Mi a medulla oblongata?
A medulla oblongata (myelencephalon, afterbrain) az agy legalsó és leghátsó területe. A gerincvelőből való átmenet után hagyma alakúra megvastagodik és a hídnál végződik. A myelencephalon agyidegmagokat tartalmaz, és így a VII–XII. agyidegek eredete, amelyek a medulla oblongata elülső felületéről bukkannak fel.
A középen lefutó hasadékon kívül a medulla oblongata elülső felületén található a gúla, amely lefelé keskenyedik és részben az oldalsó zsinórba húzódik, részben átmegy a középvonalon, másik része pedig az elülső zsinórba húzódik. A piramison kívül a medulla oblongata elején található az olajbogyó, amely belsejében az olajbogyó magját, a szürkeállományt tartalmazza.
A myelencephalon hátsó oldalán folytatódik a hátsó zsinór, amely a nyaki velőben kettészakadt. Mindkét szál fokozatosan szélesedik, és két megvastagodást képez a hátsó szálmagokat tartalmazó velőben. Ezek a kapcsolóállomások a hátsó zsinórpályák neuronjaihoz.
Mi a medulla oblongata funkciója?
A medulla oblongata a légzés és a vérkeringés fontos szabályozó központjait tartalmazza, valamint a nyelési és szívó reflex, a köhögési, tüsszögési és öklendezési reflex reflexközpontjait, valamint a hányás központját.
Lélegző
A légzési mozgásokat a medulla oblongata neuroncsoportjai szabályozzák. A ritmikus légzési aktivitás a medulla oblongata légúti neuronjainak összetett áramkörén keresztül megy végbe, amelyek elősegítik és gátolják egymást. A légzési alapritmust a légzőközpont biztosítja, amelyet a magasabb agyi központok és a test perifériái tudnak az adott szükségletekhez igazítani.
Például a fizikai aktivitás során erősebben kell lélegezni, hogy a megnövekedett oxigénigényt kielégíteni tudjuk. Így az izületekben és izmokban lévő mechanoreceptorokon keresztül információ jut a nyúltvelő légzőközpontjába, hogy fokozza a légzési késztetést.
Szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer
A perifériás idegeknek van egy alaptevékenysége, szimpatikus tónusa. Ezt az utak határozzák meg, amelyek a medulla oblongatából indulnak ki, és a hátsó zsinórok révén a gerincvelőbe nyúlnak be. Ha a szimpatikus idegrendszernek ezt a vezérlőközpontját a medulla oblongatában stimulálják, a szimpatikus idegek és a kapcsolódó szervek ennek megfelelően aktiválódnak. Ez például a vérnyomás emelkedését eredményezi.
Ezzel szemben ennek a vezérlőközpontnak a gátlása a szimpatikus idegek aktivitásának csökkenéséhez vezet, ami például vérnyomásesést eredményez.
A vékonybélben zajló emésztést többek között a bélfal izomtónusa és a bélfalban lévő idegrostok szabályozzák. A paraszimpatikus idegrendszer rostjai a serkentő és gátló ganglionokhoz húzódnak. Az, hogy melyik funkció – serkentő vagy gátló – van túlsúlyban, az a velős idegmagokban (és a gerincvelő alsó részén) határozható meg.
Áramkör
Rágás és nyelés
A medulla oblongata tartalmazza azokat a központokat, amelyek szabályozzák a rágást és a nyelést, és így a táplálékfelvételt. Ezek felett két központ található, az étkezési központ és a jóllakottság központja a hipotalamusz magjaiban. A rágást és a nyelés kezdetét a medulla oblongatából kilépő koponyaidegek irányítják (ideg trigeminus, hypoglossus ideg és vagus ideg).
Sav-bázis egyensúly
A medulla oblongata kemoszenzitív receptorokat tartalmaz, amelyek szabályozzák a szervezet sav-bázis egyensúlyát.
Más
A nagyagyot a gerincvelővel összekötő leszálló utak a myelencephalonon haladnak át, és a felszálló utak itt váltakoznak.
Az epikritikus érzékenységet biztosító idegrostok – finom hőmérséklet- és tapintásérzékelés, mozgás- és helyzetérzékelés, erő- és alakfelismerés – a hátsó cord nucleus nucleus gracilis és nucleus cuneatusban végződnek.
A medulla oblongata olajbogyó magjai koordinálják a finommotorikát.
Hol található a medulla oblongata?
Milyen problémákat okozhat a medulla oblongata?
A medulloblasztóma a kisagy rosszindulatú daganata, amely gyorsan növekszik és nem differenciálódik. Méretnövekedése miatt kiszorítja a medulla oblongata-t. A medulloblasztóma elsősorban gyermekkorban és serdülőkorban alakul ki, különösen az élet hetedik-tizenkettedik évében. Vezető tünetek a hányás és a mozgáskoordináció zavara (ataxia), amely hajlamos a hátraesésre.
A medulla oblongata infarktusát egy fontos véredény (Arteria cerebelli inferior posterior) elzáródása okozhatja a híd átmeneténél a medulla oblongataba. Lehetséges tünetek közé tartozik a fejfájás, szapora szívverés, légszomj, forgó szédülés és zuhanási hajlam, szemremegés, járászavar, nyelési és beszédzavar, valamint a trigeminus bénulás miatti érzékszervi zavarok.
A medulla oblongata véráramlásának zavara, például agyi ischaemia esetén, a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához vezet. Ugyanez történik, amikor a hirtelen vérzés helyet igényel az agyban, és kiszorítja az agyszövetet: fokozódik a szimpatikus aktivitás és emelkedik a vérnyomás (Cushing-reflex).
