Ismétlődő törzskárosodás szindróma (RSI szindróma) - köznyelven hívják egér karja vagy titkári betegség - (szinonimák: ismétlődő feszültség sérülés; kumulatív trauma rendellenesség (CTD); foglalkozási túlhasználati szindróma (OOS); titkári betegség; ICD-10 M70. 8: Egyéb lágyrészbetegségek miatt feszültség, túlzott használat és nyomás) összefoglalja az ismétlődő (ismétlődő), egyenletes mozgás miatt felmerülő panaszokat a karokban. Ez azt jelenti, hogy krónikus túl- és visszaélések vannak, általában az egyik karral. A vállak és nyak szintén gyakran érintettek. A tünetek az izmokhoz rendelhetők, inak, szalagok vagy akár idegek.Könyvesen az RSI szindróma nak, nek hívják egér karja, mert gyakori ok a számítógépes egér és a billentyűzet mindennapi működése.
A RSI szindróma nagyon gyakran fordul elő. A számítógépen napi három óránál hosszabb ideig dolgozó emberek körülbelül 60% -a panaszkodik a felső végtagok nem specifikus panaszaira. Pontosabb adatok a prevalenciáról (a betegség gyakoriságáról) még nem léteznek.
Pálya és prognózis: Minél korábban értelmezik megfelelően az ismétlődő törzskárosodás szindróma első jeleit, annál hamarabb képes az érintett megfelelő viselkedésmódosítással befolyásolni. A szindróma lassan és észrevétlenül kezdődik. Eleinte alkalmi húzás vagy bizsergés által észlelhető, pl ujj. A haladó szakaszban még a mindennapi életben még apró, ismétlődő mozdulatok is, pl. Vasalás, kormánymozdulatok autóvezetéskor, vezet nak nek fájdalom. Végül a tünetek nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek. Az RSI-szindróma tünetei nagyban eltérnek, ami gyakran megnehezíti a diagnosztizálást.
Csak a kiváltó mozgások hosszan tartó, általában több hetes megszakítása okozhatja az RSI-szindróma csillapodását. A tevékenység folytatása után azonban gyakran megismétlődik. Hosszú távon az érintett személynek meg kell változtatnia (meg kell változtatnia) a munkahelyi körülményeket, valamint a mozgásmintázatát. Csak így lehet megakadályozni a kronikációt.
Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában az ismétlődő törzskárosodás szindrómát már foglalkozási betegségnek ismerik el.
