A depresszió okai

Depresszió világszerte az egyik leggyakoribb mentális betegség. Világszerte a lakosság legfeljebb 16% -át érinti. Jelenleg csak Németországban 3.1 millió ember szenved depresszió kezelést igényel; ez az összes háziorvosi beteg legfeljebb 10% -a. Végül azonban csak kevesebb, mint 50% -uk fordul orvoshoz. De mi az oka egy ilyen fontos és gyakori betegségnek?

Okok

Depresszió általában sokféle tényező kölcsönhatása okozza, úgyszólván multifaktoriális. A genetikai (örökletes) és környezeti tényezők szerepe egyénenként gyakran változik. Vannak emberek, akik rövid idő után könnyedén túlélik a magas érzelmi stresszt és a válságokat, és vannak, akik állásuk elvesztése vagy különválásuk után mély lyukba esnek; akik egyre inkább kivonulnak, akik elszigetelik magukat a világtól és végül az öngyilkosságra gondolnak.

Ezek az érintettek gyakran - az „egészséges” emberekhez képest - érzékenyebbek a mentális stresszre, azaz gyakran el kell viselniük és feldolgozniuk a toleranciájukat megingató élet eseményeket. Ez a sebezhetőség (= fokozott érzékenység) fontos szerepet játszik a depresszió kialakulásában és fenntartásában. Összefoglalva elmondható, hogy a depresszió kialakulásának alapja végső soron genetikai tényezőkön és kialakuló élet eseményeken, például egy közeli ember halálán alapszik.

Genetikai hajlam

Az ikertanulmányok és a családokkal végzett vizsgálatok is azt mutatják, hogy a depresszióban fontosak a genetikai tényezők. Az örökletes hajlam nagy szerepet játszik a depresszió kialakulásában. Tanulmányok kimutatták, hogy az érintettek több mint 50% -ában legalább egy szülő depressziós volt.

Más szóval, ha az egyik szülő beteg, akkor a depresszió kialakulásának kockázata akár 15%. Azonos ikrek esetében a kockázat, hogy mindkettő depressziót fog kialakítani, akár 65%. Ez azt mutatja, hogy az örökletes tényezők fontos szerepet játszanak a depresszió kialakulásában. Az örökletes hajlam önmagában azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy depresszióban is szenvedni kell. Végül a környezeti tényezők - függetlenül attól, hogy sokkoló események történnek-e vagy sem, vagy például mennyire jól megtanulja valaki kezelni a nehéz helyzeteket - fontos szerepet játszanak.

Metabolikus rendellenességek

Számos tanulmány azt mutatja, hogy különösen a depressziót gyakran jellemzik a neurotranszmitter egyensúly. A neurotranszmitterek olyan hírvivő anyagok, amelyek bizonyos reakciókat váltanak ki a testben, mint pl fájdalom vagy szorongás. és A szerepe szerotonin/ neurotranszmitterek depresszióban Depresszió esetén neurotranszmitterek, például szerotonin, noradrenalin és dopamin különösen elveszítik egyensúly.

Változások történhetnek a receptoraiknál ​​is (dokkolóhelyeken, ahol a hírvivő anyagok működhetnek). Például kevésbé lesznek érzékenyek a hírvivőikre, ami viszont a neurotranszmitterek gyengült hatásához vezet. Feltételezzük, hogy a csökkentett szerotonin és a noradrenalin-koncentráció depressziós hangulathoz és hajtóerő hiányához vezet. Ma ezt a hiányt kompenzálni és stabilizálni lehet speciális gyógyszerekkel („antidepresszánsok”).