzimhibák következményei, vagy a purinban gazdag étrend (hús), az alkoholfogyasztás vagy a daganatszövet bomlása miatt alakulnak ki
- Vizelet pH-értéke 5.5-nél kisebb (húgysavkövek esetén) vagy 7.0-nél nagyobb (foszfátkövek esetén)
A vesekőképződés kockázati tényezői
Számos oka van annak, hogy az emberekben vesekő alakul ki. Ezenkívül számos tényező elősegíti a vesekövek kialakulását:
- A szervezetet dehidratáló és a vizeletet sóval túltelítő élelmiszerek elősegítik a vesekő képződést (pl. spárga, rebarbara).
- A vese vagy a húgyúti hegek, összehúzódások vagy fejlődési rendellenességek miatti vizelettorlódás
- Bizonyos gyógyszerek, mint például az acetalzolamid, szulfonamidok, triamterén, indinavir és rendkívül nagy (napi négy gramm feletti) acetilszalicilsav (ASA)
- A vesekő előfordulása a családtagokban
- Ismétlődő húgyúti fertőzések
- Elégtelen folyadékbevitel
- Túlsúlyosnak lenni
Vesekövek: vizsgálatok és diagnózis
Sok esetben a beteg kórtörténete már utal vesekőre. A tényleges diagnózist az orvos állítja fel képalkotó technikák segítségével.
Például a vesekövek ultrahanggal kimutathatók. Az urogenitális traktus ultrahangos vizsgálata ezért elterjedt módszer a vesekő diagnosztizálására, amelyet gyakran kombinálnak a vesék, az ureterek és a hólyag röntgenvizsgálatával.
Éppen ezért a spirál CT-t, a számítógépes tomográfia (CT) modern formáját egyre inkább ajánlják a vesekő diagnosztizálására. Ez a technika nem igényel kontrasztanyagot, és az urográfia alternatívájaként szolgál.
Egyedi esettől függően további vizsgálatokra lehet szükség a vesekő diagnosztizálásához, mint például cisztoszkópia a húgyhólyagból röntgenfelvétellel (retrográd ureteropyelography) vagy szcintigráfia (nukleáris medicina vizsgálati eljárás).
Terhesség alatt az ultrahangos képalkotás a választott módszer a vesekő diagnosztizálására. Az első trimeszterben lehetőség szerint kerülni kell a röntgenvizsgálatot.
Kiegészítő vizsgálatok
A vesekőben szenvedőknek azt tanácsoljuk, hogy vizeléskor szűrőt használjanak, hogy vizelés közben felfogják a köveket vagy azok részeit. A lerakódások laboratóriumi vizsgálata felvilágosítást adhat a kőképződés pontos okáról.
Vese kövek: Kezelés
Mindent, amit a vesekő kezeléséről tudni kell, a Vesekövesség – kezelés című cikkben olvashat.
A betegség lefolyása és prognózisa
A vesekövek újra és újra előfordulhatnak. Sikeres kezelés után a betegek 50 százalékánál tíz éven belül kiújulnak a kövek. Ez a magas kiújulási arány azonban jó kőprofilaxissal jelentősen csökkenthető.
Szövődmények
Egyes esetekben a vesekövek a vesemedence gyulladásához (pyelonephritis), a húgyúti gyulladás miatti vérmérgezéshez (urosepsis) és a húgyutak összehúzódásához vezetnek. Nagyon súlyos esetekben a vesekövek akut veseelégtelenséget okozhatnak. A vesekő tehát potenciálisan veszélyes betegség.
Ha egy vesekő (uréterkő) teljesen elzárja az uretert, előfordulhat, hogy az érintett vesében termelődő vizelet már nem folyik ki. Az orvosok ezt vizelet-visszatartásnak nevezik. A vizelet a vesében gyűlik össze, és vele együtt a vérből kiszűrt méreganyagok. Ezek idővel károsítják a veseszövetet.
Megelőzés
A húgykövek kiújulásának megelőzése felnőtteknél (kiújulás megelőzése) általában a következő intézkedések javasoltak:
A Német Urológiai Társaság (DGU) az urolithiasis diagnosztizálásáról, kezeléséről és metafilaxisáról szóló irányelvében azt javasolja, hogy a napi elfogyasztott folyadék mennyiségét legalább 2.5-3 literre emeljék, és 24 órán keresztül egyenletesen osszák el.
A cukorral édesített üdítők (pl. limonádé, kóla, almalé) nem alkalmasak a vesekő kiújulásának megelőzésére, mivel növelik a kőképződés kockázatát.
Változatos és kiegyensúlyozott étrend is javasolt. Ennek tartalmaznia kell sok növényi eredetű élelmiszert (gyümölcs, zöldség, saláta) és gabonatermékeket, valamint mérsékelt mennyiségben hús-, hal- és kolbászterméket.
Az oxalátban gazdag élelmiszerek (pl. paradicsom, spenót, rebarbara) azonban kedvezően befolyásolhatják bizonyos vesekő – az úgynevezett kalcium-oxalátkövek – képződését.
Ha ismert, hogy a beteg milyen típusú vesekőben szenved, lehetséges lehet az új vesekövek képződésének konkrét megakadályozása (például diétával vagy gyógyszeres kezeléssel).
