Mi a kapcsolat a stressz és a szorongás között?
A félelem olyan érzés, amely nagyon gyakran szubjektíven átélt stresszhez vezet. Önmagában a szorongás olyan alapvető érzés, amelynek célja a közvetlen veszély elleni védelem. Csakúgy, mint a stressz, ez a keringési rendszer aktiválódásához is vezet.
Ennek azonban mindig megvan az a jellege, hogy az érintett személy fenyegetettnek érzi magát. A stressz viszont meglehetősen stresszesnek tekinthető jelenség. Ezekből a megállapításokból az következik, hogy a tartós szorongás mindenképpen stresszt okozhat.
A szorongásos állapotokban a stresszt azonban nem külső tényezők, hanem belső tényezők okozzák. A félelem nevezetesen ahhoz a tényhez vezet, hogy a gondolatok csak a félelem felszabadulása körül forognak, és elkerülési magatartás indul meg. Ez viszont stresszhez vezet, mivel a mindennapi élet és a szokásos cselekvési módok megváltoznak.
A szorongás és a stressz tehát fenntartják egymást. Az ördögi kör megszakításához meg kell küzdeni a félelemmel. Ennek formája esetenként változó.
Például, ha valaki fél a tisztázó beszélgetéstől, a kiejtéstől félve elkerüli az illetőt. A kis kitérők vagy a hívás fogadásának elmaradása tehát az elkerülő magatartás része lehet, és tudat alatt stresszhez vezethet, mivel nagyobb figyelmet fordítanak a környezetre vagy a bejövő hívásra. Ha azonban a félelmet legyőzik és a beszélgetést folytatják, akkor a stressz is megszűnik, mivel nem szükséges elkerülni a hívást.
Ebben az összefüggésben fontos világossá tenni, hogy a félelem intenzitása nagyon változó, és nem a gyengeség jele. Inkább ez egyfajta ösztön, amelynek meg kell védenie a lehetséges veszélyeket. Néha azonban a veszélyek értékelése aránytalan, ezért ezeket újra kell értékelni.
Mi a kapcsolat a stressz és az alváshiány között?
Az alváshiány és a stressz két tényező, amelyek közvetlenül befolyásolják egymást. Mindkettő lehet egymás oka és következménye. Ha feltételezzük, hogy van alváshiány, a hiányzó alvás a test elégtelen helyreállításához vezet.
Ennek következménye a nap folyamán növekvő kimerültség, amely növekvő teljesítményvesztéssel nyilvánul meg. Ha ennek következtében egyre nagyobb hibákat követnek el, akkor ennek következménye lehet az érintett személy fokozott kritikája. Ez viszont fokozott stresszhez vezet, mivel az érintett jobban érzi magát nyomás alatt.
Egy ördögi kör automatikusan kialakul, mivel további munkát kell végezni az adott munkaterhelés teljesítéséhez. Mivel ez hosszabb időt vesz igénybe, az alvási idő gyakran tovább csökken. Ha viszont a stresszt az alváshiány kiváltó okának tekintik, akkor a stressz megakadályozza, hogy a test ellazuljon és megtalálja az alvás módját.
A nap folyamán megnövekedett feszültség megnehezíti a mindennapi életből való kikapcsolást a nap végén. Ebben az esetben gyakran a mentális foglalkozás és a nap tartalma akadályozza meg az elalvást. Az alvás időtartamát tehát lerövidíti az elalváshoz szükséges hosszabb idő. Ha az alvási idő olyan óriási mértékben csökken, hogy nem sikerül éjszakára helyreállni, akkor a nappali hatékonyság a már leírtak szerint csökken, és ismét egy ördögi kör alakul ki az alváshiánytól és a stressztől. Így ez a két tényező önmagában két különböző problémát jelent, de a nappali-éjszakai ritmusra gyakorolt hatásuk révén befolyásolják egymást. Ez érdekes lehet az Ön számára is: Az alváshiány következményei
