Rövid áttekintés
- Kezelés: A kiváltó októl függően, például zsírmáj esetén az alkoholtól való absztinencia és az étrend megváltoztatása; az alapbetegségnek megfelelően, esetleg gyógyszeres vagy sebészeti terápia.
- Kiváltó okok: Alkoholfogyasztás, túlevés, vírusos betegségek, anyagcsere-betegségek, epebetegségek, érrendszeri betegségek, egyes gyógyszerek, májciszták, daganatok.
- Mikor forduljunk orvoshoz: Felhasi teltség- és nyomásérzés esetén, de rendszeres megelőző kivizsgálás is.
- Diagnosztika: Anamnézis, fizikális vizsgálat, vérvizsgálat, máj ultrahang
- Megelőzés: Egészséges életmód (kiegyensúlyozott táplálkozás, kevés alkohol és egyéb méreganyagok), szükség esetén vírusos hepatitis elleni védőoltás.
Mi a hepatomegalia?
A hepatomegalia kifejezés a máj megnagyobbodására utal. A máj egy ék alakú, kétsoros szerv, amely a has jobb felső részén található, közvetlenül a rekeszizom alatt. Ez a központi anyagcsere-szerv, és körülbelül 1.5 kilogramm tömegével a test legnagyobb mirigye.
Ha a máj kórosan megnagyobbodott, akkor általában zsírmájról van szó. Ritkán más betegségek okozzák a hepatomegaliát. Sok esetben a máj megnagyobbodása lép megnagyobbodással jár. Az orvosok ezután hepatosplenomegaliáról beszélnek.
Hepatomegalia: hogyan lehet kezelni?
- Tartózkodjon az alkoholtól
- Csökkentse a túlsúlyt (lassan és folyamatosan!)
- Légy fizikailag aktívabb
Ezenkívül tanácsos a májra káros gyógyszereket abbahagyni vagy megváltoztatni, az orvossal konzultálva a hepatomegalia ellensúlyozása érdekében.
Ha a máj megnagyobbodása mögött más alapbetegség áll, a helyes diagnózis és a célzott terápia döntő jelentőségű. Például a vírusos hepatitis bizonyos formáinál hasznos az antivirális terápia. Epepangás (cholestasis) esetén az októl függően gyógyszeres kezelés vagy műtét javasolt.
Mi lehet a májnagyobbodás oka?
A hepatomegalia különböző betegségek kísérőjelenségeként fordul elő. A májmegnagyobbodás leggyakoribb oka a zsírmáj (steatosis hepatis). Más májbetegségek, valamint más szervek betegségei azonban hepatomegaliát is okozhatnak:
Metabolikus vagy toxikus májbetegségek.
A máj különféle káros hatásokra zsíros degenerációval reagál, mint pl.
- Krónikus alkoholfogyasztás
- Túlevés (elhízás)
- Vírusos vagy anyagcsere-betegségek (például diabetes mellitus vagy emelkedett vérzsírszint)
- @ Bizonyos gyógyszerek és vegyszerek
Egyéb metabolikus vagy toxikus májbetegségek, amelyek hepatomegaliához vezethetnek, közé tartoznak a raktározási betegségek (például a vasraktározási betegség hemochromatosis) és a porfíria anyagcsere-betegség bizonyos formái. A máj érintettsége a későbbi hepatomegaliával más anyagcsere-betegségek és hormonális zavarok összefüggésében is előfordul.
Gyulladásos májbetegségek
A hepatomegalia további lehetséges okai a gyulladásos májbetegségek. Ebben az esetben a gyulladást például vírusok, az immunrendszer hibás reakciója (autoimmun betegség), alkohol vagy méreganyagok okozzák.
A gyulladásos májbetegségek, amelyek néha hepatomegáliával járnak, példái közé tartozik az akut vagy krónikus májgyulladás (hepatitisz), a májcirrhosis és a májgranulomák. A granulómák gyulladás által okozott göbös szövetképződmények. Például tuberkulózis, AIDS vagy szarkoidózis esetén alakulnak ki.
Epepangásos betegségek
Az epe kiáramlásának akadályozásával járó betegségek (kolesztatikus betegségek) szintén a hepatomegalia lehetséges kiváltó okai.
- Epeutak elzáródása (például epekő miatt)
- Elsődleges biliáris cirrhosis
- Epeelzáródás gyógyszeres kezelés miatt
- Epeúti elzáródás terhesség alatt
Az erek betegségei
Néha a hepatomegalia az ereket (vaszkuláris) érintő betegség következménye. Példa erre a jobb szívelégtelenség (jobb kamrai elégtelenség): Ebben az esetben a jobb kamra már nem képes a szervezetből érkező vénás vért tovább pumpálni a tüdőkeringésbe. Ennek eredményeként a vénás vér visszaáll, ami a torlódásos nyaki vénák mellett időnként májtorlódáshoz és májnagyobbodáshoz vezet.
A vénás vér visszajuthat a májba a jobb pitvar és a jobb kamra közötti szívbillentyű hibás (tricuspidalis billentyű hiba) és az úgynevezett „páncélos szív” (konstrikciós szívburokgyulladás) esetén is.
Egyéb érbetegségek, amelyek potenciálisan hepatomegaliát okozhatnak, többek között a nagy májvénák (Budd-Chiari-szindróma) teljes elzáródása (Budd-Chiari-szindróma), a vena cava inferior vérröghöz kapcsolódó elzáródása (vena cava inferior trombózis), valamint a májartéria elzáródása vagy aneurizmája .
Fertőzések
Cisztás máj és májciszták
A májciszták sima határú, folyadékkal teli üregek a májban, amelyek mérete néhány millimétertől tíz centiméterig terjed. Egyenként vagy többszörösen fordulnak elő. Ha a máj cisztákkal van tele, akkor cisztás májnak nevezik. Nagyon nagy ciszták, valamint cisztás máj esetén májmegnagyobbodás alakulhat ki.
Daganatok
Egyes esetekben jóindulatú vagy rosszindulatú májdaganatok okozzák a hepatomegaliát. Ezenkívül a test más részein (például vastagbél-, gyomor- vagy emlőrák) előforduló rosszindulatú daganatok néha leánydaganatot képeznek a májban (májáttétek), amelyek aztán májmegnagyobbodáshoz vezetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha nyomást és/vagy fájdalmat érez a has felső részén – esetleg egyéb panaszokkal együtt – érdemes orvoshoz fordulni a tisztázás érdekében. Lehetséges, hogy hepatomegalia áll a háttérben.
A legtöbb esetben azonban a hepatomegalia először egy orvosi vizsgálat során észlelhető, például egy megelőző kivizsgáláskor, vagy egyéb vizsgálatok alkalmával.
Hepatomegalia: Mit csinál az orvos?
A hepatomegalia tisztázása szempontjából fontosak az alkohol- és gyógyszerfogyasztásának, a múltbeli (külföldi) utazásainak és az észrevehető súlyváltozásoknak a részletei is. Az interjút különféle vizsgálatok követik.
Fizikális vizsgálat
Az orvos megtapintja a hasat (tapintás), hogy megbecsülje a máj méretét, és megtudja a lehetséges nyomokat a hepatomegalia okáról. Például hepatitis és torlódásos máj esetén a máj puhának és simának érzi magát, és nyomás hatására fájhat. Ezzel szemben a kemény, szabálytalan vagy dudoros máj például cirrhosisra vagy májrákra utal, mint a hepatomegalia lehetséges okaira.
Az orvos tapintással is megvizsgálja a lép méretét. Ennek az az oka, hogy a hepatomegalia (máj megnagyobbodása) gyakran együtt jár a lépmegnagyobbodás (splenomegalia) – ezt együtt akkor hepatosplenomegaliának nevezik.
Ezenkívül az orvos megvizsgálja a bőrt a sárgaság (icterus) vagy a vasraktározási betegség, a hemochromatosis (esetleg sötét bőrpigmentáció) jeleire. Tájékoztató jellegűek az úgynevezett májbőr jelek is, azaz a krónikus májbetegségek (például cirrhosis) jellegzetes bőrelváltozásai. Ide tartozik például a pók nevi (a bőrartériák látható megnagyobbodása, amely póklábra emlékeztet) és a kipirosodott tenyér (tenyér erythema).
Vérvétel
Ha a fizikális vizsgálat hepatomegaliát igazolt, vérvizsgálatot végeznek. Például meghatározzák a differenciális vérképet, a vérsejtek ülepedési sebességét (ESR), a különböző májenzimeket, a vas- és koleszterinszinteket, valamint a véralvadást (Quick value/INR).
Ha a hepatomegáliát lépmegnagyobbodás (hepatosplenomegalia) kíséri, az orvos további vérvizsgálatokat rendelhet el (például a Coombs-tesztet a vörösvértestek elleni antitestek kimutatására).
Képalkotó eljárások
A hasüreg ultrahangos vizsgálata (hasi ultrahangvizsgálat) szintén része a hepatomegalia rutinvizsgálatának. Itt az orvos megvizsgálja a májat, a lépet, az epevezetékeket és a portális véna rendszert – azt a vénás érrendszert, amely a gyomorból, a belekből és a lépből a portális vénán keresztül először a májba, majd a vena cava alsó részébe szállítja a vért.
A mellkas röntgenfelvétele további támpontokat adhat a hepatomegalia okára vonatkozóan. Például, ha a röntgenfelvételen megnagyobbodott szívet vagy pleurális folyadékot észlelnek, ez lehetséges jobb szívelégtelenséget jelez. A röntgenfelvételen (rosszindulatú) duzzadt nyirokcsomók (limfómák) is kimutathatók.
További vizsgálatok
Hepatomegalia: hogyan lehet megelőzni
A legtöbb esetben a hepatomegaliát a zsírmáj okozza. Ha továbbra is alkohollal, gyógyszerekkel vagy egyéb hatásokkal stresszeli, akkor zsírmájgyulladás (steatohepatitis) alakulhat ki, vagy idővel veszélyes, visszafordíthatatlan májzsugorodássá alakulhat át.
Lehetősége van arra, hogy Ön is tegyen valamit mája egészségéért. Az egészséges életmód kulcsfontosságú, mert a túl sok alkohol, a túl sok és túl zsíros étel, az elhízás és a mozgáshiány megterheli a szervet.
A megfelelő védőoltások védelmet nyújtanak a hepatitis bizonyos formái ellen. Kezelőorvosa tanácsot ad Önnek arról, hogy mely oltások ésszerűek az Ön számára. Ezenkívül rendszeresen ellenőriztetnie kell a májértékeit, hogy időben tudja, ha mája szenved. Ekkor a hepatomegalia eleve nem fordul elő.
