Hepobilobiliaris szekvencia szcintigráfia

Hepobiliaris szekvencia szcintigráfia (HBSS) egy nukleáris gyógyászati ​​eljárás, amelyet a máj és epeúti rendszer. A máj az emberi szervezet központi metabolikus szerve. Két különböző forgalomban szállítja. A vér az ellátást a májsaját artériái (A. hepatica propria) és a portál által keringés (V. portae hepatis). Ban,-ben emésztőrendszer, makro- és mikrotápanyagok (tápanyagok és létfontosságú anyagok) felszívódnak (felszívódnak) és a portálon keresztül kerülnek szállításra ér a májba, ahol különböző anyagcsere útvonalakba táplálkoznak. A májnak tehát fontos szintézis és metabolizációs funkciója van a szénhidrát-, fehérje- és lipid-anyagcserében (cukor, fehérje és zsír anyagcserét). Ez azt is eredményezi, hogy döntő szerepe van a méregtelenítés endogén (endogén) vagy xenogén (exogén) anyagok (méregtelenítése). A májban szintetizált termékek egyrészt felszabadulhatnak a véráramba, másrészt kiválasztódhatnak (ürülhetnek) a epe be a vékonybél. A nukleáris medicina diagnosztikájában a máj működését radioaktívan jelölt gyógyszerek (nyomjelzők) teszik láthatóvá. A statikus májjal szemben szcintigráfia, amelyben a nyomjelzők felszívódnak a hepatocitákba (májsejtek) és ott maradnak, a májszekvencia szcintigráfiájában radiofarmakonokat alkalmaznak, amelyek viszonylag gyorsan kiválasztódnak a epe a máj csatornarendszere. A nyomjelző felhalmozódásának eltéréseinek felismerése nyomokat ad a helyi májműködési zavarokhoz vagy az epeúti rendszer patológiájához.

Jelzések (alkalmazási területek)

Hepobiliaris szekvencia szcintigráfia a hepatobiliaris funkció (HBF) vizualizálására szolgál. Következtetéseket lehet levonni a máj kiválasztó funkciójáról, valamint az epeúti rendszer elvezetési körülményeiről. Szekvencia szcintigráfia jelezhető (jelezhető):

  • Az epeutak funkcionális értékelése: Az epeutak morfológiai képalkotása (szonográfia, CT, MRI / MRCP, ERCP) mellett funkcionális szcintigráfia is elvégezhető (pl. Gyermekeknél). A funkcionális korlátok nagyon korai szakaszban észlelhetők, még a laboratóriumi paraméterek változása előtt is. A detektálható paraméterek a következők:
    • Epe csatornaelzáródások: Nincs mérhető aktivitás a vékonybél, mert a nyomjelző nem érkezik oda, vagy késlelteti a nyomjelző felhalmozódását hiányos elzáródásokban.
    • Okklúzió a ductus cysticus (epehólyag-csatorna): nincs nyomjelző felhalmozódása az epehólyagban.
    • Akut vagy krónikus kolecisztitisz (epehólyag-gyulladás): nincs vagy késik a nyomjelző felhalmozódása az epehólyagban.
    • Epevezeték ectasias (dilatált epevezetékek): fokozott nyomjelző felhalmozódás az epevezetékekben, pl. Karoli-szindrómában (az intrahepatikus epevezetékek cisztás dilatációja).
    • Epe szivárgás (szivárgó epeutak): patológiás nyomjelző szivárgás, pl. Műtét után, szúrás, vagy trauma.
    • Epehólyag-vastagbél fekély (epehólyag és vastagbél kapcsolódása): a vastagbélben kimutatható nyomjelző.
  • Máj parenchymás károsodás: a májszövet elváltozásai késleltethetők megszüntetése radioaktivitás. A funkcionális szcintigráfia javallata különösen a hepatotoxikus („károsítja a májat”) gyógyszer előrehaladásának kontrolljait mutatja terápia (például citosztatikumok), máj-specifikus konzervatív terápia (pl. UDCA = ursodeoxikolsav) vagy akut májelégtelenség.
  • A májtranszplantációk ellenőrzése: elutasítás, epevezeték elzáródás (epevezeték elzáródás) vagy epe szivárgás észlelhető.

Meg kell jegyezni, hogy a szonográfia, a CT és az MRI technológiai fejlődése miatt a hepatobiliaris szekvenciális szcintigráfia egyre inkább háttérbe szorul.

Ellenjavallatok

Relatív ellenjavallatok

  • Szoptatási szakasz (szoptatási szakasz) - a szoptatást 48 órára meg kell szakítani a gyermek kockázatának elkerülése érdekében.
  • Ismételt vizsgálat - a sugárterhelés miatt három hónapon belül nem szabad ismételt szcintigráfiát végezni.

Abszolút ellenjavallatok

  • Gravitáció (terhesség)
  • A koluletid stimulációt el kell hagyni va kolelithiasis (epekő betegség) esetén, mivel az összehúzódás kólikát indukálhat.

A vizsgálat előtt

  • Az epehólyag megfelelő képalkotásához a betegeknek maradniuk kell böjtölés a vizsgálat előtt.

Az eljárás

  • A radiofarmakonok a radioaktív származékok (kémiai származékok) lidokain (helyi érzéstelenítő/ drog a helyi érzéstelenítés), amelyeket a hepatociták vesznek fel, és az epével (az epe befolyásolva) ürülnek ki: pl. 99mTc-HIDA = N- [2,6-dietil-acetanilido-iminodiacetát].
  • A nyomjelzőt intravénásán alkalmazzák (beadják), és késedelem nélkül megkezdik az aktivitás szcintigráfiás regisztrálását.
  • Nagy felbontású multiszkóp rendszereket használnak a máj diagnosztikájában (SPECT = egyfoton emisszió) számítógépes tomográfia), amelyek lehetővé teszik a kicsi (legfeljebb 0.5 cm) elváltozások kimutatását. Ebben a folyamatban 5-10 percenként egyetlen kép készül körülbelül egy órán belül.
  • 30-40 perc elteltével az epehólyag radioaktív gyógyszerrel való megtöltése általában megtörténik. Ezután a kontrakciós ingert a gyógyszeres kezelés (ceruletiddel) okozza, így az epehólyag összehúzódik és megnövekedett epe szabadul fel az epevezetékekben és a belekben. Szcintigráfiailag az aktivitás növekedése ezeken a területeken körülbelül 2-3 perccel a stimuláció után mérhetővé válik.
  • A szemikvantitatív értékelés a emlékezet görbék a máj, az epehólyag, az epevezetékek felett, és vékonybél.

Lehetséges szövődmények

  • A radiofarmakon intravénás alkalmazása helyi ér- és idegelváltozásokat (sérüléseket) eredményezhet.
  • Az alkalmazott radionuklid sugárterhelése meglehetősen alacsony. Mindazonáltal a sugárzás okozta késői rosszindulatú daganatok elméleti kockázata megnő, ezért el kell végezni a kockázat-haszon értékelést.
  • A ceruloiddal való irritáció epeúti kólikát okozhat, különösen kolelithiasisban (epekő betegség).