A neurasthenia kifejezés régebben az idegi panaszok széles körében elterjedt név volt. A modern orvostudományban nagyrészt felváltotta a kifejezés Krónikus fáradtság szindróma.
Mi az a neurasthenia?
A neurasthenia kifejezés a idegek, az idegek túlzott ingerlése. Ez volt az egyik leggyakoribb diagnózis a 19. században és a 20. század elején, amikor nem találtak szerves okot a fizikai problémákra. Mivel szerves károsodást nem lehet kimutatni, a neuraszténiát ma inkább mentális rendellenességnek vagy neurózisnak tekintik, bár azt, hogy az okok inkább pszichológiai vagy fizikai okok, még nem vizsgálták alaposan. A neurasthenia különféle jelei hosszú betegség, erős mentális betegség után jelentkezhetnek feszültségek, tartósan magas időszakok koncentráció vagy érzelmi problémák. Az érintett személyek ekkor kimerültségben szenvednek és Krónikus fáradtság kisebb fizikai vagy szellemi megterhelés alatt is. A „neurasthenia” kifejezést George M. Beard New York-i neurológus találta ki, aki látta, hogy a idegek reakciója korának elektromos forradalmára. A modern orvostudomány úgy nevezi Krónikus fáradtság szindróma vagy kiégés szindróma.
Okok
A neurasthenia általában hosszan tartó mentális feszültség, hosszan tartó stresszes helyzetek vagy betegség eredménye. Az emberek gyakran a rehabilitációs kezelések során kapják meg a diagnózist, különösen akkor, ha a munkahelyükön is nagy a nyomás. A tartós munkahelyi nyomás teljesítési nyomáshoz vezet, ami a dolgozó embereket egyre inkább nyomás alatt érzi, hogy csak működniük kell, és nem szabad megengedniük, hogy önállóan cselekedjenek. Azok a személyek, akiknek olyan személyes tulajdonságaik vannak, mint az ambíció, a hajlam a perfekcionizmusra, nem megfelelő feszültség a vezetői képességek, a segítő szindróma vagy a nemet mondani képtelenség néha különösen veszélyeztetettek. A túlzott igények, amelyeknek már nem tudnak megfelelni, belsőleg kiégnek. A neuropathiától eltérően a neurasthenia nem jár szerves károsodással a idegek. Különböző okokat láttak különböző időpontokban. Sigmund Freud a szexuális energia felhalmozódásában látta, más kutatók nárcisztikus rendellenességnek tekintették önértékelési problémák vagy sikertelen konfliktusos magatartás miatt. Jelenleg az okok többségét a külső hatások vagy a testi és szellemi túlterhelés miatti ingerterhelés okozza.
Tünetek, panaszok és jelek
A neurasthenia különféle tünetekkel járhat. Gyakori jelek a kimerültség és gyakoriak fáradtság, szorongás, szív neurózisok, valamint neuralgia. De szintén fejfájás, koncentráció problémák, ingerlékenység és melankólia a jelek között szerepelnek. Néha a betegség nemi hajlandóságban vagy szexuális rendellenességekben nyilvánul meg. A tüneteket külső ingerek kedvezhetik, de túl sok monotonitásból is fakadhatnak. Még kisebb fizikai és szellemi feszültség a szenvedők gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, mint az egészséges embereké. Ez a klinikai kép a 19. század vége óta ismert. Robert Musil osztrák írónőről például ismert, hogy 1913-ban ideggyógyászt keresett fel, mivel szívdobogása volt fokozott pulzus, izomrángás elalváskor emésztési rendellenességek, depressziós hangulatok és mentális fáradtság. Abban az időben könyvtárosként dolgozott a Műegyetemen, és szenvedett e munka unalmától.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A tünetek széles skálája miatt a neurasthenia diagnosztizálása nem könnyű. Az érintett személyek szubjektíven nagyon erősen szenvednek a tüneteiktől, még akkor is, ha szerves okuk nem található számukra. Ezenkívül a betegség lefolyása általában fokozatos. A diagnózis felállítása előtt gyakran évekbe telhet. Gyakran először a fizikai panaszokat hosszú ideig megvizsgálják, és szükség esetén kezelik. A korai diagnózis a legkedvezőbb, mert a legtöbb beteg aggódva figyeli panaszait, ami új félelmeket vált ki, amelyek fokozhatják a tüneteket. Gyakran több orvost keresnek fel, hogy végre okot találjanak. A legtöbb esetben a diagnózist a pácienssel folytatott mélyreható megbeszélések útján állapítják meg a tünetekről, miután a fizikai okokat kizárták.
Szövődmények
Neurasthenia esetén az érintett személy általában krónikus betegségekben szenved fáradtság. Ez nagyon negatívan befolyásolja a beteg életminőségét és képes vezet hosszú távon súlyos szövődmények vagy kellemetlenségek. Általános szabály, hogy ez a betegség zavart és szorongást is okoz. Zavarok koncentráció előfordulhatnak, amelyek nagyon negatív hatással vannak a gyermek erdőirtására. Továbbá az érintett személyek szexuális hajlandóságtól, ingerlékenységtől vagy depresszió. A neurasthenia is vezet emésztési problémák vagy fokozott pulzus aránya a további tanfolyamon. Alvászavarok és izomrángás előfordulhat. Általános szabály, hogy a neurasthenia jól kezelhető. Csak súlyos esetekben szükséges a gyógyszeres kezelés. Antidepresszánsok különféle mellékhatásai lehetnek. Továbbá az érintettnek meg kell tennie csökkenti a stresszt a neurasthenia tüneteinek elkerülése érdekében. Általános szabály, hogy a betegség lefolyása pozitív, ha a neuraszténiát elég korán diagnosztizálják és kezelik. Az egészséges életmód nagyon pozitív hatással van a betegségre.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Kitartó feszültség és érzelmi megterhelés vezet súlyos Egészség károsodások. Ha az érintett személy hosszabb ideig alvászavarok, belső nyugtalanság vagy apátia szenved, orvoshoz kell fordulni. Ingerlékenység, hangulatingadozás vagy a viselkedési problémák a szabálytalanság jelei, ezért azokat meg kell vizsgálni és tisztázni kell. A figyelemhiány, a mentális teljesítmény csökkenése, valamint a koncentráció zavara további jelzés a meglévő problémára. Az orvoslátogatásra szükség van, amint a mindennapi vagy szakmai követelményeket már nem lehet megfelelően felfogni és teljesíteni. Depresszív hangulat, a közérzet elvesztése és az életöröm esetén ezt jelenteni kell az orvosnak. Ha csökken a libidó, nőknél a menstruációs ciklus szabálytalanságai, általános rossz közérzet és fejfájás, orvosra van szükség. Szorongás, gyors kimerültség, valamint emésztési rendellenességek jelentkeznek, amikor a Egészség feltétel jelen van. Azonnal orvoshoz kell fordulni, amint a panaszok változatlanok maradnak, intenzitásuk növekszik vagy egyéb tünetek jelentkeznek. A táplálékbevitel változásai, súlyproblémák, elégedetlenség és izomrángás A szem, valamint a végtagokat orvoshoz kell mutatni. Szív szívdobogás, emelkedett vér nyomás és a társadalmi és közösségi életben való részvétel elvesztése aggodalomra ad okot. Az ok-okozati vizsgálat megindításához meg kell látogatni az orvost.
Kezelés és terápia
A neurasthenia esetén fellépő idegi tünetek annak a jele, hogy a test öngyógyító erejét a külső igények meggyengítették. Ezért az érintetteknek mindenekelőtt le kell váltaniuk a sebességfokozatot, és meg kell szedniük az időszakokat kikapcsolódás a regenerálódás érdekében. Egyénileg szabott viselkedésterápia ajánlott a rendellenességet elősegítő viselkedési minták új, egészséget elősegítő szokásokkal történő felváltása. A könnyű testedzést a párhuzamosan lehet a legjobban végezni, hogy csökkentse a páciensek által a panaszaik következtében megjelenő pihenési hajlamot. Fontos, hogy a test a lehető legtöbbet tegye, miközben a lehető legtöbb pihenést biztosítja. Mivel a neurasthenia szisztémás betegségnek számít, amelyben nem világos, hogy az okok inkább a lélekben vagy a testben rejlenek-e, az életmódot a viselkedésterápia. Ha depresszió és szorongásos tünetek jelentkeznek, antidepresszánsok egyidejűleg felírható. Hasznos és fontos, hogy az érintettek megtanulják csökkenti a stresszt ismét egészséges módon.
Kitekintés és előrejelzés
A neurasthenia prognózisa több tényezőtől függ, és esetenként változó. A gyógyulás kilátásait jelentősen befolyásolja a beteg személyiségstruktúrája. Azokban az emberekben, akik nagy nyomást gyakorolnak magukra és folyamatosan magas elvárásoknak vannak kitéve, a neuraszténia hosszú távú terhet jelenthet. A betegség legyőzéséhez alapvető újragondolás és életmód-kiigazítás szükséges, ami gyakran csak tartós sikerhez vezet pszichoterápiás kezelés alatt. tanácsadás. A korábbi terápia kezdődik, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha a tünetek már régóta fennállnak, nehéz bizonyos automatizált viselkedéseket megváltoztatni vagy teljesen elvetni. Ezenkívül a kezeletlen ideggyengeség is vezet nak nek depresszió, amely hosszabb és intenzívebb kezelést igényel. A prognózis javul, ha a szenvedő éleslátó és hajlandó felismerni a rá jellemző stresszorokat, és új stratégiákat dolgoz ki a stressz kezelésére. Az önbizalom erősítése megoldható kihívásokkal és a társadalmi kapcsolatok ápolásával szintén hozzájárul a betegséggel való megbirkózáshoz. A neurasthenia hosszú távú gyógyulásához a kiváltókat a lehető legjobban meg kell találni és meg kell szüntetni. A régi viselkedésbe való visszatérés a tünetek bármikor megismétlődhet.
Megelőzés
Az idegi rendellenességek jó megelőzése jó egyensúly a stressz és a pihenés között. Azok számára, akik gyakran magas nyomás alatt dolgoznak, váltson sebességet. Néha segít egyszerűen több szünetet tartani és az ülést rangsorolni. Ha túl sok az egyhangúság, a változatosság segít, és ha az idegeket túl stimulálják, a stresszorok minimalizálása segít.
Utógondozás
Rendszerint csak nagyon korlátozott vagy nagyon kevés intézkedések közvetlen utókezelés áll rendelkezésre a neuraszténia által érintett személy számára, ezért ideális esetben a betegnek nagyon korán orvoshoz kell fordulnia ebben a betegségben. Ez az egyetlen módja a további szövődmények és kellemetlenségek megelőzésének vagy korlátozásának, mivel ez nem lehetséges feltétel hogy meggyógyítsa önmagát. Minél korábban fordulnak orvoshoz, annál jobb a betegség további lefolyása. Gyakran a neurasthenia által érintettek függnek terápia pszichológussal. A saját családja vagy rokonai segítsége szintén nagyon fontos a depresszió és más pszichológiai zavarok megelőzése érdekében. A más ideggyengeségben szenvedő betegekkel való kapcsolat szintén pozitívan befolyásolhatja a betegség további lefolyását, mivel információcseréhez vezet, ami sokkal könnyebbé teheti a mindennapokat. Gyógyszeres kezelés során a betegnek mindig be kell tartania az orvos utasításait, és kérdése vagy mellékhatása esetén konzultálnia kell vele. Fontos továbbá biztosítani a helyes adagolást és a gyógyszer rendszeres szedését. Ebben a tekintetben a neurasthenia általában nem csökkenti a beteg várható élettartamát.
Mit tehetsz te magad
Az ideggyengeség jelenlétében megnyilvánuló sokféle tünettel összhangban az önsegítés lehetőségei is változatosak. Alapvetően mindegyikük célja enyhíteni stressz tényezők és teret teremtsen a helyreállításhoz. Az érintettek például rituálékat dolgozhatnak ki, amelyek koncentráltan és nyugodtan tartják őket. Különösen a reggeli rituálék adhatnak sokat erő a következő órákban. Ezt ki lehet egészíteni kikapcsolódás technikák, testmozgás, egészséges diéta és a szünetek határozott ütemezése. Például a neuraszténiában szenvedő embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy kifejezetten le tudjanak mondani a helyzetekről. E terek létrehozása tehát az önsegítés értékes formája. Ezen felül a visszavonulási helyek (például hobbik formájában) szintén értékesnek bizonyulhatnak. A. Számos fizikai tünete ellen feltétel (szédülés, hányingerstb.), néha segít letenni a testet és inni egy italt víz. Ha a fizikai tüneteket a szenvedő korán észreveszi, akkor általában jól leküzdhetők. Fontos elhagyni az (állítólag) kiváltó helyzetet. Az önsegítés intézkedések mert a neuraszténiát még mindig olyan technikák egészítik ki, amelyeket az érintett terapeuta taníthat meg. Mindegyiket csak a-nak kell tekinteni kiegészítés nak nek pszichoterápia.
