Meghatározás
A meiózis a nukleáris felosztás speciális formája, és érettség-elosztásnak is nevezik. Két osztódást tartalmaz, amely egy diploid anyasejtet négy haploid leánysejtté alakít. Ezek a leánysejtek egyenként 1-kromatid kromoszómát tartalmaznak, és nem azonosak. Ezekre a leánysejtekre van szükség a nemi szaporodáshoz.
Bevezetés
A férfiaknál a csírasejtek azok a spermiumok, amelyek a herék. Egy nő megfelelője a petesejtje, amely születésétől fogva megvan. Minden szülőből egy haploid csíra sejt összeolvad, így kettős halmaz képződik kromoszómák, amely a test minden más sejtjében megtalálható. Ha a két osztás egyike hibás a meiózis során, numerikus kromoszóma-rendellenességek fordulhatnak elő, például a 21-es triszómia (más néven Down-szindróma).
Mi a meiózis funkciója?
A meiózis funkciója a csírasejtek termelődése mind női, mind férfi organizmusokban. Ezekre szükség van a nemi szaporodáshoz, és ennek megfelelően megtalálhatók emlősökben és emberekben is. Meiózis után egy sejt kettős (diploid) halmazzal kromoszómák négy sejtté alakul, egyetlen (haploid) kromoszóma-készlettel.
A kromoszómakészletnek ez a redukciója nagyon fontos, mert különben két, kettős kromoszómakészletű csírasejt összeolvadna a megtermékenyítés során. Ennek eredményeként egy élőlény lenne egy négyszeres (tetraploid) kromoszóma készlet. Ez a kromoszóma-rendellenesség az összes vetélés körülbelül 5% -át teszi ki.
A kromoszóma készlet csökkentése és a csírasejtek termelése mellett a meiózisnak más funkciója is van. A meiózis biztosítja a genetikai sokféleséget azáltal, hogy véletlenszerűen elosztja a kromatidokat a négy leánysejt között. A genetikai anyag véletlenszerű eloszlása mellett az anyai és az apai közötti genetikai információcsere is megtörténik kromoszómák. Ezt a folyamatot keresztezésnek nevezik, és tovább növeli a genetikai rekombinációt és a sokféleséget. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is: A sejtmag feladatai
Mi a meiózis folyamata?
A meiózis lefolyása mindig ugyanaz, és nagyjából két részre osztható. Ezek viszont több fázisból állnak, amelyek azonban mindkét felosztásban azonosak. A meiózis első felosztása A meiózis a két kromatid megkettőzésével kezdődik, így a sejtnek kettős kromoszómacsoportja van, négy kromatiddal.
Ezt követi a meiózis első osztódása, amelyben a két kromoszómapár elválik egymástól. A kapott két sejtnek egy-egy kromoszómája van, két kromatiddal. Ezt a felosztást redukciós osztásnak nevezzük, mert a kromoszómák kettős halmaza feleződik.
Több fázisban halad, amelyeknek ugyanaz a neve, mint a mitózisban: Ezenkívül a meiózis ezen részében a genetikai anyag rekombinálódik a kromoszómákon belül. Ez bizonyos DNS-szegmensek cseréje mindkét kromoszóma között, amelyet keresztezésnek nevezünk. A meiózis második osztása A meiózis második része az úgynevezett egyenletosztásból áll.
Itt a két testvérkromatid el van választva egymástól. Összesen négy csírasejt képződik, amelyek csak egy kromatidot tartalmaznak genetikai genomként. Az első meiotikus felosztáshoz hasonlóan itt is megtalálható a négy fázis (profáz, metafázis, anafázis, telofázis).
A testvérkromatidok szétválasztása a meiózis második részében összehasonlítható a mitózissal, mivel ott is elválnak a kromatidák, és az ellentétes sejtpólusokhoz húzódnak.
- Előrejelzés
- Metafázis
- Anafázis
- Telofázis.
A meiózis fontos a csírasejt-fejlődés szempontjából, és különböző szakaszokra osztható. Először is meg kell különböztetni az I. meiózist és a II.
Ez a besorolás azért hasznos, mert a meiózis során két sejtosztódás lép fel. Az első osztódást redukciós osztásnak nevezzük, mivel a két homológ kromoszóma elválik egymástól. Így a kromoszómák kettős halmaza egyetlen kromoszómakészletgé alakul át.
Ez az első meiózis négy fázisra osztható: Az eredeti sejtnek két kromoszómája van, amelyek megduplázódnak a replikációval. Az eredmény egy négy kromatidot tartalmazó sejt. A profázisban a kromoszómák kondenzálódnak és egymáshoz közelednek.
Mindkét kromoszóma ilyen térbeli közelsége fontos a következő átkeléshez. Itt mindkét kromoszóma genetikai anyagot cserél, ami növeli a genetikai sokféleséget. Ezután következik a metafázis, amelyben a két homológ kromoszóma az egyenlítői síkban helyezkedik el. Ugyanakkor kialakul az orsó készülék.
Az anafázisban a kromoszómapárok elválnak egymástól, és az ellentétes sejtpólusokhoz húzódnak. Az utolsó fázisban a telofázis, a sejt membrán összehúzza magát, így két leánysejt képződik. Ezeknek egyszerű kromoszóma-készletük van, de két kromatidból állnak.
Ezután következik a meiózis második osztása. Ezt hívják egyenletosztásnak, és mindkét haploid leánysejtre hatással van. Ezen osztódás során a testvérkromatidákat elválasztjuk egymástól, így egy kromatiddal összesen négy sejtet kapunk.
A meiózis II nagyon hasonlít a mitózishoz, és ugyanazokra a fázisokra is felosztható: A profázisban a testvérkromatidák kondenzálódnak, és az orsó-készülék kialakulni kezd. A metafázisban a kromatidák úgy rendeződnek az egyenlítői síkba, hogy mindkét kromatid megközelítőleg azonos távolságra legyen a sejtpólustól. Az anafázisban a testvérkromatidák elválnak egymástól és a sejtpólus felé vándorolnak.
A telofázisban a sejt membrán ismét összehúzódik és új atomhéjak keletkeznek. Így összesen négy leánysejt képződik, amelyek genetikai anyagként egy egyszerű kromoszóma készletet tartalmaznak kromatid formájában. Ezek a csírasejtek, ivarsejtek vagy ivarsejtek mindkét nemben különböznek.
A nőknél a petesejtek születésüktől fogva jelen vannak, de pubertásig egyfajta alvó üzemmódban vannak. A nemi érettség kezdetével havonta egy tojás érik meg, amelyet aztán meg lehet termékenyíteni. A férfiaknál a sperma a herék csak a pubertás kezdetén kezdődik. A nőkkel ellentétben a férfiak idős korukig még mindig képesek csírasejteket termelni.
- I. prófázis
- I. metafázis
- I. anafázis
- I. telofázis
- II
- II. Metafázis
- Anafázis II
- II. Telofázis
