Külső carotis artéria
A külső nyaki artéria ellátja a lágy szöveteket és csontok az koponya<p></p> a torok, gége, pajzsmirigy és a kemény agyhártya. Az arteria carotis communans carotis bifurkációjánál jelenik meg, és általában kisebb ütőér a két nyaki artéria közül. Általában a belső előtt helyezkedik el nyaki artéria és a musculus stylopharyngeus, a musculus stylohyoideus és a musculus digastricus hátsó része között fut.
Ennek során keresztezi a hypoglossalis ideg és a glossopharyngealis ideg. Az állkapocs szögében a végágakra oszlik: a maxillárisra ütőér és a felületes temporális artéria. Ettől a két ágtól kezdve számos ága a koponya és a nyak felbukkan.
Így az arteria carotis externa látja el a nyelv és a torok az artéria lingualis és az artéria pharyngea ascendens útján. Az pajzsmirigy mellékelve van vér az arteria thyroidea superior és az arc az arteria facialis és vége ágai révén. Az artéria occipitalis biztosítja a fej, az artéria auricularis a hátsó fül mögött és az artéria maxillaris az állkapocs.
Ezekből a nagyobb ágakból számos apró ág kerül elő, amelyek viszont ellátják a koponya és a nyak. Az A. carotis externa 3 elülső ágat ad le: az A. thyroidea superior (pajzsmirigy, gége), az A. lingualis (a száj, nyelv) és az A. facialis (felületes arc). Ezenkívül mediális ágat, az A. pharyngea ascendens-t (a garat a koponya tövéig) és két hátsó ágat, az A. occipitalis-t (occiput) és az A. auricularis posterior-t (fülrégiót) adja ki.
Végül további két végágat ad ki, az A. maxillaris-t (rágóizmok, az arckoponya hátsó belső része, agyhártya) és az A. temporalis superficialis (időbeli régió, a fül része). Az A. carotis externa biztosítja a külső koponyát és annak részeit nyak. Ágakat szállít a gége, pajzsmirigy (A. thyroidea superior) és garat (A. pharyngea ascendens).
A szájüregben a padlót látja el száj, a nyelv (A. lingualis) és a rágóizmok (A. maxillaris). Ezenkívül elágazásokat ad a felületes arcnak (A. facialis), az időbeli régiónak (A. temporalis superficialis), a fej (A. occipitalis) és a fül egy részére is. Ez biztosítja a koponya belsejének olyan részeit is, mint a a koponya alapja, az arckoponya hátsó belső része és a agyhártya.
verőértágulat
Az aneurizma az érfal gyenge pontja. Általában egy tünetmentes aneurysma fordul elő először, amelyet gyakran véletlenül fedeznek fel. Ha azonban az edény a hirtelen emelkedés következtében felszakad vér nyomás, életveszélyes vérzéshez vezethet a koponyában.
Az aneurizmák gyakran a Circulus Arteriosus artériáinál fordulnak elő. Leginkább az elülső közös helyen helyezkednek el ütőér, hanem az agyi közeg, a belső nyaki artéria és a hátsó artéria gyakran érintett. Ha az aneurizma megreped, vérzés lép fel az arachnoid és a belső agyhártya közötti térben.
A tipikus tünetek nagyon erősek, hirtelen jelentkező, úgynevezett roncsolási fejfájás és nyaki merevség. A koponya vérzését a lehető leggyorsabban fel kell deríteni és kezelni kell, különben a vérzés okozta térfogatnövekedés nyomást gyakorol a agy és az agyszövet ellenkező oldalra tolódását okozza. Ennek eredményeként a fontos struktúrák összenyomódhatnak vagy megtörhetnek, és infarktusok (szövetvesztés) léphetnek fel az érintett területeken. Területtől függően ennek jelentős hatásai vannak (pl. Motoros meghibásodások), és gyakran halálhoz vezethet. Ezért a jó prognózis érdekében elengedhetetlen a repedés előtti korai felismerés és terápia.
