A kolinerg válságot a kolinészteráz inhibitorok. Akut izomgyengeség és nikotin-szerű mellékhatások.
Mi a kolinerg krízis?
Kolinerg krízis akkor következik be, ha túl van acetilkolin. Acetilkolin biogén amin, amely a neurotranszmitter a testben. A neurotranszmitter található mind a központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer. Többek között a neuromuszkuláris véglemezen hat, ahol lehetővé teszi a vázizmok önkéntes mozgását. Azonban, acetilkolin szignálanyagként a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer preganglionikus neuronjaiban is előfordul. Amikor egy akciós potenciál megérkezik, acetilkolin szabadul fel a szinaptikus hasadék. Ott kötődik az úgynevezett kolinoceptorokhoz. Ezek a posztszinaptikus membrán receptorai. A receptorhoz való kötődés megváltoztatja az ionáteresztő képességet. Ez a változás gátlást vagy gerjesztést eredményezhet. Ezt követően az acetilkolinból hasadunk ecetsav és kolin a szinaptikus hasadék az acetilkolin-észteráz enzim. A neurotranszmitter bizonyos axonok terminális fejében termelődik. Az acetilkolint kolinból és acetil-CoA-ból állítják elő a kolin-acetil-transzferáz enzim és kis vezikulákban tárolják az idegsejtekben.
Okok
Normális körülmények között az endogén szintézis folyamatok nem válthatnak ki kolinerg krízist. A fő ok az acetilkolin-észteráz inhibitorok túladagolása. Az acetilkolin-észteráz enzim gátlása kevesebb acetilkolin lebontását eredményezi, ami túlkínálatot eredményez. Ehhez azonban legalább 600 milligramm dózisra van szükség piridosztigmin naponta. A tisztán kolinerg krízisek általában ritkák. Gyakrabban a túladagolás jeleit keverik az acetilkolin-hiányra utaló tünetekkel a rosszul kontrollált betegeknél. Acetilkolinészteráz inhibitorokat (AChE inhibitorokat) alkalmaznak a kezelésre Alzheimer-kór betegség. Alzheimer-kór a betegség az agykéreg progresszív atrófiájára utal. Ehhez társul a kognitív, társadalmi és érzelmi képességek hanyatlása. Az érintett betegek feledékenységben szenvednek, emlékezet veszteség, a beszéd megértésének hiánya, beszédzavarok és az együttérzés hiánya. Úgy gondolják, hogy az acetilkolin-észteráz blokkolók növelik az idegsejtek ingerlékenységét. Bár ez nem gyógyítja meg a betegséget, enyhíti a tüneteket.
Tünetek, panaszok és jelek
Túladagolás esetén túl sok acetilkolin marad a szinaptikus hasadék. Ez általános izomgyengeséget okoz. A betegek légszomjat tapasztalnak a légzőizmok gyengesége miatt. A légszomjat súlyos hörgőkiválasztás súlyosbítja. A fokozott szekréció miatt tüdőödéma vészhelyzetben kialakulhat. Tüdőödéma légszomj jellemzi, súlyos köhögés, és habos köpet. A betegek hányingert és hányást éreznek. A bőséges izzadás a kolinerg krízis tipikus tünete is. Továbbá, emésztőrendszeri görcsök és a hasmenés megeshet. A szívverés lelassul és vér túl alacsony a nyomás (alacsony vérnyomás). A lelassult szívverést is nevezik bradycardia az orvosi terminológiában. A kolinerg válságra jellemzőek az úgynevezett fasciculációk. Ezek akaratlanok összehúzódások nagyon kis izomcsoportok. Ezek közvetlenül a bőr, de általában nem eredményez semmilyen mozgást. Sok esetben ezeket az apró izomrángásokat az izom megszorításával lehet kiváltani. Ezen kis izommozgások mellett azonban nagy és fájdalmas izomgörcsök is előfordulhatnak. A betegek szorongást tapasztalnak, és agyi tüneteket mutathatnak. A kolinerg krízis során előforduló egyéb tünetek közé tartozik a fokozott nyálképzés és a beszűkült pupillák. Nikotinkapcsolatos mellékhatások is hólyag a működési zavar megszüntetése.
Diagnózis és lefolyás
A diagnózist általában a klinikai megjelenés alapján állapítják meg. A rövid gyógyszeres előzmények gyorsan megerősíthetik a gyanút. Röntgenfelvételek vagy CT-vizsgálatok mutathatók tüdőödéma, a kolinerg válság súlyosságától függően. Fizikális vizsgálat kiderül csökkent vér nyomás és pulzus. A kolinerg krízist meg kell különböztetni a myasthenicus válságtól. A myasthenicus krízis a betegség szövődménye myasthenia gravis. A miaszténikus krízishez szinte ugyanazok a tünetek társulnak. Hiányzik azonban a muszkarin és nikotin mellékhatások. Így a kolinerg krízissel ellentétben a myasthenikus krízis nem okoz hasmenés vagy egyéb gyomor-bélrendszeri tünetek.
Szövődmények
A legtöbb esetben a kolinerg krízis nagyon súlyos izomgyengeséget eredményez. Ebben az esetben a beteg általában már nem képes a mindennapi élet szokásos tevékenységeinek elvégzésére, emiatt súlyosan korlátozott. Légzési zavar is előfordulhat. Sok beteg pánikrohammal reagál a légszomjra, ami tovább rontja a feltétel. Maga a légszomj gyakran társul a köhögés. Nem ritka, hogy a szenvedők megtapasztalják hasmenés és a gyomor a gyomorhoz hasonló kellemetlenség influenza. A páciens életminőségét rendkívül rontja a kolinerg válság, és őszinte korlátok lépnek fel. A. Ürítése hólyag szintén gyakran már nem lehet ellenőrizni, és fokozott a nyálképzés. A kezelés elsősorban a lélegző nehézségek. Ez is stabilizálja a keringés és megakadályozza az akut vese kudarc. A betegnek szednie kell antibiotikumok. Súlyos esetekben antidotum is beadható. Ha a tüneteket korán felismerik és kezelik, általában további szövődmények nem fordulnak elő.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha az izomgyengeség és a kolinerg krízis egyéb jelei jelentkeznek a szedés után kolinészteráz gátlók, azonnal orvoshoz kell fordulni. Légszomj és súlyos köhögés hozzáadása esetén fennáll a tüdőödéma veszélye - ezért azonnal értesítse a sürgősségi szolgálatokat. Az olyan általános tüneteket, mint a gyomor-bélrendszeri panaszok és a szív- és érrendszeri problémák, szintén gyorsan tisztázni kell. Mivel a kolinerg krízis minden esetben orvosi vészhelyzet, ne várjon az orvosi diagnózissal. Különösen azok az emberek, akik rendszeresen szednek kolinészteráz inhibitorok vannak veszélyben. A megfelelő gyógyszer szedése legjobb orvosi felügyelet mellett. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyógyszert lassan a kívánt szintre kell állítani, hogy elsősorban ne következzen be kolinerg krízis. Ha a gyógyszer túladagolásra kerül: Ne várja meg a fent említett tünetek megjelenését, hanem azonnal menjen a legközelebbi kórházba. Ott neurológiai és intenzív orvosi ellenőrzés azonnal kezdeményezhető. Ha ezután tünetek jelentkeznek, a szükséges intézkedések azonnal lehet venni.
Kezelés és terápia
A kolinerg krízis sürgősségi helyzet, amely azonnali neurológiai és intenzív orvosi ellátást igényel ellenőrzés. A hangsúly a lélegző és a keringés. Gyakran a lélegző csak az által lehetséges csőbevezetés. Mesterséges lélegeztetés talan szukseges. Figyelni kell a vesefunkcióra is, mint veseelégtelenség kolinerg krízis során is előfordulhat. Ha fertőzés gyanúja merül fel, antibiotikum terápia korán meg kell kezdeni. A muszkarin mellékhatások, például hasmenés, fokozott nyálképzés és fokozott izzadás jól kezelhetők atropin ellenszerként. Az antidotumot antitoxinnak is nevezik. Az atropin egy olyan éjjeli árnyalatú növényekben található alkaloid, mint az angyaltrombita, nadragulya, maszlagés beléndek. Paraszimpatolitikus hatása van, azaz csökkenti a paraszimpatikus hatását idegrendszer. Ezenkívül kiszorítja az acetilkolin feleslegét a muszkarin receptorokból. Ha a kolinerg krízist az acetilkolinészteráz inhibitorok túladagolása váltotta ki, a betegeket azonnal újrakezdeni kell gyógyszeres kezeléssel.
Kilátás és prognózis
Azonnali sürgősségi orvosi kezelés nélkül a kolinerg krízis a beteg halálát eredményezi. A legtöbb esetben a túlélők egész életen át szenvednek Egészség károsodások. Az izom diszkomfort mellett a motoros korlátozások mellett a szorongás a tapasztalt légzési zavarból adódik. Ez lehet vezet a pszichológiai problémákra, ami jelentősen megváltoztatja a gyógyulási folyamatot. A beteg általános fizikai állapota feltétel gyakran erősen gyengült marad, ami a teljesítmény csökkenését eredményezi. Azonnali orvosi ellátással néhány beteg a vészhelyzet néhány hónapja alatt teljes gyógyulást tapasztal csőbevezetés lecsillapodtak és szellőzés természetes úton történik. Ezért a kolinerg krízis prognózisa nem minden beteg esetében azonos. A teljes gyógyulás azonban meglehetősen ritka. A legtöbb esetben az érintett személy egy másik alapbetegségben szenved, amely nem gyógyítható. Bár ezeknél a betegeknél a kolinerg válság legyőzhető, az alapbetegség tartós károsodáshoz vezet a már meggyengült állapot miatt Egészség. Mivel a kolinerg krízis oka általában az acetilkolin vagy más anyagok feleslege, megújult kolinerg krízis csak ritka kivételes esetekben fordul elő. Az orvosi kezelés stabilizálja a beteget, így nem következik be visszaesés.
Megelőzés
A kolinerg válságot csak jól kontrollált gyógyszerekkel lehet megakadályozni. Ezért a túladagolás legkisebb jele esetén forduljon orvoshoz. A figyelmeztető táblák tartalmazzák izomrángás, fejfájás, és fokozott nyálképződés. A hasmenés az acetilkolin-észteráz blokkolók túladagolását is jelezheti.
Követés
A kolinerg krízis nyomon követése során fontos, hogy az orvos megfelelően beállítsa a gyógyszert. Ez azt jelenti, hogy a betegeknek rendszeres utókövetésre van szükségük. Ez lehetővé teszi a pontos beállítást, amely megakadályozhatja a későbbi kolinerg kríziseket, vagy legalábbis csökkentheti a kockázatot. Kapcsolatban a terápia, a adag szigorúan be kell tartani. Túladagolás esetén a betegeknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk, vagy kórházba kell menniük. Itt a körülményektől függően intenzív orvosi és neurológiai ellenőrzés zajlik. Mivel a kolinerg krízist gyakran más betegségek is kísérik, a megfelelő terápiás intézkedések is végre kell hajtani. Ellenkező esetben az alapbetegség súlyosbodást vagy akár maradandó károsodást okozhat Egészség. Emiatt elengedhetetlen az orvosi kezelés és az ellátás. A visszaesések az egészség stabilizálásával is elkerülhetők. A betegséggel kapcsolatos jelek szoros figyelemmel kísérése szintén a nyomon követés része. Ha nem megfelelő időben félnek az akut izomgyengeségtől, akkor is bölcs dolog bizonyosodni róla intézkedések a balesetek megelőzése érdekében. A szenvedőknek vigyázniuk kell saját egészségükre. Kevésbé feszültség és a megterhelés segít megfékezni a mindennapi életben rejlő veszélyeket.
Itt tudod megtenni magad
A kolinerg válság olyan vészhelyzet, amely általában azonnali intenzív orvosi megfigyelést igényel. Azonnali sürgősségi orvosi beavatkozás nélkül az élet akár veszélyben is lehet. A kolinerg krízis túlélése után a további prognózis nem minden beteg esetében azonos, és az esetek többségében sem feltételezhető teljes gyógyulás, sajnos. Ezért a beteg teljes körű oktatása a klinikai képről és annak vezető tüneteiről döntő prognosztikai jelentőségű. Az intenzív gyógykezelés célja kezdetben a páciens stabilizálása, ugyanakkor a visszaesés kockázatának minél alacsonyabb szinten tartása. Itt feltétlenül szükséges a páciens együttműködése a megújult krízis megelőzése szempontjából. Mindenekelőtt össze kell állítani egy megfelelő egyéni gyógyszert, amelyet más alapbetegségekhez is igazítanak. A gyógyszeres kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg hosszú távon szigorúan betartja a vényköteles tervet. A gyógyszer engedély nélküli abbahagyása vagy megváltoztatása gyorsan megtörténhet vezet egy megújult kolinerg krízishez. A túladagolást is mindenáron kerülni kell. A klinikai kép ellen gyakran alkalmazott acetilkolinészteráz-blokkoló túladagolás esetén tipikus figyelmeztető jeleket okoz, amelyeket a betegnek mindenáron fel kell ismernie ahhoz, hogy a megújult kolinerg krízist korai stádiumban felismerje. Ide tartozik különösen a hasmenés, a megnövekedett nyálképzés, az ellenőrizetlen izomrángásés fejfájás. Ezért ezeknek a tüneteknek csak egy megjelenése is elegendő ok lehet arra, hogy az önsegítés keretében orvoshoz forduljon.
