A plazmodia néven ismert malária kórokozók és az Anopheles szúnyog továbbítja egy gazdaszervezetnek, amelyben parazita módon szaporodnak. A Plasmodium vivax az egyik négy kórokozója malária. A formája malária a parazita okozta malaria tertiana néven ismert, amelyet a betegség enyhébb formájának tekintenek.
Mi a Plasmodium vivax?
A Plasmodia a Sporozoa osztályba tartozik. Az új szisztematika hozzárendeli a kórokozók az Apicomplexa törzshöz. Minden plazmodiát az úgynevezett Anopheles szúnyog továbbíthat. A protozoonok megfelelnek a maláriának kórokozók. Parazitaként gyarmatosítják a vöröset vér a gazdasejtek és táplálkoznak hemoglobin, a vörös vér pigment. A hemoglobin a fertőzés során hemozoinná válik. Ez az átalakulás fertőzöttben jelenik meg vér sejtek feketésbarna pigmentként. Mint vörösvértesteket (piros vér sejtek) lebomlanak, mérgező bomlástermékek szabadulnak fel. Ezek a méreganyagok a malária jellegzetes lázas rohamait okozzák. A Plasmodium vivax a négy egysejtű Plasmodia család egyikének felel meg. Az egysejtű szervezet a malaria tertiana-hoz kapcsolódik. Nemzetközi disztribúció a kórokozó főleg a trópusi területeken és a szubtrópusi területeken található. Az őskorban a Plasmodium vivax Németországban is gyakori volt, és a mocsárral társult láz abban az időben. A kórokozó által okozott malaria tertiana a malária meglehetősen jóindulatú formájának felel meg, amely lefolyása során megkülönböztethető a malaria tropicától, és általában nem életveszélyes. A Plasmodium vivax vagy a Malaria tertiana fertőzések azonban viszonylag gyakoriak. A prevalencia évente körülbelül 100–400 millió új eset.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
Mint minden más malária parazita, a Plasmodium vivax is nőstény Anopheles szúnyogok harapásával terjed. A Plasmodium vivax elsősorban a Csendes-óceán nyugati részén fordul elő malária-parazitaként, de Dél-Amerikában egyaránt. Valamennyi plazmodia jellemzője a nemi és az ivartalan szaporodás váltakozása, amelyet a generációk váltakozása kifejezésnek neveznek. Gépi váltakozás történik. Az emberi fertőzés fejlődési fázisainak első része a skizogónia fázisa. A malária kórokozók úgynevezett sporozoiták formájában jutnak el gazdájuk testéhez. Megtelepednek a máj szövet, ahol schizontokká válnak a hepatocitákban. A schizonts lebomlása után a kórokozók merozoiták formájában vannak jelen, amelyek a máj és kolonizálja az ott lévő vörösvérsejteket. Belül vörösvértesteket, a kórokozók további merozoitává válnak a vér skizont szakaszában. Ezeknek a merozoitáknak egy bizonyos része nem éri el a szkizontok túlélési állapotát, hanem mikrogametocitákká és makrogametocitákká fejlődik. Ezek az egyedi gamontok ismételt szúnyogcsípés során visszakerülnek a rovarokba, kinek bél teljes ivarsejtekké érlelődnek és a nemi szaporodás részeként egyesülnek. Ezután egy zigóta behatol a szúnyog bélfalába, és oocisztát eredményez. Ez az oocista érik. Jelenleg ivartalanul felosztva 10,000 XNUMX sporozoit lehet az oocisztából. Az oociszták repedéssel szabadítják fel a sporozoitákat. Tól nyálmirigyek a nőstény szúnyog közül a sporozoiták visszakerülnek egy emberi vagy állati gazdaszervezetbe. Az összes plazmodiumhoz hasonlóan a Plasmodium vivax is így különböző fejlődési szakaszokon megy keresztül. Formájában máj schizonts, a kórokozók kerek vagy ovális alakúak, és legfeljebb 50 mikrométeresek lehetnek. A gazdaszervezetben történő szaporodás során a plazmodiális kórokozók általában egyetlen sejtet többször is megfertőznek, ezáltal trophozoiták keletkeznek. A fejlődés ezen szakaszában a házigazda vörösvértesteket dagad. A jellegzetes méretnövekedés mellett a vérsejtek más változásokon mennek keresztül, és jellegzetes színt kapnak, más néven Schüffner-féle stiplinget. A színváltozás elhanyagolható a Malaria Tertiana fertőzéseknél. A malária más formáiban a szúrás sokkal észrevehetőbb. A trofozoiták amoeboid citoplazmával vannak ellátva. Több mint 15 merozoita található mindegyik érett vér skizontban. A Plasmodium vivax éretlen gametocitái nincsenek felszerelve ameboid citoplazmával.
Betegségek és betegségek
A vivax faj plazmodiáit kötelező emberi kórokozóként írják le, és ezért szükségszerűen malária tertiana-t okoznak. Az inkubációs periódus legfeljebb három hét a fertőzött szúnyog megharapása után. Kemoprofilaxis esetén hónapos inkubációs periódusok fordulnak elő. A fertőzés kezdetén a betegek ciklikus betegségben szenvednek láz háromnapos lázritmusú epizódok. Között láz nap van egy lázmentes nap. A lázrohamot az ún fagyasztó szakasz, amely általában egy órán át tart. Ebben a szakaszban a beteg testhőmérséklete meredeken emelkedik. Az ezt követő hőfázis gyakran négy órán át tart, és azzal együtt jár égő az bőr, hányinger, fáradtság és a hányás. Sok esetben a beteg testhőmérséklete meghaladja a 40 Celsius fokot. A fertőzés harmadik fázisában izzadás lép fel. Ez az utolsó szakasz általában körülbelül három órán át tart. Az érintett személy hőmérséklete ebben a fázisban fokozatosan normalizálódik. A beteg lassan felépül. Lázmentes nap után bekövetkezik a következő lázroham. Rendszerint a malária tertiana betegei nem szenvednek életveszélyes általános állapotoktól. A Malaria tertiana elleni profilaktikus oltás még nem létezik. Ezért általában nem ajánlott a malária magas kockázatú területeire utazni. Ha az érintett területekre utaznak, kemoprofilaxisra van szükség. Maláriaellenes szerek fertőzés esetén hordozható, mint pl kinin. Kinin a vérben lévő szkizontokra hat, megöli a kórokozókat és stabilizálja az érintett személyt. Szintetikus szerek is rendelkezésre állnak a malária kórokozók ellen. Időközben azonban a kórokozók immunitást alakítottak ki a szintetikus anyaggal szemben szerek sokrétű.
