Rövid áttekintés
- Tünetek: többek között fájdalom, duzzanat, érzékenység és láz.
- Okai: Csökkent nyáltermelés, rossz szájhigiénia, gyógyszerek, autoimmun betegségek stb.
- Diagnózis: Anamnézis, fizikális vizsgálat, további vizsgálatok, például ultrahang, mágneses rezonancia képalkotás vagy endoszkópia.
- Terápia: Az októl függően, például antibiotikumokkal, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel
Mi a nyálmirigy gyulladása?
A nyálmirigy-gyulladás (szialadenitis, sialoadenitis) alatt az orvosok a fej nagy nyálmirigyeinek gyulladását értik. Ezek tartalmazzák:
- Függőmirigyek (Glandula parotidea): vizes váladékot termelnek.
- Submandibularis mirigyek (glandula submandibularis): nyálkahártyás vizes váladékot termelnek.
- Nyelv alatti mirigyek (glandula sublingualis): Nyálkahártya-váladékot termelnek.
A fültőmirigy gyulladása
A parotis mirigy gyulladásával kapcsolatban minden fontosat megtalál a Parotitis cikkben.
Mi a tünetek?
Különbséget tesznek akut és krónikus nyálmirigy-gyulladás között. Az akut sialadenitis gyakran a következő hirtelen fellépő tünetekkel jelentkezik (ha baktériumok okozzák):
- Fájdalom
- a mirigy duzzanata
- Nyomásérzékenység
- Kemény, durva állag
- Forró, vörös bőr a mirigy felett
- Láz, hidegrázás
- Nyirokcsomók duzzanata
A genny a kiválasztó csatornákon keresztül távozhat a szájüregbe. Étkezés közben fokozódik a mirigy duzzanata és fájdalma, mert a rágás serkenti a nyáltermelést. Az esetek mintegy 80 százalékában a nyálmirigy gyulladása csak az egyik oldalon jelentkezik.
Nyálmirigy-gyulladás: akut vírusfertőzés tünetei
Nyálmirigy-gyulladás: krónikus gyulladás jelei
A krónikus, visszatérő sialadenitis lassan és epizódosan halad előre. A mirigy fájdalmasan megduzzad. Gennyes vagy tejszerű szemcsés váladék ürülhet ki. Leggyakrabban a krónikus nyálmirigy-gyulladás egyoldalú. Ez is változhat egyik oldalról a másikra.
Meddig tart a nyálmirigy-gyulladás?
Okai és kockázati tényezők
A nyálmirigy-gyulladás okai változatosak. Míg a gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek a fertőző mumpszvírus okozta fültőmirigy-gyulladásban, addig az idősebbek nagyobb valószínűséggel szenvednek visszatérő bakteriális nyálmirigy-gyulladásban. Általában a szialadenitisnek a következő okai lehetnek:
- Rossz szájhigiénia, rothadt fogak, szájnyálkahártya-gyulladás
- Bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok, vízhajtók, antihisztaminok, béta-blokkolók, kalcium-antagonisták
- Autoimmun betegségek, például Sjögren-szindróma vagy Heerfordt-szindróma
- A fej és a nyak régiójának sugárterápiája vagy pajzsmirigybetegségek radiojód-terápiája
- A só-víz egyensúly megzavarása
- Krónikus betegségek, például diabetes mellitus vagy AIDS
A vírusok általában nyálmirigy-gyulladást okoznak azáltal, hogy a vérrel bejutnak a mirigybe. A tipikus kórokozók közé tartozik az Eppstein-Barr vírus, a citomegalovírus, a mumpsz vírus és az influenzavírus.
Nyálmirigy-gyulladás: Diagnosztika
- Mióta jelentkeznek a tünetek?
- Vannak olyan kiváltó tényezők, amelyek súlyosbítják a tüneteket?
- Krónikus betegségben szenved, mint például AIDS, cukorbetegség vagy reuma?
- Rendszeresen szed gyógyszert?
- Volt már fej vagy nyak sugárkezelése?
Fizikális vizsgálat
A következő lépésben kezelőorvosa letörli a nyálát, és megvizsgálja a kórokozók jelenlétét. A vérminta is hasznos lehet. Laboratóriumban meghatározhatók az ún. gyulladásos paraméterek. Ezek közé tartozik a C-reaktív fehérje, az eritrociták ülepedési sebessége és a fehérvérsejtek (leukociták) száma. Orvosa ezeket az értékeket használja annak megállapítására, hogy van-e gyulladás a szervezetében.
További vizsgálatok
Az endoszkópia során az orvos egy apró kamerát nyom át a mirigyek kiválasztó csatornáin. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy vizualizálja a csatornákat és a mirigyeket, szövetmintákat vegyen és öntözést végezzen.
Kezelés
Az antibiotikumok viszont nem hatékonyak a vírusok ellen. Vírus okozta nyálmirigy-gyulladás esetén csak a tünetek kezelhetők (tüneti terápia). Például az orvos olyan fájdalomcsillapítókat ír fel, amelyeknek gyulladáscsökkentő vagy lázcsillapító hatása is van, ilyen például az ibuprofén vagy a paracetamol.
Az otthoni gyógymódoknak megvannak a határai. Ha a kellemetlen érzés hosszú ideig fennáll, nem enyhül, vagy éppen súlyosbodik, mindig orvoshoz kell fordulni.
Emellett fontos odafigyelni a jó szájhigiéniára, igyon sok folyadékot és részesítse előnyben a lágy ételeket.
Ha a nyálmirigy-gyulladást autoimmun betegség okozza, orvosa glükokortikoidokat (kortizont) írhat fel. Elnyomják az immunrendszert, így gátolják a gyulladásos reakciót.
Konzervatív terápiával (például savas édesség, masszázs) nem eltávolítható nyálkövek esetén műtéti beavatkozás válhat szükségessé.
A betegség lefolyása és prognózisa
A nyálmirigy-gyulladás időben történő és megfelelő kezelésével általában néhány napon belül meggyógyul következmények nélkül.
Ha a bakteriális gennyes nyálmirigy-gyulladás kezeletlen marad, gennyes tok (tályog) képződhet. Ez végül áttörhet a szájüregbe, a hallójáratba vagy a nyaki szöveten keresztül kifelé. Ha a kiváltó baktériumok bejutnak a véráramba, potenciálisan életveszélyes vérmérgezés (szepszis) alakul ki.
Ha a krónikus nyálmirigy-gyulladást nem kezelik, lehetséges, hogy a mirigyszövet hegesedik vagy visszafejlődik.
A nyálmirigy-gyulladás kockázata elegendő folyadékbevitellel és alapos szájhigiéniával csökkenthető. A savas édességek és italok, valamint a cukormentes rágógumi serkentik a nyálfolyást, aminek megelőző hatása is van. A védőoltás segít a mumpszvírus okozta nyálmirigy-gyulladás ellen.
