Szénhidrát anyagcsere: Funkció, szerep és betegségek

Szénhidrát anyagcsere ill cukor az anyagcsere létfontosságú folyamat az emberi testben. A szervezet működésének biztosításához elengedhetetlen a megfelelő energiaellátás. Szénhidrát a legfontosabb energiaforrás erre a célra. Bizonyos enzimek lebontják lenyelve szénhidrátok például egyszerű cukrokká szőlőcukor, és ebben a formában felhasználhatja őket a test. Ha az anyagcsere folyamata helytelenül zajlik, anyagcserezavar jelentkezik. A leggyakoribb rendellenesség cukor az anyagcsere az cukorbetegség mellitus.

Mi a szénhidrát anyagcsere?

Szénhidrát anyagcsere ill cukor az anyagcsere létfontosságú folyamat az emberi testben. Ábra mutatja szőlőcukor molekulák a véráramban. A szénhidrát anyagcsere szabályozza a abszorpció, átalakítása, szállítása és lebontása szénhidrátok az emberi testben. A folyamat több lépésben történik, és létfontosságú folyamat. A szénhidrátok, más néven cukrok, a legfontosabb energiaforrások az emberi test számára. A szénhidrát-anyagcserében zajló egyes folyamatok lehetővé teszik a szervezet számára a cukorgyártást molekulák a test számára felhasználható táplálékkal fogyasztva, energia formájában. A szénhidrátok lebomlanak az anyagcserében, felszívódnak a falon vékonybél és a véráramon keresztül jutnak be a test sejtjeibe. Cukor molekulák amelyek nem szükségesek az akut energianyereséghez, zsírmolekulákká alakulnak át vagy a máj és az izmok. A szénhidrát-anyagcsere végtermékei ürülékkel és vizelettel ürülnek.

Funkció és feladat

Együtt fehérjék és a zsírok, a szénhidrátok a tápanyagok fő csoportjai közé tartoznak, amelyek a diéta. A szénhidrátokat felosztjuk monoszacharidok (egyszeres cukrok), diszacharidok (kettős cukor) és poliszacharidok (több cukor). A monoszacharidok faliórái fruktóz, szőlőcukor és galaktáz. Az étkezés útján elfogyasztott szénhidrátok általában di- vagy alkohol formájában vannak jelen poliszacharidok. Annak érdekében, hogy a szervezet felhasználhassa ezeket a tápanyagokat, a cukormolekulákat először glükózzá kell átalakítani. Az emésztés során az emberi test felszabadít bizonyosakat enzimek amelyek lebontják a bevitt szénhidrátokat. A glükózt több anyagcsere-lépésben bontják, hogy kialakuljanak adenozin trifoszfát, ATP, és ebben a formában elérhető a test számára energiaforrásként. Minél összetettebb a szénhidrát szerkezete, annál hosszabb ideig tart az átalakulási folyamat a szervezetben. A agy különösen szüksége van glükózra, mint energiaszolgáltatóra. Miután a szénhidrátot glükózra bontották, a cukrot ATP formájában juttatják el a megfelelő testsejtekhez a véráramon keresztül. Ha a sejtek már elegendő energiával vannak ellátva, a glükóz új keményítőmolekulákká alakul össze a testben, és glikogén formájában tárolódik az izmokban és máj. Éhség állapotban vagy fokozott fizikai megterhelés esetén a glikogén újra glükózzá bontható és energiával látja el a szervezetet. A glikogén az emberi test szénhidrátkészlete. Ezek a tárolók azonban korlátozottak. Ha a raktárak már kellően megteltek, a fel nem használt szénhidrátok zsírsá alakulnak át a máj. Ezt a zsírt a zsírszövet tárolja. Ha az energiafelvétel hosszabb ideig meghaladja a szükséges energiát, akkor ez megteheti vezet nak nek elhízottság.

Betegségek és betegségek

Ha az anyagcsere nem megy zökkenőmentesen, úgynevezett anyagcserezavar jelentkezik. A szervezet nem tudja hasznosítani a bevitt tápanyagokat, és nem oda érkeznek, ahol szükség van rájuk. Egy specifikus enzim felelős az anyagcsere minden egyes lépéséért. Anyagcserezavar esetén tehát enzimhiba van. A következmény az, hogy az anyagok ott halmozódnak fel, ahová nem tartoznak, és ugyanakkor hiányoznak bizonyos tápanyagok a test egy másik helyén. A szénhidrát-anyagcsere leggyakoribb rendellenessége az ún cukorbetegség mellitus. Ez a betegség két fő csoportra osztható. 1-es típusú cukorbetegben a hasnyálmirigy sejtjei felelősek a inzulin megsemmisülnek. 2. típusban cukorbetegség mellitus, abszolút hiánya nincs inzulin. Inkább a hatása inzulin csökkenti az ellenállás kialakulása. Az inzulin az egyetlen hormon a szervezetben, amely képes csökkenteni vér cukorszint. Ez a hormon és megfelelője glükagon biztosítják, hogy a vér a cukorszintet állandóan tartják, és nélkülözhetetlenek az élethez. A szénhidrátok, például burgonya, tészta és kenyérpéldául a cukorszint a vér emelkedik. Magas vércukor szint jelzi, hogy a sejtek elegendő energiával vannak ellátva. Ebben az esetben az inzulin szekretálódik, ami elősegíti a glükóz felvételét az izmokba és zsírszövet, ezáltal ismét csökkentve a vércukorszintet. Továbbá az inzulin gátolja a glikogén felhasználható energiává történő lebomlását a májban. A glukagonmásrészt növeli a vércukorszintet azáltal, hogy elősegíti a glikogén felhasználható energiává bomlását a májban. A két hormonok így ellenőrzik a abszorpció és a szénhidrátok lebontása az emberi testben. Inzulin nélkül az emberi test vércukorszintje állandóan megemelkedik. A szervezet inzulin nélkül nem képes a szénhidrátok energiáját a sejtekbe szállítani. Továbbá ez feltétel károsítja a vért hajók és elősegíti a különféle másodlagos betegségeket. Ide tartoznak például keringési rendellenességek a karokban és a lábakban, szív támadások, stroke és vese rendellenességek. Ban ben diabetes mellitus, ezért mesterségesen kell ellátni a testet inzulinnal. 1. típus esetén diabetes mellitus, egész életen át tartó inzulin terápia elkerülhetetlen. 2. típus diabetes mellitus nem kell minden esetben gyógyszeres kezeléssel kezelni, sőt a változásával is gyógyítható diéta és elegendő testmozgás.