Szűrés közben kis molekulatömegű vér az alkatrészeket a vese. Ez az úgynevezett elsődleges vizeletet képezi, amelynek egy része később ürül. Ebben a folyamatban a szűrés első szakasza a vesesejtekben megy végbe. Különleges keresztáramú szűrés után ott a vér a plazma ultraszűrőben marad. A kiválasztandó anyagok mellett ez az elsődleges vizelet a szervezet számára még mindig fontos összetevőket is tartalmaz. Az ezt követő második szűrési szakasz során olyan értékű anyagokat, mint pl aminosavak, elektrolitok, és a cukrok a vesetubulusokon keresztül visszakerülnek a véráramba (újraszívódnak).
Mi a szűrés?
A vesetestek és a vese tubulusok együtt alkotják a nephront, amely a vese. A párosított szervben kiszűrt anyagcsere végtermékeit vizeletanyagoknak nevezzük. A vizelet a szervezetből származó toxinokat is tartalmaz, amelyeket a húgyutakon keresztül kell kiválasztani. A magasabb molekuláris komponensek többsége vér valamint a vérsejtek visszatartódnak a szervezetben köszönhetően vese tevékenység. Ezenkívül a vesék szabályozzák a víz egyensúly test hosszú távú beállítását vérnyomás és vezérlő funkciója van az elektrolitnak egyensúly valamint a sav-bázis egyensúlyt. Végzik az újraszintézist szőlőcukor és termel hormonok mint például eritropoetin, ami fontos a vérképzés szempontjából. A szűrés során egy felnőtt ember veséjét átlagosan napi 1800 liter vér áramolja át. Ez körülbelül a vér 300-szorosa kötet az egész test. Ebből kötet, a vesék naponta körülbelül 180 liter primer vizeletet szűrnek ki, amely viszont körülbelül két liter végső vizeletbe koncentrálódik. A vesék barnavörös színűek és bab alakúak. Súlyuk egyenként 120-200 gramm. Gyakran a két vese bal oldala valamivel nehezebb és nagyobb, mint a jobb oldali. A veseszárny hossza tíz-tizenkét centiméter, szélessége pedig öt-hat és fél centiméter. Ha az egyik vese a normálnál lényegesen kisebb vagy teljesen hiányzik, a másik általában ennek megfelelően nagyobb.
Funkció és cél
A vesék szűrési munkáját a test szisztémája vezérli vérnyomás. Ez a nyomás általában a nap folyamán ingadozik. Például alvás közben alacsony, de fizikai aktivitás alatt magas vagy magas feszültség. A szűréshez azonban elegendő mennyiségre van szükség vérnyomás, amely ideális esetben nincs kitéve ingadozásoknak. A vesetestek (glomeruláris hajszálcsöves hálózat) nagymértékben képes biztosítani a vérnyomás ezen állandóságát, anélkül, hogy speciális idegi impulzusokra lenne szükség. Így a szisztémás vérnyomás jelentős ingadozása sem gyakorol negatív hatást a szűrésre. A vese ezen úgynevezett autoregulációja az érfeszültség és az érszélesség változásával érhető el a vesesejtekben. Ha a szisztémás vérnyomás emelkedik, a vese artériák összehúzódnak. Ez megakadályozza a nyomást az afferensben hajók a vesetestek túlzott növekedése. Ha a szűrési nyomás túl alacsony, az érzékelő rendszer nagyobb ellenállással reagál a kimenő (efferens) hajók. Ugyanakkor az ellenállás az afferensben hajók csökken. Ezen elv szerint még a szisztolés vérnyomás súlyos ingadozásai is alig befolyásolják a szűrés hatékonyságát.
Betegségek és panaszok
A vese betegségei többnyire az ereikből és a vese tubulusaiból származnak. Ezek hosszú, nagyon vékony csövek, amelyek elsősorban a szűrésben végeznek fontos funkciókat. Az érrendszeri betegségek nagyon gyakran összefüggenek a immunrendszer és főként a vérnyomás észrevehető változásaiban (többnyire emelkedésekben) nyilvánulnak meg. A tubulusokat általában fertőzések érintik, többnyire bakteriális eredetűek, valamint mérgezések (mérgezések). Hasonlóképpen, genetikai betegségek nagyon gyakran ott hatnak. Ha a vese érei és tubulusai súlyosan károsodnak, akkor akut vagy krónikus veseelégtelenség elég gyorsan bekövetkezik. Ez a betegség, más néven veseelégtelenség, hónapok vagy akár évek alatt is kialakulhat, és súlyos kudarcokhoz vezethet vesefunkció. Oda csökkenhet, hogy dialízis kezelés, vagy szélsőséges vészhelyzet esetén a veseátültetés szükségessé válik. Ha a vesék már nem teljesítik megfelelően a méregtelenítő feladatukat, vesekövek kialakulhat. Ezzel szemben vese rák nagyon ritka, és az összes rosszindulatú betegségnek csak egy-két százalékát teszi ki daganatos betegségek. Azonban a vesék súlyos károsodása és ezáltal a szűrés romlása mindig észrevehető negatív hatással van a vérnyomásra és a szervezet hormonszabályozására.
