Terhesség: Fokozott vasszükséglet
Minden nap táplálékunkkal szívjuk fel a vas létfontosságú nyomelemét, amely különféle funkciókat lát el a szervezetben. Például a hemoglobinhoz (vörös vérpigmenthez) kötött vas szükséges az oxigén szállításához a vérben. A vas a vörösvértestek képződéséhez is szükséges.
A szervezet kezdetben a vashiányt kompenzálni tudja vastartalékainak felhasználásával. Ha ezek kifogyóban vannak, akkor a vashiány legsúlyosabb formája, az úgynevezett vashiányos vérszegénység (vashiányos vérszegénység) szenved.
Mennyi vas naponta?
A vashiányos vérszegénység a vérszegénység leggyakoribb típusa. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál a havi ciklus miatt. Emellett a vasszükséglet az életkortól és – nőknél – a terhességtől és a szoptatástól is függ.
Például a 25 és 51 év közötti nőknek általában körülbelül 15 milligramm vasat kell fogyasztaniuk naponta. Terhesség alatt ez a szükséglet körülbelül napi 30 milligrammra nő. Ez az egyetlen módja annak, hogy megelőzzük a vashiányt a terhesség alatt. A szoptató anyáknak napi körülbelül 20 milligramm vas bevitele javasolt.
Miért nő a vasszükséglet a terhesség alatt?
A terhesség azonban nem jár együtt a vasfogyasztás folyamatos növekedésével a fogantatástól a születésig: az anya és a gyermek vasszükséglete ugyanis alig nő a terhesség első felében. A kiegyensúlyozott étrendből származó vasbevitelnek ebben a fázisban általában elegendően kell fedeznie a vasszükségletet.
A terhesség második felében viszont lényegesen több vasra van szüksége a kismamának. Ez további vas-kiegészítők szedését teheti szükségessé.
Vasszint: Terhesség
A kismamát kezelő nőgyógyász rendszeresen ellenőrzi a vasszintet a vérében lévő vasérték – az úgynevezett Hb (hemoglobin) érték – mérésével. Ha ez a vérben 11 gramm alá esik, akkor vashiányos vérszegénység áll fenn.
A vörösvérsejtszám a lehetséges vérszegénységről is információt ad. Egy mikroliter vérben kevesebb, mint 3.9 millió eritrocita vashiányt jelez. További hasznos paraméterek (például ferritin, transzferrin receptor) is vannak a vashiány diagnózisában.
A vashiány tünetei
A vashiány általában észrevétlen marad mindaddig, amíg a szervezet még tud vastartalékaiból meríteni. Ha ezek kimerültek, a következő tünetek jelennek meg:
- A bőr és a nyálkahártyák sápadtsága
- Koncentráció hiánya
- Csökkent teljesítmény
- fáradtság
- Fokozott fogékonyság a fertőzések iránt
- hajhullás
- Törékeny vagy domború körmök
- Fejfájás
Mi a teendő, ha vashiánya van?
A tartós vashiányos terhesség kockázatot jelent az anya és a gyermek számára. A koraszülés és az alacsonyabb születési súly társul a hiányhoz.
A terhesség alatti vashiány megelőzése érdekében a nőknek a terhesség előtt kompenzálniuk kell a meglévő vashiányt. Ez csökkenti a vashiány kockázatát a terhesség későbbi szakaszában.
Ha mégis kialakul egy ilyen hiányosság, azt a lehető leghamarabb fel kell ismerni és kezelni kell. Három-hat hét vaspótlás után az értékek jelentősen javulnak. A szervezet saját tartalékainak pótlása érdekében a készítményt további hat hónapig kell szedni.
A koraszülötteknek tanácsos lehet vaspótlást adni. Ezt azonban csak a 8. élethéttől szabad megtenni, és csak orvosi felügyelet mellett. Az orvosok nem javasolnak további vaspótlást a koraszülött gyermekek számára a növekedésre gyakorolt káros hatások miatt.
