Mi az a parathormon?
A parathormon 84 aminosavból (fehérje építőelemekből) álló hormon, és PTH-nak vagy paratirinnek is nevezik. Ha a vér kalciumszintje csökken (hipokalcémia), a mellékpajzsmirigy úgynevezett fő sejtjei parathormont termelnek. Ez elsősorban a véren keresztül jut el a csontokhoz. Itt egy összetett rendszeren keresztül stimulálja az oszteoklasztokat. Ezek speciális sejtek, amelyek lebontják a csontszövetet. A folyamat során kalcium és foszfát szabadul fel.
Ugyanakkor a parathormon befolyásolja a veséket, és biztosítja, hogy több foszfát ürüljön ki a vizelettel, és a kalcium újra felszívódjon a szervezetbe.
Összességében ez azt jelenti, hogy a parathormon növeli a kalciumszintet és csökkenti a foszfátszintet a vérben. Minél kevesebb foszfát van a vérben, annál több kalcium lehet szabadon jelen a vérben, különben a kettő együtt rosszul oldódó komplexet képez. A kalcium-foszfát komplexek lerakódhatnak a szövetekben, szervekben és az artériákban is, és keringési zavarokhoz vezethetnek.
A D3-vitamint (kalcitriolt) a vesében a mellékpajzsmirigyhormon is szintetizálja. A bélben növeli a kalcium felszívódását az étrendből.
A parathormon megfelelője a kalcitonin hormon, amely a pajzsmirigyben termelődik. Ellentétes hatása van a parathormonnak: a kalcitonin csökkenti a kalciumszintet és növeli a foszfátszintet.
Az orvos megméri a mellékpajzsmirigy hormon szintjét a vérben, ha a kalcium-foszfát egyensúly megzavarására gyanakszik. Ezenkívül a mért érték jelzi a mellékpajzsmirigy betegségeit, például a túl- vagy alulműködést. A parathormon értéket (PTH-érték) mindig a kalcium- és foszfátértékekkel együtt határozzuk meg.
Parathormon normál értékek
A vér parathormon szintjét a szérumból határozzák meg. Általában reggel vesznek vért egy üres betegtől. Különféle enzimek gyorsan lebontják a parathormont, ezért a mintát gyorsan kell feldolgozni. Egészséges felnőtteknél a mellékpajzsmirigy hormon szintje a vérben általában 15 és 65 pikogramm/ml (pg/ml) között van. Megjegyzés: Sok laboratóriumi értékhez hasonlóan a pontos referenciatartomány a módszertől függ.
Mikor túl alacsony a mellékpajzsmirigy hormon szintje?
A szervezet normális reakciójaként a mellékpajzsmirigyhormon szintje mindig alacsony, ha a vér kalciumszintje magas (hiperkalcémia). A kalciumszint azonban betegségek miatt is megemelkedhet, aminek következtében a mellékpajzsmirigyhormon túl alacsony marad.
Ha egyidejűleg csökken a mellékpajzsmirigy hormon és a kalcium szintje, akkor alulműködő mellékpajzsmirigyről van szó (hipoparatireózis): Bár a kalciumtartalom túl alacsony, a mellékpajzsmirigyek nem képesek több parathormon termelésére és kiválasztására ellenreakcióként. Az ok leggyakrabban a pajzsmirigy vagy annak környékén végzett műtét vagy autoimmun folyamatok. A legrosszabb esetben a hypocalcaemia görcsrohamokhoz és szívritmuszavarokhoz vezet.
Mikor túl magas a mellékpajzsmirigy hormon szintje?
Ahogy fentebb említettük, a mellékpajzsmirigyhormon fiziológiásan megemelkedik, ha alacsony a kalcium a vérben (hipokalcémia). Néhány embernél azonban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll fenn, amiben túl sok parathormon termelődik. Ezt hívják hyperparathyreosisnak.
A legtöbb esetben ez egy autonóm hiperfunkció (primer hyperthyreosis). Az esetek többségében a mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata (adenoma) okozza. Egy másik lehetséges ok a mellékpajzsmirigy megnagyobbodása (hiperplázia) vagy – ritkábban – rosszindulatú daganata (carcinoma).
A hyperparathyreosis bármely formája fokozott csontvesztést és átépülést vált ki. Ez röntgenfelvételeken látható, és gyakran csont- és ízületi fájdalmat okoz. Egyéb lehetséges tünetek közé tartozik a hányinger, hányás, vesekő és gyomor-bélrendszeri fekélyek.
Mi a teendő, ha a mellékpajzsmirigy hormon szintje emelkedett vagy csökkent?
A kezelés az alapbetegségen alapul. A hypoparathyreosisban kialakult kalciumszint csökkenést szájon át fogyasztott kalcium és D-vitamin kompenzálhatja. A daganatok kezelése tapasztalt onkológusok kezébe tartozik.
Primer hyperparathyreosisban a mellékpajzsmirigyek önállóan (autonóm módon) működő részeit műtéti úton eltávolítják. A vesebetegség hátterében a másodlagos hyperparathyreosis terápiája kiegyensúlyozott folyadékbevitelt és szigorú vérnyomásszabályozást foglal magában. Ezenkívül kerülni kell a foszfátban gazdag ételeket, például a dióféléket, és D-vitamint is kell fogyasztani. A cél a parathormon szintjének normalizálása a vérben.
