Neurológiai vizsgálat: okok, eljárás

Mi az a neurológiai vizsgálat?

A neurológiai vizsgálat során az orvosok ellenőrzik a központi idegrendszer (CNS: agy és gerincvelő), valamint a perifériás idegrendszer működését. Ily módon számos neurológiai rendellenesség kimutatható és lokalizálható.

Mikor végeznek neurológiai vizsgálatot?

A neurológiai vizsgálat gyakori okai a következők:

  • a központi idegrendszer akut keringési zavarai, pl
  • agyvérzés, agydaganatok vagy tályogok
  • Porckorongsérv
  • epilepszia
  • a központi idegrendszer krónikus gyulladásos betegségei, pl. sclerosis multiplex
  • az agy vagy az agyhártya akut gyulladásai
  • a perifériás idegek anyagcserezavarai, pl. polyneuropathia cukorbetegségben
  • a perifériás idegek nyomással összefüggő funkcionális zavarai
  • Szédülés

Mit csinálsz a neurológiai vizsgálat során?

A neurológiai vizsgálat a következőket tartalmazza:

  • orvosi interjú a páciens kórtörténetéről és aktuális panaszairól (anamnézis)
  • a páciens tudatszintjének mentális felmérése
  • pulzusok tapintása és vérnyomásmérés
  • a tizenkét agyideg vizsgálata
  • a test erejének, érzékenységének, reflexeinek és koordinációjának vizsgálata

Az éberség, az érzékenység és a motoros funkciók tesztelése

Kezdetben az orvos felméri a páciens éberségét (éberségét), különféle kérdések – például születési dátum, keresztnév vagy tartózkodási hely – segítségével. Ha a beteg minden kérdésre helyesen tud válaszolni, állapotát „ébren és tájékozottnak” minősítik.

Ezenkívül az orvos ellenőrzi az egész test érzékenységét. Az érintés, a fájdalom, a hőmérséklet, a vibráció és a pozícióváltozások érzetét tesztelik.

Ezenkívül az orvos megvizsgálja a motoros funkciót, és a páciens izomerejét különböző erősségi fokokra osztja. Ily módon minden meglévő bénulás vagy görcs (spaszticitás) kimutatható.

Koordináció, tartás és egyensúly vizsgálata

A koordináció neurológiai vizsgálata ún. ujj-orr teszttel végezhető el. Ebben a vizsgálatban a páciensnek csukott szemmel és kezdetben kinyújtott karokkal először jobb, majd bal mutatóujját kell az orrához vinnie.

Az Unterberger lépésteszt a testtartás, a járás és az egyensúly tesztelésére szolgál: Itt a páciensnek 50-60 lépést kell megtennie a helyszínen csukott szemmel és kinyújtott karral. A térdeket mindig csípőmagasságig kell emelni.

A koponyaidegek ellenőrzése

A neurológiai vizsgálat során külön ellenőrzik a közvetlenül az agyból kiinduló agyidegeket:

  • I. Szaglóideg: Ellenőrzés szaglóvizsgálatokkal
  • II. Látóideg – látás: A tárgyakat vagy betűket bizonyos távolságból fel kell ismerni. A pupillareakciót úgy ellenőrzi, hogy az orvos lámpát világít a szemébe, és értékeli a pupilla reakcióját.
  • III. Szemmozgató ideg – szemmozgás: Itt a páciensnek képesnek kell lennie szemével követni az orvos ujját
  • IV. Trochleáris ideg – szemmozgás: A vizsgálat során a páciens befelé és lefelé néz. Az orvos mindkét szemet külön-külön megvizsgálja.
  • VI. abducens ideg – szemmozgás: A páciens kifelé néz az ellenőrzés érdekében. Ezt oldalról oldalra történő összehasonlítással is tesztelik.
  • VII. Arcideg – arckifejezések és ízlelés: Itt a beteg kifújja az arcát, összeráncolja a szemöldökét és csókolja a száját. A páciens ízlésérzékét is megkérdezik.
  • VIII. Vestibulocochlearis ideg – hallás és egyensúly: az orvos megdörzsöli az ujjait a fül közelében, hogy ellenőrizze a hallást. Az egyensúlyi tesztet az idegfunkció ellenőrzésére használják.
  • IX. Glossopharyngealis ideg – nyelés: Az orvos megvizsgálja a torkot és a nyelési képességet
  • X. Nervus vagus – belső szervek szabályozása: az orvos szívverés-, légzés- vagy emésztési rendellenességekről kérdez
  • XI. Nervus accessorius – a fejizmok része: az orvos lenyomja a vállakat, míg a beteg felhúzza. Ezenkívül a fejet az ellenállással szemben el kell tudni forgatni.
  • XII. Nervus hypoglossus – nyelv: a beteg kinyújtja a nyelvét és minden oldalra mozgatja

Reflexek vizsgálata

A neurológiai vizsgálat magában foglalja a reflexek vizsgálatát is. Az orvos reflexkalapács segítségével teszteli az úgynevezett izomreflexeket, például a bicepsz ínreflexet. Az orvos hüvelykujját helyezi a bicepsz inára, és megüti a kalapáccsal. Ha az alkar meghajlik, az érintett idegek sérülése szinte lehetetlen.

Az úgynevezett külső reflexek esetében a reflexválasz nem az ingert észlelő szervben jön létre. Ha például az orvos megsimogatja a combot, egy férfi heréje felemelkedik.

Ezenkívül tesztelik a primitív reflexeket, amelyek nem válthatók ki egészséges egyénekben, és csak újszülötteknél és csecsemőknél vannak jelen. A Babinski-reflexnél például a láb külső szélét erőteljesen dörzsöljük. Idegkárosodás esetén a lábujjak szétterülnek, és a nagylábujj felfelé emelkedik.

Milyen kockázatokkal jár a neurológiai vizsgálat?

Mire kell figyelnem egy neurológiai vizsgálat után?

A neurológiai vizsgálat befejezése után orvosa megbeszéli Önnel az eredményeket. A diagnózistól függően további technikai neurológiai vizsgálatokra kerül sor, mint például mágneses rezonancia képalkotás (MRI), számítógépes tomográfia (CT) vagy elektroneurográfia (ENG).