A nyújtás-rövidítési ciklusban (DVZ) egy izom excentrikus nyújtását egyazon izom koncentrikus összehúzódása követi, amely energiatakarékos és felhasználja a szakasz kinetikus energiáját. A DVZ fontos szerepet játszik a reaktív mozgásokban, és az izom rugalmassága és a nyújtási reflex váltja ki. A ciklus rendellenességei az extrapiramidális szindróma részeként jelentkeznek.
Mi a nyújtás-rövidítés ciklus?
A DVZ fontos szerepet játszik a reaktív mozgásokban, az izom rugalmassága és a nyújtási reflex váltja ki. A nyújtás-rövidítés ciklus a neuromuszkuláris rendszer működési módja. Ebben a folyamatban az aktivált izom először a munkairányával szemben feszül, amelyet excentrikus izommunkának is neveznek. Az excentrikus munkát követően a megnyújtott izom automatikusan lerövidül, amelyet koncentrikus munkamódnak nevezünk. A nyújtás-rövidítés ciklus lehet gyors vagy lassú. A gyors ciklus például sportmozgások során következik be. Mivel az izomzat plasztikus és rugalmas tulajdonságokkal rendelkezik, összehúzódások automatikusan és azonnal kövesse nyújtás. Vagyis az excentrikus izommunkát azonnal koncentrikus izommunkának kell követnie. Az izomzat összehúzódása jóval azelőtt történik, hogy az izom alkalmazkodna a szakaszhoz. A nyújtás-rövidítés ciklus felhasználja a nyújtás mozgást, és ezáltal a koncentrikus munkát különösen energiatakarékos és gyors. Ily módon különösen nagy erőfejlesztés érhető el. A ciklus elsősorban a inak és szalagok. A kontrakciót a nyújtás-rövidítés cikluson belül az izomorsók kezdeményezik, amelyek a nyújtási reflexet motoros válasz formájában indítják el a nyújtási ingerre.
Funkció és feladat
A szakasz kezdete előtt egy izom előaktiválódik az előzetes beidegzés szempontjából. Ez létrehozza az úgynevezett rövid hatótávolságú rugalmas merevséget (SRES). Ez a merevség rövid ideig lehetővé teszi az izom ellenállását nyújtás. A rövid hatótávolságú rugalmas merevség elsősorban az izom aktin-miozinjának köszönhető hidak, amelyek rövid távon ellenállnak a nyújtásnak. A hidak csökken a folyamatos nyújtás miatt az úgynevezett hídfeszítés miatt. A nyújtás során az izom emellett a nyújtási reflex szintjén is aktiválódik. Ez megnöveli az összehúzódási erőt a híd további képződése miatt. Az izom összehúzódó részei, azaz az aktin és a miozin így növelik a merevséget. Ezen felül a inak az izom nyújtása miatt meghosszabbodnak. Az úgynevezett stretch reflex egy belső reflex, amely összehúzódást vált ki, amikor egy izom kifeszül, és így beállítja az izom hosszát. Mint minden reflex, a stretch reflex is egy ingerrel kezdődik, ebben az esetben a stretch ingerrel, amelyet az izomorsók észlelnek. Az izomorsók mély érzékenységű érzékszervi sejtek, amelyek a centrumhoz kapcsolódnak idegrendszer afferens idegpályákon keresztül. Ott a gerjesztés efferens motoros idegpályákra vált, amelyek elindítják az izom összehúzódását. Ily módon az emberi test excentrikus szakaszára koncentrikus izomösszehúzódás reagál. A szakasz kinetikus energiáját használják fel most az összehúzódáshoz. Míg sok forrás beszél a kinetikus energia tárolásáról kötőszöveti, ahogyan sokan feltételezik, hogy tárolva van inak. Az ín szinte ideálisan rugalmas, és állítólag ezen tulajdonság miatt képes kinetikus energia tárolására. A mozgási energia a mozgás különc fázisában keletkezik, és most újra felszabadul. Így a nyújtás-lerövidítő ciklus erőerősítő hatással bír a pusztán koncentrikus izommunkához képest. A nyújtás-rövidítés ciklusának ereje nem érhető el pusztán önkéntes izommunkával. A ciklus kiváltásához az inakat maximálisan ki kell nyújtani. A test csak maximális nyújtásnál fél az ín megrepedésétől, és védekezési okokból kezdeményezi az összehúzódást. Így a nagy nyújthatóság egy olyan szakaszon rövidül, amely nehezebben kiváltható.
Betegségek és rendellenességek
A nyújtás-rövidítés ciklus különösen fontos a reaktív számára erő. Ez a reaktív mozgások végrehajtására irányuló erőre vonatkozik, amely különbözik a spontán erőtől. Reaktív erő, és ezáltal a nyújtás-rövidítés ciklus is elősegíthető plyometrikus képzéssel. Személyenként a nyújtás-rövidítés ciklus tehát bizonyos mértékben eltérhet, és függ például az edzéstől feltétel. A ciklusbeli különbségeknek tehát nem feltétlenül egy betegségnek kell lennie. Bármely neuromuszkuláris betegség negatív hatással lehet a nyújtás-rövidítés ciklusára. Utána sport sérülésekpéldául reaktív erő korlátozott. A plyometriában az ilyen típusú sérülések után a nyújtási reflex fizioterápiásan elősegül. A meggyengült reflexképesség a neuropátiákra is utalhat sport sérülések. Ezek a perifériás megbetegedések idegrendszer amelyeknek nincs traumatikus oka. Ezenkívül minden reaktív mozgás károsodik az extrapiramidális szindróma hipokinetikus-merev változatában. Az extrapiramidális rendszer rendellenességei a centrumban idegrendszer észrevehetőek például a Parkinson kór, chorea vagy ballizmus. Továbbá, szerek mint például neuroleptikumok befolyásolják az extrapiramidális motoros rendszert. Az ataxiákon, remegésen vagy indulásgátlásokon kívül a leesési hajlam a szindróma tipikus tünete. Az extrapiramidális rendszer egy neuroanatómiai szerkezet, amelyben magasabb szintű motorvezérlő folyamatok játszódnak le. Így nem minden motorvezérlési folyamat található a piramis rendszer piramiscsatornájában. A piramis rendszeren kívüli összes kontrollfolyamat az extrapiramidális rendszer aktivitásaként csoportosul, beleértve például a nyújtási reflexet a nyújtás-rövidítés ciklusának részeként. Ebben az összefüggésben az extrapiramidális rendszer minden elváltozása befolyásolhatja a nyújtás-rövidítés ciklust. Ez igaz a bakteriális és autoimmunológiai gyulladásos, valamint a daganattal, degeneratív, traumával és infarktussal kapcsolatos neurológiai struktúra károsodására.
