A normális prosztata mirigy méhen belüli („belsejében méh„) A terhesség 12. hetében, de aztán kezdetleges marad, amíg pubertás korában tovább fejlődik androgének.
Endogén prosztata-összefüggő hormonok 90% -ban a herében és 10% -ban a mellékvesekéregben termelődnek.
Tesztoszteron a legfontosabb androgén. A here Leydig sejtjeiben termelődik luteinizáló hormon (LH) a agyalapi mirigy. Az LH szekrécióját (felszabadulását) viszont az LH-felszabadító hormon (LHRH) szabályozza a hypothalamus (a diencephalon szakasza). Tesztoszteron negatív visszacsatolási hatása van a hypothalamus és ezáltal lelassítja az LHRH, LH és tesztoszteron.
A legfontosabb androgén a mellékvese dehidroepiandroszteron (DHEA). Kialakulását az adrenokortikotrop hormon (ACTH). Stimulálása ACTH felszabadulás kortikotropin-felszabadító hormon révén történik (CRH).
A prosztata, mindkét androgének metabolizálódnak (metabolizálódnak) az 5-α-reduktáz által dihydrotestosterone (DHT). A DHT háromszor-ötször erősebb, mint maga a tesztoszteron. A magmembránban a DHT az androgénreceptorhoz kötődik, ez több közbenső lépésben olyan fontos növekedési faktorok felszabadulásához vezet, mint az epidermális növekedési faktor (EGF) vagy a vérlemezkéből származó növekedési faktor (PdGF).
A normális fejlődés és a prosztata funkciója a sejthalál és a sejtpótlás közötti kiegyensúlyozott homeosztázistól (áramlási egyensúlytól) függ. Az androgének ennek előfeltétele. Mind a kémiai, mind a műtéti kasztrálás (mindkét here eltávolítása) a sejthalál (apoptózis) arányának gyors növekedését eredményezi. Ezzel szemben az androgének ellátása helyreállítja a prosztata normális felépítését és működését.
A tesztoszteron mellett egyéb hormonok mára azonosították azokat, amelyek a prosztata növekedésével függnek össze. Például, v stimulálhatja a prosztata sejtek növekedését in vitro („a kémcsőben”), és a prosztatában FSH receptorokat is azonosítottak. Ez autokrin-parakrin növekedés szabályozó körre utal a prosztatában.
