Szerkezet
A gerincvelő szimmetrikus reflexszerv, azaz két hasonló félre oszlik (= kétoldalú), és ellentétben a agy, viszonylag eredeti és egyszerű felépítésű, amely elvileg ugyanúgy néz ki a különböző szakaszaiban. A gerincoszlophoz hasonlóan fel lehet osztani a farokra vagy a coccygealis velőre, amely más gerinceseknél még mindig jelen van, az embernél kezdetleges, vagyis még mindig csak a funkció nélküli rendszer van jelen. Tól gerincvelő, ideggyökérpárok, a gerinc idegek (Nervi spinalales), szimmetrikusan nyújtson balra és jobbra.
Ezek az ideggyökerek mindkét oldalon egyenletesen futnak az intervertebrális lyukakon (Foramen intervertebralis) keresztül, amelyeket két egymásra helyezett csigolya alkot a gerinc testének jobb és bal oldalán. Ebben a rövid szakaszban gerinc ideggyökereknek (Radix spinalis) nevezik őket, mert még mindig egy elülső (motor = az izmok) és egy hátsó (érzékeny = az érzésre) részből állnak.
- Nyaki vagy nyaki csontvelő (az 1.-7. Nyaki csigolya szintjén)
- Mellkasi vagy mellkasi csontvelő (az 1. -12. Mellcsigolya szintjén)
- Ágyéki vagy ágyéki jel (az 1. - 5. ágyéki csigolya szintjén)
- Kereszt vagy szakrális medulla (a keresztcsont szintjén)
- Keresztirányú folyamat
- Kimenő ideg (gerincvelő)
- Csigolyatest
- Spinous folyamat
- Gerincvelő
Csak a csigolyaközi lyukak elhagyása után a két gyökérrész egyesülve alkotják a tényleges gerincideget, amely a test perifériájára mozog. Így a gerincgyökér két alapvetően különböző minőség és két különböző vezetési irányító központ: a kívülről észlelt bemenet a perifériáról a központi felé irányul idegrendszer (gerincvelő és a agy) - és egyúttal a középponttól való mozgásra szólít fel idegrendszer az izmokhoz, a perifériához. A két tulajdonság (motoros és érzékszervi rész) természetesen megmarad az idegben, egyszerűen már nem lehet őket megkülönböztetni, és közös „kábelként” futnak. Mivel a zsíros ideghüvelyek (mielinhüvelyek) elektromosan izolálják őket, nem kerülnek egymás útjába.
