Meghatározás
A hiperventiláció kifejezés a felgyorsult és elmélyült fiziológiai jelenséget jelenti lélegző (hiper = túl sok, szellőzés = a tüdő levegőztetése).
Élettani szabályozás
Normális esetben a légzési hajtásunkat neurogén és kémiai ingerek szabályozzák. Különösen a kémiai inger döntő jelentőségű a hiperventiláció szempontjából. A hiperventiláció megértéséhez fontos megérteni a fiziológiás kémiai légzéshajtást.
A hiperventilációt befolyásoló három fő tényező a megnövekedett szén-dioxid parciális nyomás (pCO2), a protonok növekedése (H +) és az oxigén parciális nyomás csökkenése (pO2). A legerősebb légzési ingert a pCO2 csökkenése állítja be, és hiperkapnicikus légzésstimulációnak is nevezik. Az értéket a központi kemoreceptorok mérik idegrendszer.
Ha az érték emelkedik, a test szabályozási mechanizmusai lépnek közbe és stimulálódnak lélegző a felesleges CO2 kilégzéséhez. Ezenkívül a megnövekedett légzési mélységű hiperventiláció akkor következik be, amikor a H + szám növekszik. A légzésszám azonban változatlan marad, vagy szükség esetén növekszik.
A vér a H + szám növekedése miatt „savas” lesz, és a pH-érték az optimális 7.4-es érték alá csökken. A C02 fokozott kilégzésével a protonszám csökkenése jár, így a pH-érték ismét emelkedik. Az utolsó szabályozó mechanizmus a perifériás kemoreceptorokon keresztül vezethető be, amelyek a pO2-t mérik a plazmában vér of az aorta és a glomus caroticum. A feltétel a csökkent artériás pO2-t hipoxiának nevezzük (hypo = túl kevés, oxys = oxigént jelent), és stimulálja a légzési meghajtást.
Pszichogén hiperventiláció
A hiperventiláció a fentiek szerint meghatározza a felgyorsult és elmélyült állapotot lélegző meghaladja a normális szükségleteket. A pszichogén módon kiváltott variáns teljesen elszakad a test szabályozó mechanizmusaitól. A megnövekedett légzés révén sok CO2 kilélegzik, ezért valójában reflex okozta légzéscsökkenésnek kell bekövetkeznie.
Ez a szabályozási kör azonban nem érvényesül a pszichogén hiperventilációban, így az érintettek továbbra is mélyített és felgyorsult légzés állapotába kerülnek, légszomj érzéssel. A pszichogén hiperventiláció következménye az artériás és az alveoláris pCO2 csökkenése. Ez légzőszervekhez vezet alkalózis, azaz a lélegzetfüggő lúgos állapot vér a pH növekedése formájában, mivel a CO2 kilégzéssel már nem tudja csökkenteni a pH-t.
Ezért elmondható, hogy a pszichogén módon kiváltott hiperventiláció nem megfelelő reakció, elszakadva a test normál patofiziológiai mechanizmusaitól. A pszichogén hiperventiláció kiváltói sokrétűek és egyediek. A gyorsított légzés gyakran társul pszichológiailag stresszes helyzetekhez.
szorongás, depresszió, agresszió, fájdalom és a stressz is a pszichogén hiperventiláció oka lehet. Gyakran az érintett személyek nincsenek tisztában azzal, hogy érzelmi helyzetük hamarosan kiváltja a hiperventilációt. Ezért ez gyakran öntudatlanul történik. A jelenlegi vizsgálatok szerint a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Továbbá a pszichogén hiperventiláció kockázata nő az élet második-harmadik évtizedében.
