A mindennapi életben gyakran beszél a lélekről. Ugyanakkor mindenki tudja, mit jelent ez a kifejezés - a meghatározás viszont nehéz. A pszichológia területén a lélek fogalma széles körben egyenlő a pszichével. Más tudományos ágak különböztetik meg a pszichétől.
Mi a lélek?
A mindennapi életben az emberek gyakran beszél a lélekről. Mégis mindenki tudja, mit jelent a kifejezés - másrészről a definíció nehéz. Vannak olyan elméletek a lélek szó eredetéről, amelyek a „tó” és a „holtak birodalma” ősi germán kifejezéseire nyúlnak vissza. A psziché kifejezés, amelyet általában a lélekkel szinonimában használnak a pszichológiában, az ókori görögből származik, és jelentése: „lélegzet” vagy „lélegzet”. A lélek kifejezést különféle tanításokban és hagyományokban használják. A vallásban a lélek az, ami a földi test bomlása után megmarad. De a filozófia területén is használják. A pszichológiában a lélek egyenlő az élettel. Lélegző a vitalitás és az életerő jele, és ezáltal egy lélek jelenlétének jelzése. Másrészt a lélek főleg a testen kívülre utal, amely életben tartja az embert. Nehéz pontos meghatározást adni, mert a lélek elsősorban azt írja le, amit a tudósok és filozófusok évszázadok óta fejtörnek. Biológiai és kémiai módszerekkel lehetséges az emberi test újrateremtése. Ennek ellenére ez a test soha nem fog élni, mert hiányzik belőle az, amit az ember általában léleknek nevez. A kifejezést gyakran a szellemmel, a gondolkodási képességgel és az elmével azonosítják. A definíció meghatározásának mai kísérlete a lelket az összes olyan életimpulzus egészének képviseli, amelyet érzések és gondolatok kísérnek. Ennek megfelelően ez magában foglalja az élőlények, a viselkedés, a fantáziák, az álmok és a tudat teljes felfogását. A pszichoszomatikus betegségek befolyásolják a lelket. Olyan tüneteket válthatnak ki, amelyek a fizikai testben nem észlelhetők. Viszont fordítva a fizikai betegségek oka is lehet.
Funkció és feladat
Ezen definícióhoz való közelítések alapján a lélek feladata nemcsak az, hogy életet adjon az embernek, hanem az is, hogy megértse és cselekedjen. Sigmund Freud szerint minden, ami az embert hajtja, a pszichében van kondicionálva. A motívumok és motivációk olyan vágyakból származnak, amelyek észlelésen és gondolatokon keresztül merülnek fel. Minden embernek vannak egyrészt érzelmi, másrészt racionális motívumai, amelyek hajtják. A test teljes mechanizmusában ezeket a motívumokat pszichológiai és hormonális fizikai okok keveredése váltja ki. Freud psziché strukturális modellje szerint az embereknek három különálló struktúrájuk van a lélek területén: az ego, a szuperego és az id. Az említett azonosító funkciója a meghajtók, befolyásolások és igények irányítása. Ezeket pszichés szervekként értjük, és irányítják a testet. Freud szuperego megnevezi azt a pszichés struktúrát, amely felelős a világnézetért és az ideálokért, míg az ego ezeket az állításokat, normákat és értékeket racionalitás és kritikai gondolkodás útján kapcsolja össze. Így az egó közvetítő példának tekinthető, amely magában foglalja az észlelést, a gondolkodást és emlékezet. Ezek a megközelítések nemcsak elvontak, hanem ugyanolyan bizonyíthatatlanok is. Valójában azonban a psziché és a test kölcsönhatásba lépnek egymással, kölcsönösen függenek és nem választhatók el egymástól. Az „egészséges testben egészséges elme él” mondás értelmében a testi feltétel döntően felelős a mentális állapotért és fordítva. A lélek ugyanolyan beteg lehet, mint a test. Az ilyen betegségeket és fizikai kapcsolatokat a pszichológusok és a pszichiáterek mellett az orvosok is egyre inkább figyelembe veszik.
Betegségek és betegségek
A pszichének tulajdonítható számos betegség. A mentális és érzelmi rendellenességek társult kapcsolatokkal, viselkedéssel, érzéssel és gondolkodással, valamint észleléssel járnak. Azonban nem minden hangulati ingadozás illeszthető egy betegséghez. Sok esetben a valóban objektív diagnózis megköveteli a szubjektív értékelést az azt átélő személytől. A mentális betegségek közé tartoznak a viselkedési rendellenességek, a skizotipikus és a téveszmék, valamint a neurotikus és az affektív rendellenességek. A különféle rendellenességek feltűnően gyakran a nemekkel kapcsolatosak. A nőket különösen meglepő gyakorisággal érinti a fób szorongási rendellenességek, pánik, depresszió, poszt-traumatikus feszültség rendellenesség és étkezési rendellenességek. A férfiak viszont megmutatják alkoholizmus, ADHD, autizmus és a társadalmi viselkedés százalékos arányban gyakrabban zavart. Ezek a jelenségek többnyire a fiúk és lányok eltérő nevelésének jellegével és az ebből fakadó eltérő követelményekkel függenek össze. Például társadalmilag rendben van, ha a nők (az állítólag „puha” szex) félnek a pókoktól, de a férfiak számára ez gyengíti őket mások szemében. Az említett betegségek jönnek a kiégés szindróma. Ez egy túlterhelési rendellenesség. A depressziók a mai idõben az emberek betegségévé váltak, és már az ifjúság korában sem ritkán fordulnak elõ. A kedvetlenség, a belső nyugtalanság, a szorongás és az ingerlékenység jellemzi őket. A kilátástalanság, a koncentrációs nehézségek és az alvászavarok érzése gyakran együtt jár depresszió. Németországban több millió ember érintett. A tendencia növekszik. Továbbá, stressz tényezők vagy az érzelmi nyomás fizikai panaszokat válthat ki, mint pl fejfájás or gyomor fáj. Pánikrohamok or szorongási rendellenességek előre vannak meghatározva a pulzus felfelé hajtására és vezet nak nek hányinger és izom görcsök. Ez megmutatja a psziché és a szoros kapcsolatát fizikai.
