Mi az a vérhas (shigellosis)?

Rövid áttekintés

  • Leírás: Baktériumfertőzés (shigella) által okozott fertőző hasmenéses betegség.
  • Okok: Beteg személyek által közvetlenül szennyezett kézzel, vagy szennyezett élelmiszerrel, ivó- és fürdővízzel vagy tárgyakkal közvetve terjedő baktériumfertőzés
  • Tünetek: Gyakoriak a hasmenés (vizestől a véresig), hasi görcsök, láz és hányás.
  • Diagnózis: Megbeszélés az orvossal, fizikális vizsgálat (pl. baktérium kimutatása székletmintából).
  • Kezelés: Az orvos általában antibiotikumokkal kezeli a shigellosist. Emellett fontos a folyadék- és elektrolitellátás (pl. ivóoldatok). Csak ritkán van szükség kórházi tartózkodásra.
  • Megelőzés: Rendszeresen mossunk kezet, csak tiszta ivóvizet igyunk (pl. eredeti, lezárt palackokat), fogyasztás előtt főzzük meg vagy süssük meg alaposan az ételeket.

Mi az a vérhas betegség?

A vérhas – más néven shigellosis, shigella dizentéria, bakteriális vérhas, bakteriális vérhas vagy shigella vérhas – a Shigella nemzetségbe tartozó különféle baktériumokkal való fertőzés által okozott bélbetegség. Az orvosi nevén enterobaktériumoknak nevezett bélcsírák közé tartoznak.

A fertőzés gyakran súlyos hasmenést és hasi fájdalmat okoz. Németországban főként az utazókat, és különösen a rossz higiéniai körülmények között meleg országokból hazatérőket érinti.

A bakteriális vérhasat meg kell különböztetni az amőb vérhastól. Ez utóbbit nem baktériumok okozzák, hanem az Entamoeba histolytica (amőbák) parazita.

Hol található a shigella?

A Shigella világszerte elterjedt. A rossz egészségügyi viszonyok és a meleg éghajlat kedvez a betegség terjedésének, ezért különösen gyakori az úgynevezett fejlődő országokban. Tanulmányok szerint a Németországban előforduló shigellosis esetek főként olyan országokból származnak, mint Egyiptom, Marokkó, India, Kína és Törökország.

A bakteriális vérhas jellemzően gyakrabban fordul elő a meleg hónapokban (nyártól kora őszig). Leginkább az öt év alatti gyermekeket és a fiatal felnőtteket (20 és 39 év közöttiek) érinti a Shigella fertőzés.

Ebben az országban a vérhas néha közösségi környezetben is előfordul (pl. idősotthonokban vagy óvodákban), amikor a higiéniai intézkedéseket nem tartják be megfelelően.

Hogyan alakul ki a shigellosis?

A vérhas betegséget a Shigella baktériumok által okozott fertőzés okozza. Ezek a baktériumok toxinokat (endotoxinokat és exotoxinokat) kezdenek termelni a belekben, amelyek a bélnyálkahártya (általában a vastagbél) gyulladását okozzák. A shigella csoport leggyakoribb baktériumfajai a következők:

  • Shigella sonnei: elsősorban Nyugat-Európában elterjedt; viszonylag ártalmatlan
  • Shigella flexneri: elsősorban a keleti országokban és az USA-ban elterjedt; ritkább és meglehetősen ártalmatlan
  • Shigella boydii: főleg Indiában és Észak-Afrikában terjedt el
  • Shigella dysenteriae: főleg a trópusokon és a szubtrópusokon terjedt el; endotoxint képez, amely súlyos esetekben vastagbélfekélyhez vezet, és exotoxint (Shiga toxin), amely súlyos, akár véres hasmenéshez és keringési problémákhoz vezet

Hogyan történik az átvitel?

A baktériumok közvetett átvitele szennyezett élelmiszerrel, szennyezett ivóvízzel és fertőzött tárgyakkal (pl. törölközővel), valamint közös WC-használattal történik. A baktériumokkal szennyezett fürdővízen keresztül is előfordulhat.

A fertőzés olyan fertőzött személyeken keresztül is megtörténik, akik nem mutatnak tüneteket (tünetmentes hordozók vagy „kiválasztók”). A legyek képesek a baktériumokkal szennyezett székletrészecskéket tárgyakra vagy élelmiszerekre vinni. A shigella szexuális anális érintkezés során és esetenként szennyezett orvosi eszközökön keresztül is átterjedhet.

A Shigella nagyon fertőző, és már kis mennyiségben (kevesebb, mint 100 baktérium) is tüneteket okoz.

Mik a dizentéria tünetei?

Ha a szervezet túlzott mennyiségű folyadékot választ ki a hasmenés következtében, gyakran elektrolitokat is veszít, különösen nátriumot és káliumot. Súlyos esetekben a folyadék- és elektrolithiány a további lefolyásban hemolitikus urémiás szindrómához (HUS) vezet. Ez kis vérrögök (trombusok) képződésével jár az egész testben. Ezek blokkolják a létfontosságú szervek (pl. agy, szív, vesék) vérellátását. Veseelégtelenség, kóma és még keringési elégtelenség is lehetséges következmények.

A bakteriális vérhas tünetei röviden:

  • Heves, görcsszerű hasi fájdalom (kólika)
  • Hányás
  • Fájdalmas vágy a székletürítésre
  • Láz
  • Vizes-nyálkás-véres hasmenés
  • Fekélyek a bélben; bélvérzés; súlyos esetekben a bél kitágul és megreped (bélperforáció) vagy a hashártya begyullad (peritonitis)
  • Folyadékhiány (kiszáradás), elektrolitveszteség

Hogyan állapítja meg az orvos a diagnózist?

Shigella-fertőzés gyanúja esetén az első kapcsolatfelvételi pont a háziorvos. Szükség esetén vagy további vizsgálatokra szakorvoshoz vagy kórházba utalja a beteget. A shigellosis diagnosztizálásához általában elegendő a betegség jellegzetes tünetei és a székletvizsgálat.

A vérhas diagnosztizálásához az orvos először részletes interjút (anamnézist) készít az érintett személlyel. Ezt fizikális vizsgálat követi.

Legkésőbb három napnál tovább tartó súlyos hasmenés, véres vagy 38 Celsius-fok feletti láz kíséretében orvoshoz kell fordulni.

Beszéljen az orvossal

Fizikális vizsgálat

Ezután az orvos fizikális vizsgálatot végez. Például megtapintja a hasüreget, hogy nincs-e bekeményedés, vagy sztetoszkóppal ellenőrzi, hogy nincsenek-e feltűnő bélhangok.

Shigellosis gyanúja esetén az orvos az érintett személy székletmintája alapján állapítja meg a diagnózist. Például mikroszkóp alatt megvizsgálja a székletet, hogy megállapítsa, megnövekedett-e a fehérvérsejtek (leukociták) száma.

A Shigella közvetlenül a laboratóriumban is kimutatható. Ott az is megállapítható, hogy a kimutatott Shigella baktérium típusban kialakult-e már rezisztencia egy adott antibiotikummal szemben (antibiogram). Ez megmondja az orvosnak, hogy egy adott antibiotikum hatásos-e a shigella ellen vagy sem.

Mivel a shigella nagyon érzékeny, ajánlatos a lehető legfrissebb székletmintát speciális szállítótartályban azonnal a laboratóriumba szállítani.

Hogyan kezeljük a shigellosist?

A legtöbb esetben az orvos a shigella fertőzést antibiotikumokkal kezeli. Ezek lerövidítik a betegség időtartamát, csökkentik a kórokozók kiválasztódását (és ezzel a fertőzésveszélyt) és megelőzik a szövődmények kialakulását. Az azitromicin vagy ciprofloxacin hatóanyagok különösen hatékonynak bizonyultak. Az orvos az antibiotikumokat tabletta vagy súlyos esetekben infúzió formájában adja be.

Egyes shigella rezisztens bizonyos antibiotikumokra, ezért érzéketlenek ezekre a gyógyszerekre. Az orvosok elvileg csak azután javasolják az antibiotikumokkal való kezelést, hogy azok hatékonyságát az adott baktériumra vonatkozóan laboratóriumilag megvizsgálták (antibiogram). Ez biztosítja, hogy az antibiotikum valóban hatékony a kórokozóval szemben.

Ha általános egészségi állapota jó, bizonyos esetekben elkerülhető az antibiotikum-kezelés. Az orvos felméri, hogy ez lehetséges-e az Ön esetében.

Görcsoldó szerek

Folyadékok és elektrolitok ellátása

Az is fontos, hogy a szenvedők eleget igyanak, hogy kompenzálják a hasmenés miatti folyadékvesztést. Ha nem tudnak eleget inni maguk, vénán keresztül kapnak infúziót.

A szervezetben elvesztett ásványi anyagok és sók (elektrolitok) pótlására az orvos infúziókat is beadhat, vagy a gyógyszertárból innivaló elektrolitoldatokat írhat fel. Ha utazás közben nincs a közelben gyógyászati ​​segédeszköz vagy gyógyszertár, vészhelyzetben saját maga is készíthet elektrolitoldatot.

Ha nincs lé a házban, használhatunk helyette vizet vagy enyhe teát (pl. kamilla vagy csipkebogyó). Főleg külföldön azonban ügyeljen arra, hogy tiszta ivóvizet használjon!

A házi készítésű elektrolit oldat nem alkalmas súlyos betegségek kezelésére. Ha gyermekét vagy babáját hasmenés érinti, ha a hasmenés három napnál tovább tart, vagy ha vér van a székletben, azonnal forduljon orvoshoz!

Mi a vérhas lefolyása?

A betegség lefolyása a kórokozó típusától függően változik. Németországban főként Shigella sonnei (az esetek 70 százaléka) és Shigella flexneri (az érintettek körülbelül 20 százaléka) fertőzései fordulnak elő. Ez a két típus túlnyomórészt enyhébb betegségekhez vezet, de nagyon hevenyen kezdődnek, és általában nagyon fertőzőek.

Általános szabály, hogy a hirtelen tünetek, például a vizes hasmenés a fertőzés után körülbelül négy óra és négy nap között jelentkeznek. Egyes esetekben láz, étvágytalanság és hasi fájdalom is előfordul. Az enyhébb, ártalmatlan formákban a tünetek körülbelül egy hét múlva megszűnnek.

Ritka esetekben a baktériumok véglegesen megtelepednek a bélben, és továbbra is a széklettel ürülnek ki. Azokat az embereket, akiknél ez a helyzet, hosszú távú kiválasztóknak nevezik.

Ha a Shigella dysenteriae baktérium váltja ki a betegséget, a shigellosis lefolyása általában súlyosabb. Gyakran előfordul véres-nyálkás hasmenés, amelyet súlyos hasi görcsök kísérnek. Ezenkívül előfordulhat, hogy a betegség során a vastagbélben fekélyek képződnek, amelyek extrém esetekben a bél kitágulását vagy megrepedését okozzák (bélperforáció).

Mennyire veszélyes a vérhas?

A bakteriális vérhas súlyos és végzetes szövődményei azonban ritkák. Ebben az országban a betegség enyhébb lefolyása dominál, a fertőzések gyakran hirtelen és hevesen kezdődnek, és nagyon fertőzőek.

Meddig fertőző egy ember?

Azok a fertőzöttek, akik felépültek és nem mutatnak tüneteket, még körülbelül négy-hat hétig fertőzőek. Ennyi ideig lehet kimutatni a kórokozókat az érintett székletében.

Hogyan előzhető meg a vérhas?

A vérhas megelőzésének legjobb módja a rendszeres és mindenekelőtt alapos kézmosás:

  • Ehhez tartsa a kezét folyó víz alatt.
  • Alaposan dörzsölje át a kezét minden helyen (tenyér és hátoldal, ujjbegyek, ujjak és hüvelykujjak közötti rés) legalább 20-30 másodpercig elegendő szappannal.
  • Ezután ismét öblítse le a kezét folyó víz alatt.
  • Óvatosan szárítsa meg a kezét. A papírtörölközők alkalmasak nyilvános mellékhelyiségekben; otthon a legjobb, ha személyes, tiszta törölközőt használ.

Ha nem áll rendelkezésre folyó víz és szappan, használjon speciális fertőtlenítő törlőkendőket, zseléket vagy spray-ket a gyógyszertárban. Győződjön meg róla, hogy a bőre száraz, és alaposan dörzsölje be az összes területet körülbelül 30 másodpercig.

Ezenkívül tartsa be a következő intézkedéseket, különösen a melegebb országokban, ahol rossz a higiéniai viszonyok:

  • Ne igyon csapvizet, csak eredeti, lezárt ivópalackból.
  • Főzzük vagy süssük meg az ételt, mielőtt elfogyasztjuk.
  • Ne együnk salátát vagy gyümölcsöt héj nélkül (pl. szőlő, eper). Ehelyett egyél gyümölcsöt héjjal (pl. banán, narancs), és hámozd meg magad.
  • Kerülje a sekély, meleg vízben való úszást.

Ha egy háztartásban él valakivel, aki beteg, akkor a következőkre is figyelnie kell:

  • Az ágyneműt és a törölközőket legalább 60 Celsius fokos hőmérsékleten mossa.
  • Rendszeresen fertőtlenítsen minden tárgyat, amellyel a beteg érintkezett (pl. távirányító, villanykapcsoló, ajtókilincsek).