Mi a különbség a mitózisban? | Meiózis

Mi a különbség a mitózisban?

miózis nagyon hasonlít a mitózisra a második meiotikus osztódás szempontjából, de van néhány különbség a két nukleáris osztás között. Az eredmény miózis csírasejtek egyszerű halmazzal kromoszómák, amelyek alkalmasak nemi szaporodásra. A mitózisban azonos leánysejtek kettős halmazzal kromoszómák képződnek.

Ezek a sejtek nem látják el a szaporodás funkcióját, de felváltják a régi, elhalt vagy már nem teljesen működő testsejteket. Egy másik különbség miózis a mitózis pedig az osztódások különböző száma. A meiózisban két részre van szükség.

Az első redukciós osztályban a két pár kromoszómák a következő egyenlő felosztásban a két testvérkromatid elválik egymástól. Ezzel szemben a mitózisban egy osztás elegendő. Ebben az egy felosztásban a testvérkromatidákat elválasztják, így két genetikailag azonos leánysejt képződik.

A meiózis és a mitózis nemcsak funkciójukban és az osztódások számában különböznek, hanem időtartamukban is. A mitózis egy viszonylag gyors folyamat, amely körülbelül egy órát vesz igénybe. A meiózis viszont sokkal tovább tart, és több évig, sőt évtizedig is stagnálhat egy fázisban.

Ez a helyzet a petesejtekkel, amelyek már születéskor létrejöttek, de mind alvó állapotban vannak, amíg el nem érik a nemi érettséget. A hím ivarsejtek fejlődése, az spermaszintén kb. 64 napot vesz igénybe. Közülük körülbelül 24 napot szánnak a meiózisra. További információ erről a témáról itt található: Mitózis - Egyszerűen magyarázva!

  • Eredmény
  • Osztások száma
  • Időtartam

Mi az átkelés?

Az áthúzás a genetikai anyag cseréjét írja le két kromatid között. A folyamat során a kromatidák közelednek egymáshoz, keresztezik egymást, majd kicserélnek bizonyos DNS-fragmenseket. Ez a folyamat a csírasejt-osztódás (meiózis) során megy végbe.

Az áthúzás az I. profázishoz rendelhető, amely ismét öt fázisra osztható. Mielőtt a meiózis első osztódása megkezdődne, a DNS megduplázódik, így négy kromatid van a sejtben. Az I. profázis első fázisa a leptotén, amelyben a kromoszómák kondenzálódnak, és így láthatóvá válnak a fénymikroszkóp alatt. Ezután következik a zigotén, amelyben a kromoszómák összefognak, és homológ kromoszóma-párosítás következik be.

Mindkét kromoszóma ilyen térbeli közelsége előfeltétele a genetikai anyag cseréjének. Ezzel párhuzamosan kialakul a szinaptonemális komplex. Ez egy többből álló komplexum fehérjék amely a kromoszómák között képződik és biztosítja a kromoszómák pontos helyzetét.

A következő pachytän-ben a tényleges átkelés történik. A két előző szakaszban már voltak törések a DNS-ben. Most két kromatid kereszteződik, és a töréseket kijavítják.

E folyamat során az anyai és az apai kromoszómák kicserélik a DNS kis szegmenseit. Ezek az átkelések a fénymikroszkóp alatt chiasmataként láthatók. A diplomoténában a szinaptonemális komplex feloldódik, és a kromoszómák csak a chiasmatáknál kapcsolódnak össze. Az I. fázis, a diakinesis utolsó fázisában a magmembrán feloldódik, megindul a mitózisorsó képződése és a meiózis a szokásos sorrendben haladhat. Az áthúzás az intrakromosomális rekombináció célját szolgálja, és a genetikai anyag csírasejtekhez való véletlen hozzárendelésével együtt lágy szerepet játszik a jellemzők sokféleségében.