Az os sphenoidale részeként a sella turcica csontos szerkezetet képez az alján koponya. Nyereg alakú depresszió ül a agyalapi mirigy, amely kapcsolódik a talamusz az agyalapi mirigy szárán keresztül. Az emberi test hormonális folyamatait innen lehet irányítani.
Mi az a sella turcica?
A „sella turcica” kifejezés a latin „ülés” és „török” szavakból áll. Németül a „Türkensattel” kifejezést is szinonimán használják. A sella turcica az os sphenoidale (sphenoid csont) csontos kiemelkedése a koponya. A mediális síkban lévő középső koponyaüreget jobbra és balra osztja. Nevét a belga anatómusról, Adriaan van den Spieghel (1578 - 1625) anatómiai és sebészeti professzorról kapta. Összehasonlította ennek a csontszerkezetnek a bemélyedését egy magas hátú nyereggel, például a törökök szokták használni. A sella turcica az egyetlen test az emberi testben, amelyet egy egész népről neveztek el. Van den Spieghel először 1627-ben megjelent „De humani corporis fabrica libri decem” című munkájában találta ki a török nyereg kifejezést. A „sella turcica” kifejezés részletes tárgyalása megtalálható Joseph Hyrtl osztrák anatómus (1810 - 1894). „Onomatologia Anatomica” és „Az arab és a héber anatómiában” című műveiben tárgyalja.
Anatómia és felépítés
Anatómiailag a sella turcica az os sphenoidale-hoz tartozik. Ez az agycsont frontálisan fekszik az ossa temporalia és az os occipitale alján koponya. Fel lehet osztani testre (corpus ossis sphenoidalis) és két szárnyra (alae majores és minores) és a hátulról kinyúló processus pterygoidei-re. Ez a csont a legösszetettebb az emberi testben, és alakja miatt darázscsontnak is nevezik. A sella turcica az os sphenoidale felső oldalán található. Két oldalról a turkis nyeregre jellemző emelkedések láthatók. Elölről ez a tuberculum sellae (a nyereggomb) két oldalirányú dudorral, a processus clinoidei anteriores. A hátsó határt a dorsum sellae (a nyeregcsont) alkotja a processus clinoidei posteriores-szal. E két vetület között egy gödör nyílik a agy, a hypophysialis fossa. Itt van a agyalapi mirigy (hipofízis) található. A sella turcicát a dura mater egy része fedi át, amelyet diafragma sellae-nek neveznek. Ez elválasztja a agyalapi mirigy a bazális részeiből agy valamint látóideg csomópont.
Funkció és feladatok
A sella turcica csontos szerkezet. Mint ilyen, a passzív mozgásszervi rendszer része, amely hozzávetőlegesen 200-at tartalmaz csontok. Az os sphenoidale részeként a sella turcica párosítatlan, szabálytalan csont. Bonyolult felépítésük miatt ezeket nem lehet más csontformához rendelni. Az emberi koponya hosszú evolúció eredménye, amely hatékony módon formálta a testet. Szabálytalan csontként az Os sphenoidale támogató és védő funkcióval rendelkezik. Részt vesz a koponya formálásában is. Ellentétben a legtöbb más csontok az emberi testben az Os sphenoidale nem képezi egy vagy több izom eredetét vagy kapcsolódási pontját. Mint minden csont, az Os sphenoidale is tartalmaz velőt, és ezáltal metabolikus funkcióval rendelkezik. Kétféle csontvelő megkülönböztetik: vörös és fehér. A piros funkciója csontvelő differenciálatlan őssejtek kialakítása. Vérképzőnek nevezik csontvelő. Eritrociták, vérlemezkék és a leukociták ott termelik. A fehér csontvelő, más néven zsírvelő, energiaraktárként szolgál. Ha nagy veszteség van vér, a fehér csontvelő vörös csontvelővé alakul. Ezt a folyamatot vérképzésnek hívják. A csecsemőknél vörös velő található minden csontok a test; felnőttkorban csak a lapos és rövid csontokban található meg. A sella turcica az os sphenoidale részeként az agyalapi mirigynek ad otthont. Mivel az interfész a idegrendszer és hormonális egyensúly, többek között itt szabályozzák az anyagcserét, a növekedést és más endokrin szervek működését.
Betegségek
Az agyalapi mirigyet a sella turcica csontos szerkezete védi. Ennek ellenére ezen a helyen változások léphetnek fel a szövetben vagy betegségben. Az agyalapi mirigy daganatait gyakran csak évek után észlelik. Többek között az érintettek szenvednek hányinger, teljesítményvesztés, anyagcserezavarok vagy fejfájás. Ezenkívül a látómező hibái is előfordulhatnak, ha a látóideg részt vesz. Ebben az esetben a képdiagnosztika mellett a látómező szemészeti vizsgálata is szükséges. Az agyalapi mirigy daganatok többsége műtéti úton eltávolítható a orr. Ha az agyalapi mirigy nem látható a számítógépen, vagy mágneses rezonancia képalkotás vizsgál, üres sella-szindróma vagy szindróma van jelen. Ennek oka általában a agyhártya a sella turcicába. Ez a kitüremkedés az agyalapi mirigyet a sella széléig nyomja, üres képmás benyomását kelti a képalkotó vizsgálatok során. Egy másik ok lehet az agyalapi mirigy szövetének károsodása infarktus, műtét vagy sugárzás következtében. Ha az érintett személy klinikát nem mutat, további vizsgálatra nincs szükség. Az üres Sella szindróma a következőképpen nyilvánulhat meg fejfájás, állandóan folyós orrés látászavarok, többek között a tünetek. Ritkábban fordul elő a neurotranszmitter prolaktin. Ez tejszerű váladékhoz vezet a mellből, a menstruációs ciklus zavaraihoz, potenciazavarokhoz és meddőség. A tünetek okától függően műtéti úton vagy gyógyszeres úton kezelhetők.
