A mozgás elmélete

Bevezetés

Szinte lehetetlen leírni vagy akár elemezni a mozgást. Túl sok tényező játszik szerepet az atlétikai mozgás jelenségének tanulmányozásában. Nézzünk meg egy embert futás például egy busz után, és hasonlítsa össze ezt a sporteseményt az olimpiai játékok 100 méteres futamdöntőjével.

A kívülről nézve kvázi azonos mozgás ennek ellenére nyilvánvalóan számtalan különböző szándékot teljesít. A sportmozgás megvalósításához mindig meg kell felelnie egy célnak. Az erdei futást ugyanúgy keveset hajtják végre a sport kedvéért, mint a maraton. Legyen Egészség, a teljesítmény javítása, a testformálás, a társadalmi szempontok vagy egyéb dolgok, egy sportmozgásnak mindig célja kell.

A mozgások osztályozása

A mozgások leírásában pszichológiai, szociális, pedagógiai és egyéb szempontokat kell implikálni. Az emberi mozgás a mindennapi mozgásra és a sportmozgásra oszlik. Ez utóbbiak mind olyan mozdulatok, ahol nem a mindennapi cselekedetekkel való megbirkózás célja a fő hangsúly.

futás az elmulasztott busz után tehát mindennapi mozgás, bár az általa kiváltott alkalmazkodási hatás megegyezik a sportmozgáséval. A sporttevékenység tehát mindig a fizikai teljesítmény fenntartását vagy javítását célozza. Ezenkívül egy sportmozgás külső és belső szempontokra oszlik. A külső szempont a mozgások objektív megjelenésére utal (ami kívülről látható). A belső szempont azokra a folyamatokra utal, amelyek az emberi testen belül zajlanak a mozgás során.

Meghatározás

A mozgáselmélet a sporttudomány része, amely az atlétikai mozgás megnyilvánulásával foglalkozik. A sportmozgás rendszerezése érdekében számos előfeltételnek meg kell felelnie. Az elmúlt években a mozgalom szemléletének négy különböző módja alakult ki.

A mozgás biomechanikai nézete szerint a sportmozgásokra és a sportolóra a biofizikai törvények vonatkoznak. A mozgás holisztikus nézete azt jelenti, hogy az általános sportmozgás több, mint az egyes mozgások összege (lásd MEINEL morfológiai megközelítését). A mozgás akkor tekinthető funkcionálisnak, ha bizonyos célkitűzés teljesül.

A képességalapú megközelítés arra az előfeltételre összpontosít, amelyre a sportolónak szüksége van a mozgások végrehajtásához. A személyes beállítottság és a teljesítményszint meghatározó szempontok ennek a megközelítésnek. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is: Testnevelés

  • Biomechanikai megközelítés
  • Holisztikus megközelítés
  • Funkcionális megközelítés
  • Képességorientált megközelítés

Kineziológia vs. emberi mozgástudomány

Egyszóval kineziológia a tanítás szó. Tehát azt kell feltételezni, hogy a mozgáselmélet kizárólag a mozgás didaktikai aspektusával foglalkozik. Azonban, kineziológia sokkal több, mint csak a mozgás tanítása.

A mozgáselmélet általános és speciális mozgáselméletre oszlik. Az általános mozgáselmélet olyan szempontokkal foglalkozik, amelyek nem egy adott sportágra jellemzőek, míg a speciális mozgáselmélet a sporttól függő folyamatokkal foglalkozik. E két terület kinezise a mozgástudományt eredményezi. kineziológia tehát a mozgástudományhoz tartozik. Más szerzők a kineziológia fogalmát használják a mozgástudomány szinonimáiként, míg mások a kineziológia fogalmát a kineziológia fogalmával helyettesítették.