Fibularis törés, malleoláris törés, bimalleoláris törés, trimalleolaris törés, Weber-törések, a fibula törése, a külső boka törése,
Meghatározás
Boka törések, például a boka külső része törés törései a bokaízület villa változó mértékű kifejezett töréssel. A belső és a külső egyaránt boka hatással lehet. A törések 10% -ával a harmadik leggyakoribb törés az emberekben.
Az esetek több mint 80% -ában a külső boka törése a boka csontjának az ízületet alkotó bokavillából származó traumatikus diszlokációjának (subluxációja / diszlokációja) eredménye, amelyet többnyire hamis lépés vagy bukás (bokasérülés) okoz. A közvetlen erőszakos hatás mint ok ritka. A sérülés pillanatában a láb helyzetétől és az alkalmazott erő nagyságától függően különböző sérülési mintázatok fordulnak elő (lásd az osztályozásokat).
Tünetek
A külső boka törés a leggyakoribb sérülés a boka felső ízülete. A. Által okozott tünetek külső boka törése (törés) alapvetően a sérülés típusától és a bokában részt vevő szerkezetektől függ. Egyrészt fontos megkülönböztetni, hogy a törés milyen magasságban helyezkedik el.
Ennek során az orvos a két bokát végül összetartó szalagon tájékozódik. Másrészt a külső boka bármely törése magában foglalhatja az ínszalagokat, vagy ritkábban csontok a belső bokán, amely lehet túlfeszített vagy szakadt. Jellemző tünetek: az érintett láb duzzanata vörösséggel vagy zúzódásokkal, fájdalom amikor a lábra lép vagy a bokát érinti. Lehet, hogy korlátozódik a mozgás, vagy teljes képtelenség egyáltalán bármilyen súlyt nehezíteni a lábra egy esetleges instabil érzéssel. Bizonyos esetekben a külső boka törése az ízület helytelen elhelyezkedéséhez vagy érzékszervi zavarokhoz vezethet az érintett területen.
A kifejezések magyarázata
- Malleoláris törés = a boka külső vagy belső törése
- Bimalleoláris törés = a boka külső és belső törése
- Trimalleolaris törés = a boka külső és belső törése plusz a sípcsont hátsó szélének törése (Volkmann hátsó háromszög)
Osztályozás
A boka törések / fibula törések leggyakoribb osztályozása a mindennapi klinikai gyakorlatban Danis és Weber szerint (Weber 1966). Kizárólag a fibula törésmagasságára vonatkozik a syndesmosis vonatkozásában: Ha a törés nemcsak a külső bokát érinti, akkor a mindennapi klinikai gyakorlatban különbséget tesznek a
- Bimalleoláris törés
- Trimalleoláris törés
- Összetört törések: A csont megsemmisítése bokaízület a belső és külső boka, valamint a sípcsont pilon (tibialis tibia) bevonásával. - Weber A: A külső boka hegyének törése a szindzmózis alatt.
A szindesmózis mindig sértetlen. - Weber B: A külső malleolus törése a syndesmosis szintjén. A syndesmosis többnyire megsérült, de nem szükségszerűen a boka villa instabilitásával.
- Weber C: Az oldalsó malleolus törése a syndesmosis felett. A syndesmosis mindig szakadt, ami a boka villa instabilitását eredményezi. Az AO osztályozással a bokaízület összes törési formája pontosan besorolható: A-törés: boka törés a szindesmózis alatt B-törés: boka törés a szindesmózis szintjén C-törés: a boka törése a szindesmózis felett Lauge-Hansen (1950) a diszlokációs törések 4 típusát különbözteti meg, figyelembe véve a láb balesetkori helyzetét, valamint az alkalmazott erő irányát és mértékét:
- A1 Egyszerű külső bokatörés
- A2 Külső és belső boka törése
- A3 Külső és belső boka törése postero-mediális töréssel
- B1 Egyszerű külső boka törés
- B2 Külső és belső boka törése
- B3 Boka külső és belső törése postero-laterális töréssel (Volkmann-háromszög)
- C1 Egyszerű diaphysealis fibularis törés
- C2 Diaphysealis fibula törése, több fragmentumú
- C3 Proximális fibula törés
- Supinációs-addukciós törés (hajlítás a láb külső szélén)
- Pronációs elrablási törés (hajlítás a láb belső szélén = ritkább)
- Supination-eversion törés (az összes törés 2/3-a) = sérülési mechanizmus, mint szalagszakadás esetén
- Pronation Eversion törés
