A talamusz a diencephalon része. Különböző magterületekből áll.
Mi a thalamus
A hátsó talamusz a diencephalon egyik komponensét jelenti. Egyéb kistérségek közé tartozik a hypothalamus beleértve a agyalapi mirigy, a subthalamus és a hám, beleértve a tobozmirigyet. A talamusz mindegyikben egyszer létezik agy félteke. Bab alakú szerkezetű, és több nukleáris területből áll. Ezeken a területeken szoros kapcsolat van a nagyagy. A szaglási útvonalon kívül az összes szenzoros-szenzoros információ szempontjából fontos felemelkedési pályához áramkör szükséges a thalamusban. Emiatt a agy a „tudat kapuja” nevet is viseli.
Anatómia és felépítés
Anatómiailag a talamusz a diencephalon közepén található. Van egy szomszédság a 3. kamrával. Összeállítva a thalamus két feléből áll. Ezek elérik a galambtojás méretét. Az Adhaesio interthalamica terület többnyire kapcsolatot teremt a bal és a jobb talamusz között. A thalamus több mint száz nukleáris területből áll, más néven magokból. Ezek a területek két csoportra oszthatók. Ezek a specifikus és a nem specifikus talamusz magok. A specifikus magok esetében kapcsolat van az agykéreg egyértelműen körülhatárolható területeivel. Miután az atommagok szenzoros és érzékeny impulzusokat kapnak a perifériás területekről, biztosítják azok továbbadását a nagyagy váltás után. A legfontosabb specifikus magok közé tartozik a nucleus ventralis posterior, amely az érzékszervi jelek kapcsolási pontjaként szolgál az érintés és a mélység érzékenysége szempontjából, valamint a nucleus ventralis anterolalis, amely a motoros jeleket dolgozza fel. A magasabb kognitív képességek szempontjából fontos a mediális talamuszmag, míg az elülső talamuszmag jelentős szerepet játszik a limbikus rendszer tevékenységek. Egyéb specifikus magok a Corpus geniculatum mediale, amely a hallási út fontos áramköre, a corpus geniculatum laterale, amely ugyanazt a funkciót látja el a látási útvonalnál, és a pulvinar. Ez utóbbi fontos emlékezet, észlelés és nyelv. A nem specifikus magok esetében csak gyenge kapcsolat van, vagy egyáltalán nincs kapcsolat az agykéreggel. Az információkat a formatio reticularis-ból juttatják el hozzájuk, Alapi idegsejtekés kisagy (kisagy). Kapcsolat van a specifikus talamikus magokkal is. A nem specifikus magok közé tartoznak a középmagok és az interlaminares magok. Míg a mediani magok szoros kapcsolatban állnak a limbikus és a szagló rendszerekkel, addig az interlaminares magok fontosak az emberi tudatállapot szabályozásában. A nem specifikus magok képesek különböző területeket átvenni, amikor aktiválódnak. Bizonyos összefüggések fontosak a kognitív folyamatok figyelembevétele szempontjából. Ezzel szemben mások a külső vagy érzelmi ingerekre összpontosítanak. Továbbá a specifikus ingerek is érzékenyek. Például egy alvó anyát a csecsemő bármilyen mozgása fel tudja ébreszteni, míg az elhaladó teherautóra nem biztos, hogy reagál.
Funkció és feladatok
A thalamus kifejezés a görögből származik. Lefordítva „alvókamrát” vagy „kamrát” jelent. Ezeknek a kifejezéseknek azonban nem sok köze van a diencephalicus terület funkcióihoz. A thalamus egy szűrő, amely az agykéregtől felfelé kapcsolódik. Az erre a területre érkező összes információt előzetesen feldolgozzuk, mielőtt továbbítanánk a nagyagy. Így a thalamuson múlik, hogy mely beérkező információk fontosak a test számára. Ebből a célból az afferens (tápláló) neuronok információt továbbítanak a szervezetből a talamuszba. Ott a későbbi idegsejtekre való áttérés a specifikus talamusz magokban történik, ami az agyba történő átjutást eredményezi. A váltás az információ egyszerű feldolgozásával történik, ahol a thalamus szűrőként működik, és elválasztja a nem fontos információkat a fontos adatoktól. A nem specifikus talamusz magok felelősek ennek a funkciónak a vezérléséért. Ezek a program más területeiről kapják meg a hozzájárulásukat agy. Ily módon a thalamus fontos információkkal kapcsolatos döntéseit az általános fizikai helyzet összefüggésében hangolják.
Betegségek és betegségek
A talamusz kóros károsodása jelentős hatással lehet a szervezetre. Az elváltozások elsősorban a test ellentétes (kontralaterális) oldalát érintik. Ennek eredményeként gyakran fordul elő ataxia, ami a mozgás zavara összehangolás. Ataxia normális izomzattal is előfordulhat erő. Egy másik rendellenesség a hemiparesis. Ez a test egyik oldalának, például a hemiplegia hiányos bénulására utal. A hemiparesis leggyakoribb okai között szerepel ütés. A talamikus károsodás másik lehetséges következménye a talamusz fájdalom, központi fájdalomnak is nevezik. Így a thalamus elváltozásai gyakran okoznak elváltozásokat a centrum más területein idegrendszer (CNS), ismét pszeudotalamuszt eredményezve fájdalom. Ha a nucleus ventralis posterolateralis érintett, ez mélységbeli és felületi érzékenységi zavarokhoz vezet. A zavar a végtagok nehézségének érzésével válik észrevehetővé. A thalamus nagymértékű károsodása azonban csak ritka esetekben fordul elő. Amikor azonban előfordulnak, az érintett személyek érzékszervi és motoros hiányokat szenvednek. Ezenkívül pszichológiai problémák is felmerülnek. A talamusz károsodásának egyéb elképzelhető következményei a figyelem zavara, az érzékszervi zavarok, a személyiség változásai és a tudat elhomályosodása.
