Tendinosis Calcarea: okai, tünetei és kezelése

A tendinosis calcarea az ín meszesedésének orvosi kifejezése. Leggyakrabban a vállon látható.

Mi az a tendinosis calcarea?

Tendinosis calcarea állítólag akkor fordul elő, ha különböző meszesedés történik inak jelen van. Lerakódása miatt következik be kalcium kristályok. Elvileg a tendinosis calcarea a test bármely ínjében előfordulhat, de a legtöbb esetben a vállban látható inak mint például a supraspinatus ín a supraspinatus izom. Ezután az orvosok meszes vállról beszélnek. Időnként azonban a tendinosis calcarea a térd patellaris ínében vagy a Achilles-ín. Alkalmanként a rotátorköpeny a tendinosis calcarea is befolyásolja. A legtöbb esetben a tendinosis calcarea 40-50 éves kor között fordul elő. A nők valamivel gyakrabban szenvednek a tendinosis calcarea-ban, mint a férfiak. Becslések szerint a tendinosis calcarea száz emberből kettőt-hármat érint.

Okok

A tendinosis calcarea kialakulásának módja még nem ismert. Degeneratív ínváltozások gyanúja merül fel. Így az érintettekre gyakorolt ​​nyomás inak megnövekszik a kopás miatt, amelynél a természetes öregedési folyamat és gyengébb vér keringés felelősek. Ennek eredményeként több kalcium kristályok rakódnak le a szövetben, fájdalmas kényelmetlenséget okozva a mozgások végrehajtása során. A vállízület, a kristályok az ín megvastagodását okozzák, aminek következtében az acromion és a vállízület amikor az érintett kar felemelkedik, ami viszont okozza fájdalom. A tendinosis calcarea előrehaladtával a test védelmi rendszere makrofágokat küld ki. Ezek speciális immunsejtek, amelyeket a kristályok lebontására terveztek. Ez a szövet hegesedését és az ina megvastagodását okozza.

Tünetek, panaszok és jelek

A tendinosis calcarea tünetei attól függenek, hogy melyik ínnél fordul elő. Ha a meszesedés megjelenik a vállán, van fájdalom amikor a kar felemelkedik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az érintett személy az oldalán fekszik. Bizonyos esetekben még egyáltalán nem lehet mozgatni a karot, amelyet pseudoparalysisnek nevezünk. Minél hosszabb ideig tart a tendinosis calcarea, annál inkább súlyosbodnak a tünetek. Így a betegség további lefolyása során fennáll annak a veszélye, hogy az ín meszesedése átjut a vállízület. Ennek eredményeként gyulladás a bursae, amelyet kiejtett kísér fájdalom. Ezenkívül bőrpír és túlmelegedett ízület van. Fájdalommentes mozgások általában csak akkor hajthatók végre, ha a kar kifelé vagy befelé hajlik. Másodlagos panaszok is előfordulhatnak a tendinosis calcarea következtében, mint pl nyak feszültség vagy fejfájás. Így a fájdalmat elkerülõ kényelmetlen mozdulatok gyakran feszültséget eredményeznek nyak izmok. Néha a kellemetlen érzés a nyak olyan intenzív, hogy a tendinosis calcarea már nincs regisztrálva. Néhány embernél azonban a tendinosis calcarea egyáltalán nem okoz kellemetlenséget, ezért diagnózisa pusztán mellékes.

A betegség diagnózisa és lefolyása

Ha tendinosis calcarea gyanúja merül fel, a betegnek konzultálnia kell egy ortopéd orvossal, aki az ilyen típusú panaszokra szakosodott. Az ín meszesedésének kimutatása általában csak szonográfiával lehetséges (ultrahang vizsgálat). Így a meszesedési fókusz hangkihalást okoz, amely a vizsgálat során meghatározható. Ezenkívül a szonográfia meghatározhatja a kalcium letét. Ez megkönnyíti az orvos számára a meszes fókusz felkutatását, ami pozitív hatással van a műtéti beavatkozás tervezésére. A tendinosis calcarea-ban a megvastagodás mindig az ín közepén van. Egy másik diagnosztikai módszer az an Röntgen vizsgálat. A tendinosis calcarea általában jól látható rajta Röntgen képek. A meszesedés pontos helyének meghatározásához azonban több szögből kell képet készíteni. A tendinosis calcarea lefolyása egyénenként változó. Így fennáll annak a lehetősége, hogy a fájdalom gyorsan fokozódni fog.

Szövődmények

Ugyanígy azonban hosszabb ideig kisebbek is lehetnek. Nem ritka a fájdalmas gyulladás kalcium-lerakódások miatt fordulhat elő, de a kalcium ennek következtében lebomlik. Egyes betegeknél az ín meszesedése önmagában visszafejlődik a test öngyógyító folyamata miatt, míg másokban műtétre van szükség. A tendinosis calcarea különböző szövődményeket okozhat attól függően, hogy melyik ínen fordul elő. Ha a meszesedés a vállon történik, a kar mozgatásakor fájdalom jelentkezik. Súlyos esetekben a kar már egyáltalán nem mozgatható. Ez az áloparalízis súlyosbodik a betegség előrehaladtával és végül vezet hogy teljes legyen az ín meszesedése a vállízületben. Ennek egyik lehetséges következménye nyáktömlőgyulladás, amely mindig súlyos fájdalommal és a további fertőzések kockázatával jár. Ezenkívül bőrpír és túlmelegedés jelentkezik az érintett ízületben. Egyes esetekben az érintettek szenvednek fejfájás valamint a váll és a nyak területének feszültsége. A tendinosis calcarea kezelése szintén kockázattal jár. Esetenként mellékhatások és kölcsönhatások fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése után fordulhatnak elő. Azok a betegek, akik már szenvednek a szív-és érrendszer vagy a immunrendszer különösen érzékenyek az akut panaszokra és a késői szövődményekre. Tipikus szövődmények a gyomor-bélrendszeri panaszok, fejfájás, izom és végtagfájdalom, bőr irritáció és izomgyengeség. Hosszú távon kárt okozhat a szív, vesék és máj. Egy műtéti eljárás kapcsán elképzelhetőek a szokásos szövődmények: vérzés, idegkárosodás, fertőzés és sebgyógyulás problémákat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A tendinosis calcarea esetében mindig orvosi kezelést kell keresni. Lehet, hogy önmagában sem gyógyul meg, ezért az érintett személy mindig az orvos kezelésétől függ. Ha a tendinosis calcarea-t nem kezelik, további szövődmények lépnek fel, és a tünetek súlyosbodnak. Emiatt orvoshoz kell fordulni a betegség első tüneteinek megjelenésekor. Az orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy súlyos fájdalmat szenved a karban. Ezek különösebb ok nélkül jelentkeznek, és önmagukban sem tűnnek el. Nyugalmi fájdalom formájában is előfordulhatnak, és nagyon negatív hatással vannak az érintett életminőségére. Az érintett terület bőrpírja gyakran jelzi a tendinosis calcarea-t, és orvosnak ellenőriznie kell. Ezenkívül a betegség súlyos fájdalommal is megnyilvánulhat a fej vagy nyak. Ha a tendinosis calcarea tünetei jelentkeznek, ortopéd vagy háziorvos is kapcsolatba léphet.

Kezelés és terápia

A tendinosis calcarea kezelése konzervatív vagy műtéti lehet. A konzervatív kezelés részeként a beteg fájdalomcsillapító gyógyszereket kap, például nem szteroid gyulladáscsökkentőket szerek (NSAID-ok). Jobb kerülni a sporttevékenységeket vagy a torna gyakorlatokat, mert ezek súlyosbítják a fájdalmat. Az ortopédoknak lehetőségük van helyi fájdalomcsillapítókat injekciózni közvetlenül a test érintett területére. A meszes váll egyik kezelési lehetősége sokk hullám terápia. Ebben az eljárásban rövid, intenzív nyomásimpulzus adódik, ami javuláshoz vezet vér áramlik a szövetbe. Ezen kívül új vér hajók és a kalciumlerakódás feloldódik. A feszültség nyomásának csökkenésével a fájdalom alábbhagy. Ha a tünetek a konzervatív kezelés ellenére is folytatódnak, műtétet kell végrehajtani, de ez a magas spontán gyógyulási arány miatt ritka. Ebben az eljárásban a sebész eltávolítja a meszes lerakódásokat és kitágítja a szubkromiális teret. Az eljárás általában minimálisan invazív módon történik arthroscopy. A műtét után a páciensnek körülbelül három hétig nyugodtan kell tennie.

Megelőzés

A tendinosis calcarea megelőzésére az orvosok javasolják a diéta gazdag valamiben magnézium. Élelmiszerek gazdag magnézium különösen diófélék és teljes kiőrlésű termékek.

Utógondozás

Ha a tendinosis calcarea-t műtéti úton kell kezelni, a későbbi utógondozás rendkívül fontos. A műtéti beavatkozás után az érintett vállat körülbelül három hétig pihentetni kell. A fájdalom kezelésére a beteg fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszereket kap. A meszes váll utógondozásának fontos része a későbbi fizioterápiás gyakorlatok. Után kerül sor akut fájdalom alábbhagyott. Az ín gyógyulása után fájdalom-adaptált mobilizációs kezelést hajtanak végre. Ha az első fázisban passzív gyakorlatokat hajtanak végre terápia, a második fázisban aktív gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek hasznosak a vállízület teljes mozgásterének eléréséhez. A fájdalomhoz igazodva terápia alatt olyan gyakorlatokat értünk, amelyek csak akkora megterhelést jelentenek a vállon, amennyit a fájdalom megenged. A fájdalomküszöböt nem szabad túllépni. A műtét utáni utókezelés magában foglal egy harmadik fázist is. Ebben a fázisban a stabilitás, erő és izom összehangolás az érintett váll teljes mértékben helyreállítható. Normális esetben a meszesedő vállműtét utáni fájdalom 24–48 óra elteltével észrevehetően alábbhagy. Ezért a járóbeteg-alapon végzett további utókezelés általában nehézségek nélkül elvégezhető. A beteg általános állapota azonban Egészség és minden korábbi betegség is fontos. A betegek körülbelül 90 százalékánál hosszú távú elégedettség érhető el utókezeléssel.

Itt tudod megtenni magad

A tendinosis calcarea-ban szenvedő betegek elsősorban a visszatérő fájdalomtól szenvednek, amelynek gyakorisága és súlyossága a betegség előrehaladtával növekszik. A szenvedőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a tendinosis calcarea nem kezelhető önsegítéssel intézkedések egyedül. A tünetek enyhítése önsegítéssel intézkedések általában csak ideiglenes. Ennek oka, hogy orvosi beavatkozás és terápia hiányában a tendinosis calcarea progresszíven halad, emiatt a fájdalom fokozódik. Általában fizioterápiás intézkedések jó módszernek tekintik a tendinosis calcarea okozta kellemetlenségek csökkentésére, valamint az izomzat és a mobilitás elősegítésére. Ha azonban ezek a konzervatív terápiás módszerek nem mutatják a kívánt sikert, a betegeket általában meg kell műteni. Az érintetteknek itt is lehetőségük van arra, hogy aktív részvételükkel pozitívan befolyásolják a műtéti beavatkozás eredményét. A műtét előtt és főleg utána tartózkodni kell a sporttól. A műtét után a tendinosis calcarea-ban szenvedő betegek szigorúan betartják az orvos utasításait a fizikai pihenésről. Célzottan hegápolás, a betegek segíthetnek abban, hogy a műtéti hegek a lehető legjobban gyógyuljon és ne alakuljon ki fertőzés. A betegek addig nem folytatnak sportot, amíg meg nem kapják az orvosi engedélyt.