Roham: tünetek, okok

Rövid áttekintés

  • Leírás: Önkéntelen esemény görcsös vagy rángatózó mozgásokkal, esetleg eszméletvesztéssel.
  • Okok: Általában epilepszia, néha specifikus triggerrel (például megnövekedett koponyaűri nyomás, hipoglikémia, agyvelőgyulladás), de általában anélkül; ritkábban nem epilepsziás rohamok, például lázgörcs gyermekeknél vagy szélütés következtében fellépő rohamok.
  • Kezelés: Elsősegélynyújtás (például fejvédelem, fekvőtámasz), szükség esetén sürgősségi orvosi ellátás, az alapbetegség hosszú távú kezelése (pl. görcsoldókkal)
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Első roham, elhúzódó (3 percnél hosszabb) rohamok vagy rövid időn belül ismétlődő rohamok esetén: hívjunk mentőorvost!
  • Diagnosztika: Beteginterjú (kórtörténet), elektroencefalográfia (EEG), számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI), vér- és vizeletvizsgálat, szükség esetén agy-gerincvelői folyadék punkció

Mi a roham?

A roham általában hirtelen, önkéntelen esemény, görcsös vagy rángatózó mozgásokkal. A roham típusától függően az érintett személy elveszítheti az eszméletét. Néha egy roham mindhárom jellemzővel rendelkezik, néha nem.

Az emberek körülbelül 5 százalékának lesz rohama valamikor élete során.

Agyi roham (= az agyból eredő) során azonban minden rend felborul, így bizonyos idegsejtek csoportjai hirtelen egyszerre kisülnek, és összehangolatlan jeleiket szinkronban továbbítják. Úgymond megfertőzik az alsóbbrendű idegsejteket. Metaforikusan szólva, a rohamot úgy is leírhatjuk, mint „vihar az agyban”.

Roham: tünetek

A rohamot különböző tünetek jellemzik, amelyek a roham típusától és súlyosságától függően különböznek:

  • Önkéntelen, görcsös vagy rángatózó mozgások
  • Bizsergés vagy zsibbadás
  • Eszméletvesztés

A roham általában kevesebb, mint két percen belül elmúlt; néha csak néhány másodpercig tart. Hosszan tartó, generalizált rohamok után az érintettek gyakran kimerültnek érzik magukat, pihenniük és aludniuk kell.

Roham: okai

A rohamok leggyakoribb oka az epilepszia. Azonban nem minden rohamot okoz epilepsziás rendellenesség.

Vannak olyan rohamok is, amelyek nem az agy neurológiai rendellenességére vezethetők vissza, hanem pszichés okai vannak (például extrém stresszhelyzet). Az orvosok ezt pszichogén rohamnak nevezik.

Epilepsziás rohamok

Ezt meg kell különböztetni a tüneti epilepsziától, amelyben az epilepsziás rohamoknak ismert kiváltó okai vannak. Ezek tartalmazzák

  • Agyi sérülések: Az ilyen sérülések következtében az agyban hegszövet képződik, ami viszont a rohamok növekedését váltja ki.
  • Keringési zavarok: Az agy véráramlásának zavara (például szélütés esetén) esetenként epilepsziás rohamokat eredményez.
  • Daganatok vagy gyulladások: Néha az epilepsziás rohamok agydaganat vagy agy- vagy agyhártyagyulladás (encephalitis, meningitis) tünete.
  • Megnövekedett koponyaűri nyomás: Az agyban megnövekedett nyomás (pl. sérülés következtében) elősegítheti a görcsrohamokat.
  • Anyagcserezavarok: Néha az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) görcsrohamot vált ki.
  • Oxigénhiány: Hosszan tartó oxigénhiány (hipoxia) esetén a szervezet egy bizonyos ponton alul ellátott, ami néha rohamot vált ki az agyban.
  • Vizuális ingerek: Egyes embereknél például a diszkók villogó fényei vagy a videojátékokban a villogó fények rohamot váltanak ki.
  • Mérgezés: Néha a gyógyszerek, például a triciklikus antidepresszánsok rohamot váltanak ki.
  • Kábítószerek és alkohol: Amikor például egy alkoholista megvonáson megy keresztül, időnként görcsrohamok lépnek fel.

Rohamok – de nem epilepszia

Vannak, akik görcsrohamban szenvednek, de nincs epilepsziájuk. Az ilyen nem epilepsziás rohamok tehát nem a neuronok rohamokkal szembeni fokozott érzékenységéből fakadnak, hanem egy visszafordítható agyi rendellenesség vagy más olyan állapot, amely irritálja az agyat, mint például:

  • fejsérülés
  • ütés
  • fertőzés
  • gyógyszer
  • szerek
  • gyermekeknél: láz (lázgörcs)

Más betegségeket és rendellenességeket, amelyek néha izomgörcsökhöz vezetnek, meg kell különböztetni a görcsrohamoktól. Például egy tetanuszfertőzés (tetanusz) izomgörcsöket okoz az egész testben.

Rohamok gyermekeknél és csecsemőknél

A rohamok nem ritkák a csecsemőknél. A szülők számára egy ilyen esemény kezdetben sokkoló. A legtöbb esetben azonban az ok ártalmatlan.

A lázas fertőzések például görcsrohamokat váltanak ki. Ezek a rohamok általában csak rövidek, és nem okoznak maradandó károsodást. Azonban az epilepszia, a szülés közbeni agykárosodás és az anyagcserezavarok is néha rohamokat okoznak a csecsemőknél.

Olvassa el a „Görcsrohamok gyermekeknél és csecsemőknél” című cikket, hogy megtudja, hogyan jelennek meg a rohamok nagyon kisgyermekeknél, és hogyan lehet a legjobban reagálni rájuk.

Roham: Mi a teendő?

Elsősegélynyújtás roham esetén

Ha azt látja, hogy valakinek rohama van, maradjon higgadt – még akkor is, ha egy ilyen teljes testre kiterjedő görcs gyakran ijesztő látvány. A roham általában néhány percen belül magától megszűnik. A következő ajánlások is érvényesek:

  • Távolítsa el a görcsös személy közelében lévő veszélyes tárgyakat, hogy ne sértse meg magát.
  • Védje a fejet (pl. párnával).
  • Ne tartsa az érintett személyt.
  • Ne tegyen semmilyen tárgyat a szájába ékként (pl. kanalakat) – fennáll a sérülés veszélye, és a beteg belélegezheti vagy lenyelheti a tárgyat.
  • Biztosítsa a légutakat úgy, hogy a beteget hason fekvő vagy stabil oldalfekvésbe fordítja.
  • Hívjon mentőt, ha a roham három percnél tovább tart.

A legjobb, ha megállítja az időt, hogy ténylegesen felmérje, mennyi ideig tartott a roham. Vészhelyzetekben az időérzék gyorsan kiszakad az ízületből.

Rohamok orvosi kezelése

Görcsrohamok esetén az orvos megpróbálja kezelni az okot. Például, ha hipoglikémia váltotta ki a rohamot, a beteg glükózt kap (általában infúzió formájában). Lehetőség szerint az alacsony vércukorszint okának – ebben az esetben gyakran a diabetes mellitusnak – a kezelését is megkezdi az orvos.

  • Görcsoldó gyógyszerek (görcsoldó vagy epilepszia elleni szerek)
  • A lehetséges kiváltó tényezők (például túlzott alkoholfogyasztás, alváshiány) elkerülése
  • Szükség esetén sebészeti beavatkozás az agyban (kevésbé gyakori)

Rohamok: mikor kell orvoshoz fordulni?

Az első roham után – akár gyermekkorban, akár felnőttkorban – mindig tanácsos orvoshoz fordulni. Csak így lehet tisztázni a lehetséges okokat és diagnosztizálni az alapbetegségeket. A rohamokért felelős szakember egy neurológus.

Néha az érintettek észre sem veszik, hogy rohamuk van vagy éppen volt, például hiányzások esetén. Azoknak a kívülállóknak, akik ezt észreveszik, a legjobb, ha ezt tisztázzák.

Mikor hívjunk mentőt roham esetén?

Ha egy másik személynél is rohamot észlel, nem feltétlenül szükséges mentőt hívni: Ha tudja, hogy a beteget már kezelik rohamokkal, és a roham rövid időn belül magától megszűnik, általában nincs szükség orvosi segítségre.

A következő esetekben azonban mindig tanácsos orvost hívni:

  • Amikor először jelentkezik roham
  • Ha a roham három percnél tovább tart (az úgynevezett status epilepticus kockázata)
  • Ha 30 percen belül több roham is fellép

Ha az egyik szemlélődőnek a kezében van mobiltelefon vagy más kamera, ebben az esetben nagyon hasznos a roham filmezése: egy videó, amelyen az orvos láthatja a rohamot elszenvedő személy mozdulatait és arcát, nagy segítség diagnózis.

Mennyire veszélyes a roham?

Az egyszeri rohamok általában nem veszélyesek, és maguktól elmúlnak. Az öt percnél tovább tartó epilepsziás roham (status epilepticus) azonban életveszélyes. Ez azonnali orvosi kezelést igényel.

Elvileg az is veszélyes, ha valaki nem biztonságos helyzetben – például egy autó volánjánál, tetőn vagy láncfűrésszel végzett munka közben – kap rohamot. Az epilepsziásoknak ezt a szívükre kell venniük, még akkor is, ha az utolsó roham óta eltelt egy kis idő.

Roham: vizsgálatok és diagnózis

Először is az orvos tisztázza, hogy valóban előfordult-e roham. Ehhez először kizár más okokat, amelyek hasonló tüneteket okoznak. Ha a betegnek valóban volt rohama, akkor tisztázni kell az okot, és szükség esetén kezelést kell kezdeni.

A tünetek pontos leírása – akár maga a beteg, akár hozzátartozói által – már nagyon sokat segít. Az orvos olyan kérdéseket is feltesz, mint pl

  • Mennyi ideig tartott a roham?
  • Milyen gyorsan gyógyult/gyógyult a beteg a roham után?
  • Vannak-e olyan tényezők, amelyek kiválthatták a rohamot (zajok, villogó fény stb.)?
  • Van-e már meglévő vagy mögöttes állapot (pl. agyi fertőzés), vagy nemrégiben történt fejsérülés?
  • Fogyassz-e Ön/fogyaszt a beteg kábítószert, például alkoholt? Jelenleg zajlik a kivonás?

Ezután elektroencefalográfiát (EEG) használnak a páciens agyhullámainak mérésére és rögzítésére az esetleges rendellenességek kimutatása érdekében. Az orvos a mérés során is megpróbálhat rohamot kiváltani – például bizonyos fényingerekkel, vagy szándékosan hiperventillációt okozva a betegben.

Az EEG hosszabb időn keresztül is rögzíthető. Lehetőség van ezen idő alatt a páciens filmfelvételére is (videós EEG monitorozás), így az orvos pontosan láthatja, mi történik egy (esetleges) további roham során.

A görcsrohamok lehetséges okainak azonosítása érdekében az orvos számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) alkalmazhat, hogy részletes keresztmetszeti képeket készítsen az agyról. Lehetséges lehet olyan szerkezeti változások azonosítása (például szélütés vagy daganat által okozott), amelyek görcsrohamokat okoznak.

További vizsgálatok előírhatók. Ezek közé tartozik az agy-gerincvelői folyadék minta vétele és elemzése (lumbalpunkció), ha a rohamok okaként az agy fertőzését gyanítják.